Először félbeszakadt a kivégzése, most attól tart, hogy kínhalált kell halnia

Kenneth Eugene Smith történelmet írhat a halálával csütörtökön: ha minden a tervek szerint halad, akkor ő lesz az első ember, akit nitrogéngázzal végeznek ki az Egyesült Államokban. A most 58 éves férfit még 1996-ban ítélték halálra, amiért egy bűntársával megöltek egy nőt.

Smith ügye azért is különleges, mert a férfin egyszer már megpróbálták végrehajtani a halálos ítéletet, de órákon át nem találtak megfelelő vénát, és így nem adták be neki a méreginjekciót. A 2022-ben félbeszakadt kivégzés után Alabama kormányzója felfüggesztette az összes kivégzést az államban, utána döntöttek a nitrogéngázos módszerről. Vannak, akik megkérdőjelezik az eddig még élesben nem tesztelt eljárás humánus voltát, Smith pedig attól fél, hogy nem egyszerűen kivégzik, hanem kínhalált kell halnia.

Egy lelkész bízta meg a két bérgyilkost

Smitht és társát 1988-ban egy lelkész, Charles Sennett bérelte fel egy közvetítőn keresztül ezer dollárért, hogy gyilkolják meg a feleségét. Az elkövetők az utasításoknak megfelelően úgy tettek, mintha be akartak volna törni a házba, majd ott megkéselték Elisabeth Sennettet. A helyszínre kiérő seriff szerint a nő keményen küzdött. Amikor a mentősök ki tudták tapintani a pulzusát, a helyszínen lévő lelkész majdnem hanyatt esett a megdöbbenéstől. A nőt azonban még az előtt halottnak nyilvánították, hogy elértek volna vele a kórházba.

Nem sokkal később a hatóságok egy névtelen betelefonálótól fülest kaptak, hogy a gyilkosságot a lelkész rendelhette meg. Sennettnek házasságon kívüli viszonya volt, eladósodott, és nem sokkal korábban életbiztosítást kötött a feleségére, ami még gyanúsabbá tette őt a rendőrség előtt.

A kihallgatása során Sennett végig tagadta, hogy ő lenne a felelős a felesége haláláért, és mivel nem tartóztatták le, úgy döntött, hogy nem is válaszol a kérdésekre, inkább távozik. Az ajtóban még rákérdeztek a kihallgatást végző rendőrök, hogy nem ismeri-e véletlenül Kenneth Eugene Smitht, mire a lelkész arca vérvörösre váltott, és elsietett. A rendőrségtől egyenesen a parókiára ment, ahol bevallotta a családjának és fiainak, hogy félrelépett egy másik nővel, és hogy ő ölette meg a feleségét. Rögtön ezután agyonlőtte magát a kocsijában.

A rendőrség azonnal házkutatási parancsot adott ki az akkor 23 éves Smith és társa, valamint a közvetítő ellen. A tárgyaláson Smith annyit ismert el, hogy beleegyezett Elizabeth Sennett megverésébe, de tagadta, hogy szándékában állt volna megölni őt. Állítása szerint a John Parker nevű társa végezte el a piszkos munkát, amíg ő feldúlta a házat, és ellopott egy videólejátszót, hogy valóban rablásnak tűnjön a helyzet. Csakhogy a korabeli lapok szerint Parker ugyanígy Smithre vallott, szerinte ő csak megverte a nőt, akit végül Smith szúrt le.

Az esküdtszék első fokon halálbüntetést kért, de 1996-ban a másodfokú tárgyaláson az esküdtszék életfogytiglani börtönbüntetést javasolt feltételes szabadlábra helyezés nélkül. A bíró felülbírálta őket, és halálra ítélte Smitht. 2017 óta ez a gyakorlat már nem él, a bíró nem súlyosbíthat az esküdtszék javaslatán.

Órákon át nem tudták neki bekötni a halálos infúziót

A férfi 35 éve ül börtönben, ezalatt állítása szerint semmilyen kihágása nem volt, nem kenyere az erőszak. A tettestársát 2010-ben végezték ki. 2022 novemberében Smith is elbúcsúzott édesanyjától és unokájától, megette az utolsó vacsoráját, majd átvitték a kivégzésére.

