Sok kérdést vetett fel a Franciaországot megrázó véres fogolyszöktetés

Legfontosabb

2024. május 18. – 21:10

Sok kérdést vetett fel a Franciaországot megrázó véres fogolyszöktetés
A börtön bejárata, ahonnan Mohamed Amrát elszállították – Lou Benoist / AFP

Másolás

Vágólapra másolva

Régen látott brutalitással végrehajtott fogolyszöktetés tartotta lázban Franciaországot a héten: két autóval érkezett egy csapat, amely kedden megtámadta a Légy becenévre hallgató Mohamed Amrát szállító konvojt Észak-Franciaországban. Heves tűzpárbajt követően az elítélt bűnözőt kiszabadították, miközben két börtönőrt agyonlőttek, hármat súlyosan megsebesítettek, kettejük állapota válságos. Franciaországban ezután rendőrök százainak mozgósításával hajtóvadászat indult, és azóta is próbálnak a szökevény és kiszabadítói nyomára bukkanni.

Az eset kedden 11:10 körül, a Szajna-parti Rouentól 30 kilométerre történt, egy autópálya fizetőkapujánál. A rabot az évreux-i börtönből szállították volna át a caeni bíróságra. A Sky News szerint nem tudni, hányan érintettek az akcióban, amit a térfigyelő kamerák is rögzítettek. Ezeken többek között az látszik, ahogy a támadók egyik – lopott – Peugeot-ja szemből nekihajtott az elől haladó büntetés-végrehajtási kisbusznak, majd pedig egy mögöttük érkező autóból is fegyveresek pattantak ki. Egy másik felvételen már lángokban állt az egyik kocsi az A154-es autópálya incarville-i kapujánál. A támadók automata fegyverekkel voltak felszerelkezve, arcukat símaszkkal takarták el.

Kicsoda Mohamed Amra?

A 30 éves Amra gyaníthatóan részt vett a nemzetközi drogkereskedelemben, bár ilyen jellegű ügyben a Le Parisien szerint sose ítélték el. A rendőrség szerint Marseille befolyásos, Feketék nevű bandájához kötődik. Több becenéven ismert a Légyen (La Mouche) kívül: Momo, Yanis, Schtroumpf.

A Le Monde több rendőrségi és igazságszolgáltatási forrást is megszólaltatott, és ez alapján az a kép állt össze, hogy Amra „nem nagy hal”, inkább egyfajta középvezető a szervezetben, egy „szabadúszó, opportunista” szereplő. Jellemző, hogy mostani büntetését is betörésért töltötte 2022 januárja óta, 2020-ban pedig illegális motorversenyért ítélték el, de alapvetően vagyon elleni cselekményekért kellett eddig felelnie. A múlt héten azért ítélték el, mert korábban boltokat és szupermarketeket rámolt ki Évreux-ben.

És itt jön be a képbe a kérdés: miért mozgósított bármely szervezet ekkora erőket, miért hajtott végre ilyen szélsőségesen erőszakos, filmbe illő bűncselekményt azért, hogy egy ilyen bűnöző kiszabaduljon? A válasz a marseille-i különleges, régióközi bíróság vizsgálatában keresendő. Amra szerepét lassan két éve vizsgálják emberrablás és gyilkosság ügyében. Kapcsolatba hozták egy Renault Kangoo-ban 2022 nyarán talált elszenesedett holttesttel. A DNS-vizsgálat megállapította, hogy az 1990-es születésű, fejbe lőtt áldozat drogügyletekhez köthető, a Telegraph cikke szerint a Franciaország és a karibi francia szigetek közti drogkereskedelemben vett részt.

Amra a holttest felfedezésekor egy párizsi fegyintézetben raboskodott. Innen azonban telefonon tudta irányítani embereit, ha kellett – mivel a börtönben elég nagy szabadságot élvezett, még vízipipázhatott is. Celláját lehallgatták azért a rendőrök, így kiderült, „nagykereskedőként” kapcsolatban állt dílerekkel Marseille rossz hírű, Paternelle negyedében.

Amra bármire hajlandó volt a Le Monde által látott hivatalos dokumentumok szerint, hogy kiegészítse jövedelmét: rablás, zsarolás, emberrablás. 2023 januárjában egy elrabolt fiatal férfiért 100 ezer eurót (akkori árfolyamon kb. 39,3 millió forintot) követelt, de 2023-ban is kitervelte egy francia állampolgár spanyolországi – sikertelen – megölésének tervét, amit turisták is végignéztek Marbellán.

