A francia szélsőjobb Párizsban vonult, a német szabadon lehallgathatóvá vált

2024. május 13. – 19:24

A francia szélsőjobb Párizsban vonult, a német szabadon lehallgathatóvá vált
Fotó: Henrique Campos / Hans Lucas / Hans Lucas via AFP

Másolás

Vágólapra másolva

Cirka ezer neonáci vonult fel Párizsban a hétvégén, az ún. Május 9. Bizottság szervezésében – írja az Express. A résztvevők feketébe öltöztek, zászlókat és fáklyákat vittek magukkal annak dacára, hogy május 11-én a rendőrség betiltotta a vonulást. A neonácik azért vonulhattak mégis, mert egy párizsi bíróság a gyülekezési szabadsággal ellentétesnek mondta ki a rendőri tiltást.

A felvonulók többsége férfi volt, sokan „a fehér faj” feliratú pólót viseltek, esetenként maszkkal takarták el az arcukat.

A szervező bizottság dátumos neve arra utal – és ezért szerveznek minden év március 9. körül vonulást –, hogy 1994-ben ezen a napon halt meg egy 22 éves fasiszta fiatal. Sébastien Deyzieu, a L'Œuvre française (Francia Munka) ultranacionalista csoport tagja volt, a rendőrök elől menekült, amikor elesett, majd belehalt sérüléseibe. Érte és „minden megölt nacionalistáért” sétáltak Párizsban a neonácik, akik gyaloglásuk közben azt kiabálták: „Európa! Ifjúság! Forradalom!”

Az Express egy április 29-i milánói vonulással vont párhuzamot: akkor 1500 újfasiszta vonult fel a milliós olasz nagyvárosban, megemlékezve a 19 évesen, baloldali radikálisok által megölt fiatalra, Sergio Ramellire. A náci karlendítésekben is gazdag vonulást az erősen jobboldali olasz kormány legnagyobb pártja, az Olasz Testvériség is támogatta.

Eközben a Reuters arról ír, egy német bíróság szélsőségesnek minősítette az Alternatíva Németországért (AfD) pártot, ami azt jelenti, hogy megfigyelheti, lehallgathatja a szervezetet a német állambiztonság. Az AfD-t még 2021-ben nyilvánította szélsőségesnek az Alkotmányvédelmi Szövetségi Hivatal (BfV). A münsteri bíróság határozata helybenhagyta a korábbi elsőfokú döntést, miszerint a szélsőségesnek minősítés nem sérti az alkotmányt, hazai vagy európai jogszabályt. Így érveltek:

„A bíróság megállapította, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre arról, hogy az AfD olyan célokat követ, amelyek bizonyos csoportok emberi méltósága, valamint a demokrácia ellen irányulnak.”

A bíróság szerint az AfD egyes tagjai másodlagos állampolgárságba taszítanának olyan embereket, akiknek bevándorló hátterük van (sőt egyeseket deportálnának is). Az AfD – amely a Reuters szerint a legnépszerűbb párt sok egykori NDK-s tagállamban – mostanság több szélsőjobbos és kémkedési ügy középpontjába került. A párt véleménye azonban az, legalábbis társvezetőjük, Alice Weidel szerint, hogy a többi párt és a média ki akarja őket zárni a demokratikus versenyből.

A hírügynökség szerint az elsőfokú döntés utáni fellebbezéskor sejteni lehetett, hogy az AfD nem nagyon tudja majd megváltoztatni a döntést. Ennek ellenére hosszas bírósági beszédeket mondtak jogi képviselőik, amiknek során kormánytisztviselőket is be akartak idézni a tárgyalásokra. Egyes vélemények szerint ez csak egy kommunikációs stratégia volt, hogy minél jobban elhúzzák a pert.

Nancy Faeser belügyminiszter mindenesetre örült a döntésnek, ami „megmutatja, hogy a demokráciánk képes megvédeni magát”, van eszköze a belső fenyegetések ellen.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!