Megbélyegeznék a külföldi támogatást kapó civileket Szlovákiában, magyar szervezetek is érintettek lehetnek

A Szlovák Nemzeti Párt (SNS) benyújtotta a civilszervezetek megregulázására szolgáló javaslatát. Ennek értelmében a jövőben minden olyan civil szervezetnek, amely évi 5000 eurónál nagyobb külföldi támogatásban részesül, a neve mellé kellene írnia, hogy „külföldi támogatásban részesülő szervezet” – írja a Paraméter.

A törvénytervezetet már az április 16-án kezdődő ülésén napirendre kerül, a lap szerint várhatóan a másik két koalíciós párt, a Robert Fico vezette Smer és a Peter Pellegrini vezette Hlas is támogatni fogja azt.

A javaslatról a Robert Fico, Peter Pellegrini és Andrej Danko (az SNS elnöke) alkotta koalíciós tanács még tárgyalni fognak, várhatóan a jövő héten. Arra, hogy a kormányfőn, Robert Ficón nem fog múlni a törvényjavaslat elfogadása, az is utalhat, hogy már tavaly novemberben is támogatóan beszélt róla:

„A törvény azt mondja majd ki, hogy ha a Szlovákia területén működő civil szervezet külföldi finanszírozásban részesül, külföldi ügynök megjelölést kell viselnie” – mondta.

A tervezet ellen több szlovákiai magyar politikus is tiltkozik, mondván, az olyan szlovákiai magyar civil szervezeteket is megbélyegezhet majd, amelyek Magyarországról kapnak forrásokat kulturális, oktatási, egyházi, közösségépítő vagy egyéb tevékenységre.

Mózes Szabolcs, a Magyar Szövetség elnökségi tagja a Facebookon azt írta, az SNS tervezete a szlovákiai magyar szervezeteknek fájna a legjobban, akik azért működnek magyarországi támogatásokból, mert „a szlovák állam nem támogatja eléggé a magyar intézményrendszert”. „Érvényesül majd a fordított logika: akit megrövidít a saját állama, még billogot is kap tőle” – írta és „magyarellenes törvénykezésnek” nevezte a javaslatot.

Orosz Örs, a Magyar Szövetség alelnöke pedig arra figyelmeztetett, a megbélyegzésre később „bármilyen korlátozás épülhet. Hiszen akinek volt ideje és fantáziája ezt kitalálni, cudarabbat is ki tud ötleni”. Rigó Konrád, a Híd-platform elnöke a Paraméternek azt mondta, „sajnos nekünk, szlovákiai magyaroknak, ismerős az a történet, amikor a kormány közellenségként tekint a civil szektor bizonyos szereplőire”.

„Így amikor erről az egyértelműen káros törvénytervezetről beszélünk, nem mehetünk el amellett, hogy lássuk honnan inspirálódott a kormányunk. Ehhez hasonlót először Oroszország, majd Magyarország vezetett be” – mondta.

Rigó a Magyar Szövetségnek azt üzente, „képmutatás” úgy elítélni az SNS javaslatát, hogy közben nem ítélik el a magyar és orosz törvényeket.

A magyar kormány 2017-ben vezette be a civiltörvényt, ami pontosan azt írta elő, amit most a szlovák törvénytervezet: a külföldi támogatásban részesülő civil szervezeteknek regisztrálnia kellett magukat külföldi ügynökként. Az Európai Bizottság a kezdetektől fogva elítélte a kormány civiltörvényét, és már 2017-ben kötelezettségszegési eljárást indított a kormány ellen. Mivel a magyar kormány nem változtatott a jogszabályon, és nem adott kielégítő választ a felvetett kérdésekre, az Európai Bíróság elé került az ügy. 2020 nyarán mondták ki, hogy a magyar civiltörvény nem egyeztethető össze az uniós joggal.

A parlament végül 2021. május 18-án szavazta meg az új civiltörvényt, amelynek értelmében hatályát veszti a korábbi, a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvény, viszont a helyébe lépő szabályok szerint 20 millió forintos mérlegfőösszeg fölött majdnem minden szervezetről évente jelentést készít az Állami Számvevőszék. A régi civiltörvény helyébe lépő új törvény a civilek szerint szintén aggályokra ad okot.

A szlovákiai civiltörvény-tervezettel kapcsolatban kerestük a Külgazdasági és Külügyminisztériumot, valamint Havasi Bertalant, a miniszterelnök sajtófőnökét is. Arra voltunk kíváncsiak, mi a minisztérium, illetve a kormányfő véleménye a szlovák tervezet magyar szervezetekre gyakorolt hatásáról. Cikkünk megjelenése után Havasi Bertalan szűkszavúan annyit írt: „Egyelőre nem foglalkozunk a kérdéssel”.