Hiába tűnik úgy, Németországban még nem tud berobbanni a szélsőjobb

A Téma legújabb adásában Németország jelenlegi gazdasági és belpolitikai helyzetéről beszélgetett Brückner Gergely műsorvezető meghívott vendégeivel. Vahl Tamással, a Német-Magyar Kereskedelmi- és Iparkamara volt elnökével, a Dialog Ungarn tanácsadójával a német gazdaság nehézségeiről és arról volt szó, azok milyen hatással vannak a magyar gazdaságra. Hettyey Andrással, az Andrássy Egyetem docensével pedig a német belpolitika fejleményeit és a magyar–német kapcsolatokat elemezték. A műsor legérdekesebb témái közül négyet emeltünk ki, amik miatt érdemes végignézni, végighallgatni az adást.

Gazdasági stratégiában mellényúltak a németek

A német gazdasági stratégia Vahl Tamás szerint 2022-ig alapvetően az olcsó energiára épült, a nagy német ipari központok pedig ezen stratégia mentén rendkívül jól teljesítettek. Az orosz–ukrán háború azonban előhozta ennek a stratégiának a gyenge pontjait. A termelés költségei megugrottak, elsősorban az energiaárak emelkedése miatt. A Téma vendége szerint a német gazdaság lassulása mögött az energiaválság áll, ami azonban felerősített minden más fennálló problémát is, például az autóipar nehézségeit.

Vahl úgy látja, a német kormány az ambiciózus, de lassú zöld átmenetet az olcsó orosz energiára alapozott növekedési modellel akarta finanszírozni. Ez az olcsó forrás viszont megszűnt, így az is kérdéses, hogyan lehet végrehajtani a zöld átmenetet. Az utóbbi időszak tehát rengeteg strukturális és stratégiai problémára mutatott rá, most pedig mindenki azzal van elfoglalva, hogy hogyan lehet Németországot kihúzni a gödörből.

Elszámolta magát a német autóipar

Habár a német politika élen jár a zöld átállás minél hamarabbi véghezvitelében, a német autóipar lassan reagált erre a változásra. Vahl Tamás szerint rosszul priorizált a német autóipar, és nem számolt annak a hosszú távú hatásaival, ha lemarad a zöld átállásban. Az elektromos átálláshoz technológiai váltásra lett volna szükség, amihez a hagyományos, robbanómotoros autókból származó profit nagyobb részét fel kellett volna használni. Erre nem voltak hajlandóak a német cégek, Vahl meglátása szerint, most pedig a nem várt keresletcsökkenés miatt kettős problémával néznek szembe.

A profit most már kevesebb, mint korábban volt, így pedig már a zöld átállást, az elektromos autók gyártását is nehezebben finanszírozzák az autógyártók. A hagyományos autókból se tudnak annyit eladni, mint az elmúlt években, a kereslet csökkenése miatt mostanra már a meglévő gyártókapacitások fenntartása is nehézkessé vált, hosszú évtizedek után először leépítéseket készítenek elő a német autógyártók. A problémák egyelőre a Volkswagen-csoportnál a leglátványosabbak, itt mutatkoztak meg először, de minden nehézipari ágazatnál jelen vannak.

Hiába a választási sikerek, elmaradhat a szélsőjobbos áttörés

A szélsőjobboldali Alternatíva Németországért (AfD) nagy sikereket ért el Németországban az utóbbi három tartományi választáson. A vasárnap lezajlott brandenburgi tartományi választásokon 30,9 százalékot kapott a kormányzó szociáldemokrata SPD, és az AfD lett a második a szavazatok 29,2 százalékával. Ezzel a párt mérlege az utóbbi három tartományi választáson egy győzelem és két második hely lett. Hettyei András szerint azonban ezekből az eredményekből nem kell az egész német politikára következtetést levonni, mivel három keletnémet tartományban voltak választások, ahol az AfD jóval erősebb, mint országosan, így nem volt váratlan, hogy jól szerepeltek.

Országos szinten továbbra sem tud nagyon áttörni a szélsőjobb, elsősorban azért, mert a kereszténydemokrata CDU ismét megerősödött, jelenleg 35 százalékra mérik. Az AfD 15-18 százalékon áll, ami most egy stabil támogatottságnak tűnik, de a szakértő szerint olyan szélsőjobbos áttörésre nem kell egyelőre számítani Németországban, mint Franciaországban.

Megfeneklettek a magyar–német politikai kapcsolatok

Hettyey András a műsorban elmondta, úgy látja, hogy az utóbbi években, különösen mióta a szociáldemokrata-zöld-liberális koalíció van kormányon, megromlottak a magyar–német politikai kapcsolatok. Frank-Walter Steinmeier szövetségi elnököt leszámítva évek óta nem járt magas rangú német politikus Magyarországon. Az, hogy a magyar kormány hevesen bírálta és bírálja a német migrációs politikát, hogy az orosz–ukrán háború kezdete óta Németországot háborúpártiként, az USA érdekeit kiszolgáló országként kezeli a magyar vezetés, és folyamatosan drámai szemrehányásokat tesznek a fideszes politikusok a német társaiknak, nagyon megrontotta a viszonyt a két ország között. A német politikusoknak pedig a szakértő szerint belpolitikailag költségessé vált Magyarországon, vagy egyáltalán fideszes politikussal mutatkozni.

Még a 2018–19-ig a Fideszt az EU-n belül védő CDU-ban is nagyon rossz véleménnyel van a többség Magyarországról, így valószínű, hogy a megfeneklett politikai kapcsolatokon egy esetleges CDU-győzelem és kormányváltás se fog változtatni.

A Téma epizódjai a Telex Spotify és Apple Podcast-csatornáin is elérhetők, iratkozzatok fel!