Az Egyesült Államokban a kivégzések általában méreginjekcióval történnek. Ez nem egyetlen vegyület beadását jelenti, hanem többet: az elítéltet először elaltatják, majd beadnak neki egy olyan szert, amitől lebénul és a légzése is leáll, és csak ezután következik a méreginjekció, ami megállítja a szívet is. A másik lehetőség, hogy egy vagy két injekcióval annyi altatóvegyületet adnak be az elítéltnek, hogy az túladagolásban hal meg.

Így végezték volna ki Smitht is, aki már lekötözve várta a halált okozó méregkoktélt. Csakhogy négy órán át nem találtak rajta megfelelő vénát. Sem a karjába, sem a nyakába, de még a mellkasába se tudták bekötni az infúziót, amin keresztül megkapta volna a halálos adagokat. Éjfélkor viszont lejárt a kivégzés határideje, így Smitht visszaszállították a halálsorra, ügyvédei szerint számos sebbel a testén.

Smith esete már a harmadik alkalom volt a sorban, amikor egy elítéltet végül azért nem végeztek ki Alabamában, mert nem találtak rajta időben vénát. A halálos ítélet végrehajtását persze az is akadályozza, hogy a fegyencek ügyvédei általában az utolsó pillanatig próbálkoznak fellebbezéssel, aminek elhúzódhat az elbírálása, az őröknek pedig már csak 1-2 órájuk marad az injekciók beadására. A vénák eltalálása azért is nehéz feladat, mert a halálraítéltek egy része szerhasználó lehetett, ezért a vénáik finoman szólva sincsenek a legjobb állapotban.

Kay Ivey, Alabama állam kormányzója Smith kudarcba fulladt kivégzése után utasította a börtönök tisztviselőit, hogy vizsgálják felül a kivégzési protokollokat. Erre szerinte azért is szükség volt, mert az ilyen kivégzéseken gyakran jelen van az áldozatok családja is, akik számára nagyon kellemetlen, ha többször is át kell élniük ezt a helyzetet.

A felülvizsgálat tulajdonképpen a rabokat és az ügyvédeiket tette felelőssé, amiért a kivégzést nem lehet időben elvégezni, az ügyvédek azonban azzal érveltek, hogy nem az ő hibájuk, hogy a börtönben nem tudnak eltalálni egy vénát. A jelentés szerint ez a jogi huzavona „szükségtelen határidős nyomást” gyakorol a kivégzést végzőkre, így ezúttal a csapat az éjféli határidő helyett hosszabb időkeretet, 30 órát kapott Smith kivégzésére.

A felülvizsgálat nyomán engedélyezte Alabama állam az újabb kivégzési módszert is. Ennek lényege, hogy az elítélt arcára egy légmentesen záró maszkot tesznek, majd tiszta nitrogént eresztenek bele, ami fulladáshoz vezet. Papíron úgy tűnik, hogy ezzel a módszerrel semmi nem mehet félre, az elítélt biztosan meghal. Csakhogy az eljárást még soha nem tesztelték ebben a formában le élesben, nem biztos, hogy humánus, és az is lehet, hogy másra is veszélyt jelent kivégzés közben.

Rajta fogják letesztelni az új eljárást

Alabama állam azt állítja, hogy a nitrogén-hipoxiás kivégzés gyors eszméletvesztést, és ezáltal fájdalommentes halált okoz, de nem mutatott be semmilyen bizonyítékot erre az állításra. A módszert egy egészségügyi képzettséggel nem rendelkező kriminológus professzor találta ki, és az eljárás olyannyira problémás, hogy a Guardian szerint még az állatorvosok is csak a sertések elaltatásánál használják, más állatokon nem, mert túl embertelennek találják. Az orvosszakértők szerint könnyen lehet, hogy a halálraítélt görcsrohamok közepette, szenvedve hal meg, de még az is előfordulhat, hogy túléli a kivégzést, és vegetatív állapotban él tovább. Márpedig a kínoktól mentes kivégzés alkotmányban rögzített joga az elítélteknek.

