Joe Biden gondolkozik azon, hogy ejtse a vádakat Julian Assange ellen
2024. április 11. – 07:57
Joe Biden amerikai elnök közölte: fontolóra veszi Ausztrália kérelmét, hogy ejtse a vádakat a WikiLeaks alapítója, Julian Assange ellen, írja a BBC. A szigetország parlamentje a közelmúltban megszavazta, hogy Assange térjen vissza a hazájába, Ausztráliába.
Az Egyesült Államok katonai adatok szivárogtatása miatt akarja kiadatni az Egyesült Királyságból a férfit. Assange tagadja a vádakat, arra hivatkozva, hogy a szivárogtatás újságírói munkának minősült.
Anthony Albanese ausztrál miniszterelnök azt mondta, hogy bár Assange-ról különböznek a vélemények, „ez a dolog nem mehet a végtelenségig”. Biden megjegyzéseinek hatására azt mondta: „egyre optimistább” a témában.
Az 52 éves Assange jelenleg a kiadatás ellen küzd a brit bíróságon. Márciusban időt nyert azzal, hogy a szigetország úgy döntött: egyelőre nem adja ki a WikiLeaks alapítóját az Egyesült Államoknak. Kiadatás helyett a brit bíróság inkább újabb biztosítékokat vár az Egyesült Államoktól Julian Assange ügyében arra, hogy nem kell halálbüntetéssel szembenéznie, és számíthat az amerikai alkotmány szólásszabadságot garantáló első kiegészítésére.
Assange szerint az Egyesült Államok politikai okokból akarja bíróság elé állítani, mert nyilvánosságra hozta azokat az adatokat, amelyekből kiderült, hogy az amerikai kormány bűncselekményt követett el Irakban, a bevetésekkor a katonák civileket is megöltek.
A WikiLieaks alapítójának kacskaringós kiadatási története 2010-ben kezdődött, amikor Svédország kérésére őrizetbe vették Londonban, miután két nő szexuális zaklatással vádolta meg. Assange attól tartott, hogy ha Svédországba kerül, onnan könnyen kiadhatják az Egyesült Államoknak, így óvadék ellenében szabadlábon védekezve 2012-ben Ecuador londoni nagykövetségére menekült, ahol hét évet élt. 2019-ben Svédország a feltételezett bűncselekmény óta eltelt hosszú időre hivatkozva lemondott kiadatási kérelméről.
2019-ben Ecuador visszavonta Assange menedékjogát, akit így a brit rendőrség őrizetbe vehetett, egyrészt az óvadék utáni elszökése miatt, másrészt, mert az Egyesült Államok kérvényezte kiadatását. Assange-t szó szerint kicipelték a követség épületéből, ahova az ecuadori kormány engedélyével léphettek be. 2021-ben Assange elérte, hogy ne adják ki, 2022-ben a bíróság ezt felülbírálta – ez utóbbit támadta meg Assange, és ért el részleges eredményt azzal, hogy időt nyert.
Assange az információit egyébként egy Bradley Manning néven megismert amerikai katonától kapta, aki Irakban hírszerzési elemzőként jutott az adatokhoz. A transznemű, életét azóta Chelsea Manningként élő egykori katonát 2013-ban 35 év börtönre ítélték az adatok kiszivárogtatása miatt, ám 2017-ben Barack Obama elnök a távozása előtt elnöki kegyelemben részesítette, így szabadon engedték.
Az amerikai igazságügyi minisztérium a kiszivárogtatást „az Egyesült Államok történetének egyik legnagyobb titkos információs kompromittálásának” nevezte.