A fűrésztől a mészárlásig

Amra két nappal a szökés előtt már megpróbált lelépni a börtönből úgy, hogy elfűrészeli a rácsokat. Rajtakapták, magánzárkába került. Újra is értékelték a veszélyességét, a 3-as fokozatot kapta, így több, szám szerint öt őrt rendeltek ki a szállításához. Ez se volt elég, annyira alapos volt a szöktetés előkészítése.

A Le Monde szerint látható a felvételeken, ahogy a fegyveresek közül mindenki az előre megbeszélt pozíciót veszi fel, mindenkinek megvolt a feladata, egyesek tüzet nyitottak a rabszállítóra, mások az őrök sakkban tartásával foglalkoztak. Bő másfél perc után az egyik őr kinyitotta nekik a rabomobilt, amiből kipattant egy férfi, nyilvánvalóan Amra, a szöktetők pedig bedobtak valamiféle gyújtóeszközt a Peugeot-ba, majd egy fekete BMW-vel és egy fehér Audival elhajtottak. Az autókat azóta kiégve megtalálták néhány tíz kilométerre a fizetőkaputól.

Egy csendőr azt mondta az Independent szerint, hogy a fizetőkapu közelében lakik, és végighallgatta a szabadítást. Először 30 lövést hallott, nagyon intenzíven tüzeltek, majd kis szünet után egy robbanást és két lövést észlelt. A tüzelést viszonozta legalább egy őr, mivel fegyverük volt, és a Le Point szerint egyikük bizonyíthatóan használta is azt.

Hugues Vigier, Amra ügyvédje azt mondta a BFMTV csatornának, hinni szeretné, hogy Amra nem tudott a szöktetési tervről. „Ez a terv nem egyezik azzal, amit tudok róla. Ha ő van emögött, akkor nem sikerült megértenem, kicsoda ő” – értetlenkedett a védő. Pedig az ügyészség szerint 2009 óta tizenháromszor ítélték el Amrát, szóval nem feltétlen a becsületességéről ismert a hatóságok előtt, ráadásul két nappal a kiszabadítása előtt már megkísérelte a szökést. Vigier amúgy a BBC elemzése szerint tájékoztatta asszisztensét Amra várható átszállításáról, ő pedig elmondhatta ezt másoknak. Mindenesetre árulkodó, hogy tudták a szállítás útvonalát és idejét is a szabadítók.

Mohamed Amra – Fotó: Handout / AFP
Mohamed Amra – Fotó: Handout / AFP

Amra anyja egyébként azt nyilatkozta, neki semmiről nem beszélt a fia, könnyek közt mondta el a nő, hogy összezuhant. „Hogy lehet ilyen módon elvenni életeket?” – tette fel a kérdést. Szerinte Amrát jobbra-balra hurcolták a börtönök közt ahelyett, hogy egyszer és mindenkorra elítélték volna. Úgy tudni, Amrát nem kezelték terrorveszélyes személyként.

Hajtóvadászat

Az ügy súlyosságát jelzi, hogy a Szervezett Bűnözés Elleni Küzdelemmel foglalkozó Nemzeti Bíróság koordinálja a nyomozást. Természetesen a politika is reagált az ügyre, a kommunistáktól a középpártokon át a szélsőjobbig mindenki elítélte a támadást. Emmanuel Macron elnök és Gabriel Attal miniszterelnök is kemény üzenetet küldött, utóbbi azt mondta: „Le fogjuk vadászni őket, és fizetni fognak.” Eric Dupond-Moretti igazságügyi miniszter a caeni börtönbe sietett, ahol a megölt börtönőrök is dolgoztak.

Négy északi régió közel 450 csendőre lett mozgósítva, és helikopterrel, törvényszéki laborokkal és különleges egységekkel is segítik a hajtóvadászatot. Gérald Darmanin belügyminiszter kijelentette, hogy minden eszközt bevetnek a „hidegvérű barbárság” elkövetőinek megtalálására, napokon belül meglehetnek a tettesek – írja a BBC. Mivel attól tartanak az Independent cikke szerint, hogy Amra elhagyja Franciaországot, nemzetközi körözést is kiadtak ellene az Interpolon keresztül.

