Bárki lesz a demokraták jelöltje, ugyanazt a külpolitikát képviseli majd, mint Biden

Bármelyik demokrata elnöknek jelentős akadályokkal kellene szembenéznie a politika megvalósításában a jogalkotási és igazságszolgáltatási korlátok miatt, és bárki is lenne a jelölt, a külpolitikai álláspontok nagyrészt megegyeznének Bidenével, különösen Kínával, Oroszországgal és a NATO-val kapcsolatban – írja elemzésében a Stratfor.

Bár Biden Kamala Harrist támogatja, korántsem biztos, hogy ő lesz a jelölt – erről ebben a cikkben írtunk részletesen.

A Stratfor elemzése szerint számos demokrata jelölt Bidennél progresszívebb álláspontot képvisel Bidenhez képest. Az esélyesnek tartott Kamala Harris például agresszívebb fellépést sürgetett az éghajlatváltozással kapcsolatban, több intézkedést sürgetett a diákok adósságának elengedése terén, ahogy az abortuszhoz való hozzáférést korlátozó államokkal szemben is. Harris nagyobb valószínűséggel támogatja az adatvédelemmel kapcsolatos jelentősebb szabályozási intézkedéseket az emberek személyes adatainak védelme érdekében.

Megválasztásuk esetén azonban valószínűleg jelentős korlátozásokkal kell szembenézniük, ha a belpolitikában progresszívebbek akarnak lenni, mint Biden.

A Demokrata Pártnak ugyanis nem lesz meg a republikánusok támogatása nélkül a szenátusban a republikánus obstrukció megkerüléséhez szükséges szupertöbbség, így Harris és mások kénytelenek lesznek inkább a végrehajtó hatalomra támaszkodni a balra tolódás megvalósítása érdekében – ez a lépés pedig bírósági kihívásokba fog ütközni – állítja a Stratfor.

A konzervatív többségű Legfelsőbb Bíróság számos kérdésben – például a főiskolai felvételinél alkalmazott pozitív diszkrimináció, a diákok adósságának elengedése és az abortuszhoz való jog – a progresszív politika ellenében döntött. Ez valószínűleg azt jelenti, hogy a szövetségi bíróságok megakadályoznak minden olyan kísérletet, amely végrehajtó intézkedésekkel próbálna a Biden programjánál progresszívebb menetrendet keresztülvinni.

Ráadásul a Legfelsőbb Bíróság júniusi döntése korlátozta a végrehajtó intézkedések alkalmazásának lehetőségét. A Biden-kormányzatnak a nagy technológiai vállalatokkal szembeni, az adatvédelemmel és a trösztellenes aggályokkal kapcsolatos – sok progresszív által támogatott – fellépése is kudarcot vallott, miután a Szövetségi Kereskedelmi Bizottság és az Igazságügyi Minisztérium által indított ügyek bíróság elé kerültek.

A külpolitikában nem várható változás. Az új demokrata jelölt a Stratfor szerint valószínűleg szorosan igazodik Biden külpolitikájához, különösen Kínával, Oroszországgal és a NATO-val kapcsolatban, bár a párton belül vita van arról, hogy az Egyesült Államok mennyire támogatja Izraelt.

A külpolitikában nagy valószínűséggel egy másik demokrata jelölt teljesen Bidenhez igazodik.

Ennek oka, hogy a Demokrata Párt a legtöbb külpolitikai kérdésben nagyrészt Biden álláspontjához igazodik.

A Kínával szembeni határozott politika és a Kínával szembeni technológiai korlátozások, sőt vámok is népszerűek az amerikai politikai rendszerben, tekintettel arra, hogy Kína növekvő stratégiai fenyegetést jelent az amerikai érdekekre és az amerikai gazdaságra, ami azt jelenti, hogy valószínűleg nem lesz változás a politikában.

Ugyanez igaz az Oroszország által jelentett fenyegetésre és arra, hogy együtt kell működni a NATO-val és az európai szövetségesekkel Ukrajna támogatása érdekében Oroszországgal szemben.

Az egyik kulcsfontosságú terület, ahol a párton belül vita van a külpolitikáról, hogy az Egyesült Államoknak milyen mértékben kell támogatnia Izraelt, és továbbra is fegyvereket kell adnia Izraelnek. A palesztinbarát és Izrael-ellenes tüntetések és ellentüntetések az egyetemi és főiskolai kampuszokon 2024 elején politikai kényszerhelyzetbe hozták Bident, aki rendületlenül kiállt Izrael mellett a Hamász és Irán ellen. Részben a geopolitikai pragmatizmus miatt – és azért, mert az amerikaiak többsége támogatja az Izraelnek nyújtott amerikai támogatást – nem valószínű, hogy egy másik demokrata jelölt Izraelhez való viszonya jelentősen eltérne.

Az Egyesült Államok gyakrabban szankcionálhatná a szélsőjobboldali izraelieket, beleértve a kormánytisztviselőket is, amiért támogatják a különböző politikai intézkedéseket, például a palesztinai izraeli telepeket. De nem valószínű, hogy az Egyesült Államok érdemben csökkentené az Izraelnek a Hamász és Irán ellen nyújtott katonai és politikai támogatást.

Az Egyesült Államok azon erőfeszítései, hogy tárgyalásokat folytasson egy olyan megállapodásról Szaúd-Arábia és Izrael között, amely magában foglalja a normalizálást, szintén nem valószínű, hogy változnának, mivel a két régi közel-keleti partner közötti nézeteltérések rendezése kulcsfontosságú az Irán elleni nyomásgyakorlás szempontjából, és végül lehetővé tenné az Egyesült Államok számára, hogy a hangsúlyt Kínára és az Indo-csendes-óceáni térségre helyezze át – írja a Stratfor.