Hszi Csin-ping látogatása mutatja meg igazán, milyen közel került az utóbbi években Szerbia Kínához

Talán csak véletlenül esett Hszi Csin-ping belgrádi látogatása pont május hetedikére, a dátum mindenesetre sokatmondó: épp az idén volt 25 éve, hogy a NATO egy bombája eltalálta a belgrádi kínai nagykövetséget, amiben három kínai újságíró meghalt, több mint húszan pedig megsérültek.

A támadás a koszovói háború idején történt, amikor a NATO az ENSZ felhatalmazása nélkül támadta Szerbiát, hogy véget vessen a koszovói albánok elleni bűncselekményeknek. A NATO szerint a belgrádi kínai nagykövetséget véletlenül érte találat, ezt a kínaiak viszont máig kétségbe vonják. A szerbek többsége pedig ma is úgy tekint a NATO akkori beavatkozására, mint a Nyugat Szerbia ellen elkövetett bűntettére.

A 25 évvel ezelőtti légicsapás emléke ma is fontos Kínának, mert ez teszi Szerbiát ideológiai szövetségessé az „USA vezette Nyugat” elleni harcban. A két ország mind szóban, mind tettekben évek óta közeli kapcsolatot ápol, az együttműködés pedig az infrastrukturális projektektől a kínai rendőrök szerbiai jelenlétéig terjed.

Szerbia mint a Nyugat kapuja

A Kína és Szerbia közötti kapcsolat elsősorban a gazdaságról szól. Belgrád szennyvize például még mindig nagyrészt a Dunába és a Drávába folyik. Szerbia most viszont 5000 kilométernyi csatornát és 159 szennyvíztisztító telepet épít – 3,2 milliárd eurós kínai hitelből.

Szerbia közepén működik ma kínai acélgyár, kínai rézbánya, kínai kohászati üzem és kínai gumiabroncsgyár is. De kínai cégek építik Aleksandar Vučić szerb elnök presztízsprojektjét, a 2027-es belgrádi világkiállításhoz tartozó új városrészt és új nemzeti stadiont, amelyek együtt 17 milliárd euróba kerülnek.

Az európai piacokon terjeszkedni próbáló kínai vállalatoknak Szerbia évek óta egyfajta kapuként szolgál a kontinensre. Bár Szerbiának vannak kereskedelmi megállapodásai az EU-val, nem tagja az uniónak, így nem vonatkoznak az országra az EU olyan szabályai, amelyek megakadályozzák vagy legalábbis lassítják a kínaiak európai terjeszkedését.

Ennek megfelelően Szerbia tele van kínai infrastruktúra-fejlesztésekkel: kínai vállalatok építettek Belgrádban új hidat, és a főváros közelében egy új autópálya-szakaszt is. A legfontosabb fejlesztésük azonban a Budapest–Belgrád-vasútvonal újjáépítése, amelyet később Észak-Macedónián keresztül a görögországi Pireusz kikötőjébe akarnak majd meghosszabbítani. Pireusz az elmúlt tizenöt évben Kína legfontosabb európai hídfőállásává vált, amely a tervezett új selyemút fontos állomása.

„Kína valóban Szerbia infrastrukturális és gazdasági fejlődésének egyik pillérévé vált az elmúlt tizenöt évben” – mondja Stefan Vladisavljev politológus, a belgrádi Fund for Political Excellence agytröszt Kína-szakértője. A beruházások jól illeszkednek a szerb kormány haladásról, munkahelyteremtésről és béremelkedésről szóló központi narratívájába.

Nem számít, hogy a kínaiak nem veszik túl komolyan a környezetvédelmi előírásokat – a szerb vezetésnek a munkahelyek fontosabbak. Jól eladható történet ez egy olyan országban, ahol a legtöbb embernek havi 500 eurónál (kb. 194 ezer forint) kevesebből kell megélnie, és sok munkahely a kormánypárt kegyeitől függ.

