Három új uniós eljárás indult Magyarországgal szemben

Az Európai Bizottság három ügyben is kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben. Akkor tesz így, ha egy tagállamban uniós jogot sértenek, rosszul vagy lassan ültetnek át egy közös jogszabályt. Az eljárás oda-vissza levelezéssel indul, bírósági per, majd pénzbüntetés lehet a vége.

Az Európai Bizottság többek között a szén-dioxid kibocsátását beárazó kibocsátáskereskedelmi rendszer új szabályai miatt kezdte meg az eljárást. A módosítások szigorítják a jelenlegi előírásokat és új gazdasági ágazatokban is bevezetik az ETS-nek nevezett rendszert, mint (2027-től) az épületekre, a közúti közlekedésre és a kis kibocsátású iparágak tüzelőanyagaira. A bevételekből létrejön a Szociális Klímaalap: a keretből azokat segíthetik, akiket különösen érint az energia- és közlekedési szegénység. A tagállamok elkezdték átültetni a szabályokat a nemzeti jogba, de a 27 országból 26 nem erősítette meg, hogy a tavaly év végi határidőre végzett volna, egyedül Dánia úszta meg az eljárást.

Magyarország 16 másik tagállammal együtt az új gépjármű-felelősségbiztosítási szabályok átvezetését sem jelezte a tavaly decemberi határidőre. Az előírásokkal könnyebben ellenőrizhetik, van-e kötelező felelősségbiztosítás, külön kártalanítási módszert vezetnek be, ha az illetékes biztosító becsődölne, és könnyebbé teszik a biztosítóváltást.

Összesen 21 tagállam, köztük Magyarország maradt adós a nem teljesítő hitelekről szóló irányelv átültetésével. Ez többek között fogyasztóvédelmi biztosítékokat és jelentős átstrukturálási intézkedéseket vezet be, például nem fizető adósok késleltetve fizethetik a törlesztőrészleteiket, módosulhatnak a kamataik vagy részlegesen elengedhetik az adósságukat.