Eközben a kormány jelezte együttérzését a megölt 52 éves, ikergyerekes Fabrice Moello és a 34 éves, várandós feleségét hátrahagyó másik áldozat, Arnaud Garcia családjai felé. A megsebesült börtönőrök 48, 52 és 55 éves férfiak. Dupond-Moretti feldúltan így nyilatkozott a történtekről:

„Lemészárolták őket, mint a kutyákat; olyan férfiak, akiknek semmit sem jelent az élet.”

Dühös bv-sek

A Sky News arról ír, a bv-dolgozókat feldühítette az eset, ezért szakszervezeteik meghirdették a „Halott Börtönök Napját”. Több francia börtön előtt azóta is tüntetések zajlanak Párizstól Rouenon és Amiens-en át a déli Nizzáig. Yvelines-ben 130 tüntető blokád alá helyezett egy előzetes letartóztatási központot, és raklapokat gyújtott fel. Odabent csak 15 dolgozó vette fel a munkát a szokásos 40 helyett. Hubert Gratraud, egy bv-s szakszervezeti vezető azt mondta:

„Forrásokra és tréningre van szükségünk. A lehető legközelebb kell kerülnünk a valósághoz a terepen: bármi megtörténhet.”

Szerda délelőtt 11-kor Franciaország börtöneiben és bíróságain is egy perc néma csenddel adóztak a megölt börtönőrök emléke előtt. A szakszervezetek többek közt követelik, hogy kevesebb legyen a rabszállítás, a bírósági meghallgatások pedig vagy menjenek le videókonferencia keretében, vagy a bírák utazzanak a bv-intézetekbe. Emellett a rabok kíséretében is reformot várnak el. A szerdai sztrájkot pedig hajlandóak megismételni, ha nem lesz változás.

Börtönőrök tüntetnek a gradignani börtön előtt 2024. május 15-én – Fotó: Christophe Archambault / AFP
Börtönőrök tüntetnek a gradignani börtön előtt 2024. május 15-én – Fotó: Christophe Archambault / AFP

Wilfried Fonck, az egyik szakszervezet, az UFAP-UNSA Justice titkára azt mondta, a bv-dolgozók szomorúak és dühösek, hogy a kormány megint megvárta a tragédiát egy ügyben, mielőtt lépett volna. Nem érti azt sem, Amra miért nem került magasabb kockázatú kategóriába a tudott bűnözői hátterével. „Egyre több törvényen kívüli, szociopata fogollyal van dolgunk, és úgy érezzük, nem hallgattak ránk, ha a börtönnépesség változó profiljáról van szó” – mondta Fonck a Le Monde-nak.

A tiltakozók kitartanak, noha a kormány nagyon hamar engedményeket tett nekik. A TF1 Info csatorna szerint meg akarják várni, amíg a kormányzat írásba adja ígéreteit.

Franciaországban 1992 óta nem halt erőszakos halált börtönőr, akkor épp Rouenban szurkált és vert halálra egy őrt egy elítélt a börtönben. Hogy mindez most történt meg, egy sorminta része lehet. Ugyanis a francia szenátus nemrég közölt egy jelentést, ami szerint Franciaországban egyre kiterjedtebb a kábítószerhez köthető erőszak. „Az ország területének és a társadalmi osztályoknak egyik része sincs a droghoz köthető bűnözés hatókörén kívül... a drogkereskedelem beszivárog mindenhova, az erőszak fokozódásával együtt” – áll a jelentésben.

A kisebb falvak sincsenek már biztonságban, miközben a marseille-i ügyész Nicolas Bessone szerint az óriási vagyonnal rendelkező drogbandák a bíróságokra is beszivárogtak.

A Spectator arról ír, Franciaországban egyre rosszabb a közbiztonság, egyre több a késelés, és miközben Macron elnök egy befektetésre érdemes, a cannes-i filmfesztivál csillogásával azonosított francia álmot mutat be, milliók napi tapasztalatai különböznek ettől. A cikk szerint 2016 óta 59 százalékkal nőtt az erőszakos bűncselekmények száma, miközben több mint 9 millió ember él a szegénységi küszöb alatt.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!