Kína Szerbia második legnagyobb kereskedelmi partnere, Németország után. Míg azonban a Németországgal szembeni kereskedelmi deficit félmilliárd eurót tesz ki, a Kínával szembeni deficit tavaly 3,4 milliárd euró volt – vagyis a szerbek sokkal több árut vásárolnak, mint amennyit eladnak a kínaiaknak. Ez a két ország között júliusban hatályba lépő szabadkereskedelmi megállapodásnak köszönhetően változni fog – állítja Vučić, aki szerint a fő cél az, hogy a kínaiaknak több zöldséget, gyümölcsöt, szeszes italt és bort adjanak el.

A Belgrád és Peking közötti kapcsolat Vladisavljev szerint különösen a világjárvány kezdetén erősödött meg. Akkoriban a kínaiak nagy mennyiségben küldtek oltóanyagadagokat és maszkokat Szerbiába, amiről a szerb vezetés azóta is szívesen beszél. Arról viszont már kevesebb szó esik, hogy a járvány kezdetén az EU több mint százmillió eurós segélyt küldött az országba.

Mert itt is a nagypolitikáról van szó. Miközben Vučić hivatalosan be akarja vezetni országát az EU-ba, jó kapcsolatot ápol az ortodox Oroszországgal és egyre inkább Kínával is. Az ENSZ Biztonsági Tanácsában mindkét nagyhatalom támogatja Szerbiát abban, hogy nem ismeri el az egykori szerb tartomány, Koszovó függetlenségét.

„Az ideális barát fantomképe”

De van egy különbség: míg az orosz támogatásnak politikai ára is van – különösen az Ukrajna elleni orosz támadás óta –, a pekingi támogatás látszólag politikai kötöttségek nélkül érkezik. „Szerbia számára Kína az ideális barát fantomképe” – mondja Vladisavljev. Gazdasági és politikai támogatásról van szó, valamint arról, hogy Kínát olyan nagyhatalomként érzékelik, amely végre szembeszáll a Nyugattal.

Pontosan ez az, amire az EU és az USA gyanakszik – folytatja a politológus. „A Balkán mindig is elsősorban a nyugati befolyási övezet része volt. Ezért félő, hogy Szerbia esetleges uniós felvétele a kínai érdekek kiterjedését is Európába hozza” – mondta.

Szerbia és Kína a biztonságpolitika terén is együttműködik. A szerb hadsereg már rendelkezik kínai CH95-ös harci drónokkal, amelyek a szakértők szerint kulcsfontosságú szerepet játszanak a szerb Pegasus drón kifejlesztésében. A korona ékköve azonban az FK3 légvédelmi rendszer.

„Az FK3 nagyon fontos, mert a szerb hadseregnek még soha nem volt ilyen rendszere. Hatótávolsága mintegy 100 kilométer, ami jelentős előrelépés a régi szovjet Neva rendszerekhez képest, amelyek korábban a légvédelmünket alkották” – mondta nemrég Vlade Radulović katonai szakértő a Deutsche Wellének.

A hadsereg mellett a két ország rendőrsége is együttműködik. Kínai rendőrök már többször is járőröztek Belgrádban – hivatalosan azért, hogy segítsék az oda utazó kínai turistákat. Belgrádban ezenkívül már több mint 1000 arcfelismerő funkcióval ellátott, Huawei márkájú biztonsági kamera van, amelyek pontos helyszíneit a szerb rendőrség nem árulja el.

A hatályos törvények szerint a szerb rendőrség nem használhat arcfelismerő szoftvereket, a kormány azonban már többször is megpróbálta megváltoztatni az erre vonatkozó törvényt. Egy dolog biztos: Belgrád az első olyan európai város, ahol mindenütt megtalálhatók a Kínából származó okoskamerák. Ezek elhelyezését a szerb vezetés a Biztonságos város elnevezéssel vezette be, és ezt egyben a kínai megfigyelési technológia reklámjának is szánják.

A szerbek nagy része támogatja, hogy Aleksandar Vučić szerb elnök Kínával szövetkezik. Minden közvélemény-kutatás azt hozza ki, hogy Kína Szerbia második legjobb barátja és második legfontosabb szövetségese – Oroszország után. Az EU-t és az USA-t jóval kevesebben kedvelik.

A cikk szerzője Nemanja Rujević, a Deutsche Welle szerbiai tudósítója. A szöveg a Deutsche Welle és a Telex együttműködésének keretében jelent meg. Németből fordította: Weiler Vilmos.