Stratfor: A NATO-csúcson olyan döntések születtek, amelyek nem növelik érdemben Ukrajna esélyeit

A NATO-csúcstalálkozó nem nyújt elég határozott biztonsági garanciákat vagy elegendő anyagi támogatást Ukrajnának az elkövetkező években. Ez lehetővé teszi Oroszország számára, hogy fenntartsa jelenlegi, Ukrajna leépítésére irányuló stratégiáját, és tovább szítsa a háborút, amíg Kijevet nem kényszerítik a Moszkva feltételei szerinti tárgyalásokra – állapítja meg legfrissebb elemzésében a Stratfor geopolitikai elemző cég.

A NATO július 11-én zárta le a 75. évfordulós csúcstalálkozóját Washingtonban, a Stratfor elemzése pedig emlékeztet rá, hogy a nyugati biztonsági szövetség közös közleménye nem tartalmazott semmilyen tervet vagy ütemtervet Ukrajna csatlakozására vonatkozóan, ehelyett csak azt állította, hogy Ukrajna NATO-tagság felé vezető útja immár „visszafordíthatatlan”. Ez a Stratfor szerint azt jelenti, hogy a csatlakozási folyamatot valószínűleg befagyasztják addig, amíg a háború folytatódik.

A szövetség több tagja, köztük az Egyesült Államok, Németország, Románia, Hollandia és Olaszország azt állította, hogy további stratégiai légvédelmi rendszereket biztosítanak Ukrajnának, köztük Patriotokat, továbbá több tucat taktikai légvédelmi rendszert. Emellett az amerikai, a holland és a dán kormány közölte, hogy az első F-16-os vadászgépeket hamarosan leszállítják Ukrajnának, és még a nyár folyamán repülni fognak.

Ez nem az, amit Stoltenberg korábban felvázolt

A NATO-államok megállapodtak abban, hogy a szövetség parancsnoki struktúráján belül koordinálják a biztonsági segítségnyújtási és kiképzési folyamat egy részét – erre 40 milliárd eurót (43 milliárd dollárt) szánnak. Ez arra kényszerítené az Egyesült Államokat, hogy hivatalosan is kivonuljon a misszióból, amennyiben Donald Trump korábbi elnök novemberben megnyeri az újraválasztást, és úgy dönt, hogy csökkenti az Ukrajnának nyújtott amerikai támogatást – írja az elemzés.

Ez az intézkedés azonban a Stratfor szerint messze elmaradt attól az eredeti elképzeléstől, amelyet Jens Stoltenberg NATO-főtitkár hónapokkal ezelőtt vázolt fel, és amely hatékonyabban ''biztosította volna'' a NATO Ukrajnának nyújtott támogatásának egy részét egy újabb Trump-elnökség esetén. (Az államok nagyobb összegű finanszírozást vállaltak volna a misszióra egy konkrét, ötéves időtávon belül.)

A szövetség emellett megbízott egy NATO-képviselőt Kijevben, aki a NATO magas rangú ukrán tisztviselőkkel való kapcsolattartásának fókuszpontjaként fog működni, és ezáltal elmélyíti Ukrajna és a NATO intézményes kapcsolatát.

A hidegháború óta először az Egyesült Államok és Németország megállapodott abban, hogy 2026-ig amerikai közepes hatótávolságú rakétákat telepítenek Németországba, mindenekelőtt Tomahawk rakétákat, és végül hiperszonikus rakétákat, amint azok tesztelése befejeződik. A Stratfor szerint a telepítéssel időt kívánnak nyerni Franciaország, Németország, Olaszország és Lengyelország számára, hogy hasonló rendszereket fejlesszenek ki. Oroszország erre úgy reagált, hogy katonai eszközökkel fog válaszolni.

A Stratfor elemzése szerint a erős nyugati támogatás ellenére Kijev még nem kapott olyan hosszú távú garanciákat, amelyek garantálnák biztonságát, vagy növelnék tárgyalási befolyásukat Moszkvával szemben az elkövetkező években.

Nem elég a pénz

Ha az Ukrajnának nyújtott nyugati támogatás a jelenlegi szinten marad (ami a sok országban, különösen az Egyesült Államokban kialakuló politikai dinamika miatt nem biztos, hogy így lesz), akkor a Stratfor szerint Ukrajna rövid és középtávon valószínűleg be tudja biztosítani magát egy nagyobb orosz előrenyomulással szemben.

De még a jelenlegi támogatási szintek sem tudják megakadályozni azt, hogy Oroszország folyamatosan leépítse az ukrán erőket a frontvonalon, és továbbra is tömeges légicsapásokat indítson a háború sújtotta országban.

Ez a Stratfor szerint tarthatatlan gazdasági, demográfiai és politikai költségeket ró Kijevre. A szövetség által szállítandó további légvédelmi rendszerek és repülőgépek ugyanakkor segítenek Ukrajnának megvédeni az égboltját – állapítja meg az elemzés.

A csúcstalálkozón felajánlott 40 milliárd eurós jövő évi támogatás azonban nagyjából megegyezik azzal a nyugati támogatással, amelyet Ukrajna jelenleg kap – emlékeztet a Stratfor. Az elemzők úgy látják: annak ellenére, hogy a támogatás 2025-ben és azt követően is megújítható, nem fogja érdemben növelni Ukrajna tárgyalási befolyását Oroszországgal szemben, mivel a támogatás túl csekély ahhoz, hogy Ukrajna jelentős területeket foglalhasson vissza.

Így előbb-utóbb borítékolható az oroszok győzelme?

A Stratfor szerint a Nyugat csak úgy javíthatja Ukrajna helyzetét az Oroszországgal folytatott esetleges tárgyalások során, ha Kijevnek olyan erős biztonsági garanciákat ad, amelyek képesek elrettenteni a jövőbeni orosz agressziót. Ezeknek vagy a NATO-tagsághoz vezető konkrét utat kellene tartalmazniuk Ukrajna számára, vagy elegendő mennyiségű fegyvert, hogy nyomást gyakoroljanak Moszkvára és segítsenek Ukrajnának visszaszerezni területének nagyobb részét. Csakhogy csúcstalálkozó egyik irányban sem hozott előrelépést.

A NATO állítja: Ukrajna addig nem láthat előrelépést a tagságra való törekvésében, amíg a háború véget nem ér. De a Stratfor szerint mindeközben nem biztosítja Kijev számára a szükséges fegyverek megfelelő mennyiségét, hatótávolságát és továbbfejlesztését, ami növeli a háború költségeit Moszkva számára. „Ezzel a NATO gyakorlatilag lehetővé teszi egy olyan kimerítő háborút, amelyet Oroszország nagyobb népessége és ipari bázisa miatt jobban meg tudna nyerni, mint Ukrajna, amely a katonai ellátásban a Nyugat ingatag politikai támogatásától függ” – írták.