Nem lőtték agyon Hvaldimirt a norvég rendőrség szerint
2024. szeptember 9. – 22:00
Nincsen semmi arra utaló jel, hogy az augusztus végén Norvégiában holtan talált fehér bálnát agyonlőtték volna – közölte a norvég rendőrség az elsődleges boncolási eredmények alapján. Hvaldimirt, aki később egy norvég online szavazáson kapta a norvég bálna (hval) és az orosz elnök nevéből (Vlagyimir) keresztezett becenevet először 2019-ben, az orosz vizektől nem messze vették észre.
Furcsa hámot viselt, emiatt elterjedt, hogy orosz kém lehet. A hámon ugyanis egy kis kamerának látszó tartószerkezet és egy csat is volt, amelyen a „Equipment St Petersburg” felirat szerepelt. A belugát augusztus végén találták meg holtan. Halálával kapcsolatban számos találgatás merült fel, a NOAH és a One Whale állatvédelmi szervezetek a múlt héten feljelentést tettek, azt állítva, hogy a fehér bálnával, amely 2019-ben történt felfedezése óta valóságos szenzációnak számított Norvégiában, lőfegyver végzett – írja az MTI.
A belugát megfigyelő állatvédők szerint, a 15-20 év közöttinek tartott, jó kondícióban lévő tengeri emlős élettelen testét augusztus 31-én találták meg a Risavika partjaitól nem messze, Norvégia délnyugati partvidékén. A belugák általában 30-35 évig élnek a Természetvédelmi Világalap (WWF) szerint.
A Norvég Állatorvosi Intézet által végzett elsődleges boncolás alapján a rendőrség közölte: semmi nem utal arra, hogy a haláleset „emberi tevékenység” következménye lett volna. Meglehet, hogy a beluga feltételezhetően éhen halt, így nem indítottak vizsgálatot sem.
Amund Preede-Revheim rendőrségi vezető közleményben hangsúlyozta: a boncolás egyetlen eredménye alapján sem lehet arra következtetni, hogy Hvaldimirt agyonlőtték volna. A rendőrség szerint a sérülései csak felületesek voltak. Az egyik seb kicsit mélyebb volt, de létfontosságú szervet nem ért károsodás, és a sebesülések nem voltak halálos kimenetelűek a rendőrség szerint. Preede-Revheim szerint ugyanakkor az állat gyomra üres volt, és a szervei nagy része tönkrement. A belugák hagyományosan jóval északabbra élnek, Grönland közelében vagy az orosz, illetve norvégiai sarkvidék vizein.
A norvég halászati igazgatóság Hvaldimir 2019-es felbukkanásakor azt feltételezte, hogy Hvaldimir egy zárt helyről szökött meg, és az orosz haditengerészet idomította, mivel hozzá volt szokva az emberi társasághoz és szokása volt közel úszni a hajókhoz. Moszkva soha nem erősítette meg ezeket a feltételezéseket.
Hvaldimirről hosszabban ebben a cikkünkben írtunk.
A Barents-tenger és az Atlanti-óceán északi része stratégiai fontosságú a nyugati és az orosz haditengerészetek szempontjából, szokásos érintkezési övezet a tengeralattjáróik számára.