Egy másik aggály, hogy a maszk nem zár majd jól, a gáz pedig kiszivárog a szobába, ahol nemcsak Smith tartózkodik majd, hanem felesége és Jeff Hood lelkész is. „Néhány méterre leszek tőle, és többször figyelmeztettek különböző egészségügyi szakértők, hogy ezzel az életemet kockáztatom. Ha bármilyen szivárgás van a tömlőben vagy a maszkban, az arcát körülvevő tömítésben, az minden bizonnyal ahhoz vezethet, hogy nitrogén szivárog a szobába” – mondta Hood a BBC-nek. Hoodnak alá kell írnia egy nyilatkozatot is, amely figyelmeztet a nitrogén potenciális veszélyeire.

Ez felmérhetetlen veszélyt jelent, mondta egy szakértő, aki társszerzője volt egy ENSZ-nek küldött jelentésnek, amelyben a módszert vizsgálták. Az ENSZ emberi jogi főbiztosa néhány hete felszólította Alabamát, hogy állítsa le a kivégzést, mert az „kínzásnak vagy más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek minősülhet a nemzetközi emberi jogi törvények értelmében”.

„Azt hiszem, arra a következtetésre kell jutnom, hogy Kenneth Smith lehet a legrosszabb ember Amerikában, mert Alabama annyira elszánt a kivégzését illetően, hogy hajlandó akár más embereket is megölni érte”

– jelentette ki Joel Zivot, az Emory Egyetem orvosi karának aneszteziológus docense az ügyről. „Amit a nitrogéngázról tudunk, az az, hogy egy korai, egészséges önkéntesekkel végzett vizsgálatban szinte mindegyikük a belégzést követő körülbelül 15-20 másodpercben rohamot kapott” – mondta.

Egy másik szakértő kifejezetten nitrogénnel végrehajtott eutanáziával foglalkozik Európában és Ausztráliában, és már legkevesebb ötven ember halálánál volt jelen. Philip Nitschke szerint ugyanúgy lehetséges, hogy Smith gyors és fájdalommentes halált hal majd, mint hogy szenvednie kell, ha valami félremegy. Neki nem a gáz miatt vannak aggodalmai az alabamai módszerrel, szerinte a probléma a maszk, amit használni akarnak. Ugyanis ha a maszk nem zár jól, a nitrogéngáz kiszivároghat, Smith pedig oxigénhez juthat, ami feltehetőleg elhúzhatja a szenvedést. A rosszabbik eset, hogy haldoklás közben Smith belehány a maszkba, és így fullad meg, ami egyértelműen kívül esik a méltóságteljes halál kategóriáján.

Az alabamai kormányzó nem kommentálta a szakértői figyelmeztetéseket és az államot ért vádakat. A helyi igazságügyi minisztérium szerint az ENSZ aggályai alaptalanok. „Az eljáró bíróság megvizsgálta Smith kifogását, meghallgatott több orvosszakértőt, és megállapította, hogy Smith nitrogén-hipoxiával kapcsolatos aggodalmai spekulatívak és elméleti jellegűek” – írták a közleményükben. Emellett jelezték, hogy szándékukban áll január 25-én végrehajtani a kivégzését.

A nitrogéngázos kivégzés engedélyezését megszavazó Reed Ingram republikánus állami képviselő szintén elutasította az ENSZ kritikáját. „Nem tudok szörnyű szenvedésről, nem tudok embertelen módszerről, szerintem ez fejlődés. Szerintem az eljárás talán jobb, mint amit ő az áldozatával tett” – mondta a BBC-nek.

A tervek szerint a meggyilkolt nő fiai ott lesznek majd a kivégzésen. „Néhányan azt mondják, hogy nem kéne így szenvednie. Hát, ő sem kérdezte meg a mamát a szenvedése mikéntjéről. Csak megcsinálták. Többször megszúrták” – nyilatkozta ifjabb Charles Sennett a WAAY 31 televíziónak.

Attól fél, hogy a családjának végig kell néznie a kínhalálát

Smithnél a sikertelen kivégzése után poszttraumás stresszt diagnosztizáltak – írja a Guardian. A börtönpszichiáter szerint szorong, álmatlanságban és depresszióban szenved. Smith azt mondta a brit lapnak, hogy állandóan rémálmai vannak. Az első kivégzési kísérlet után visszatérő rémálma volt, hogy visszakísérik a halálkamrába. A CNN szerint bár Smith és ügyvédei az első sikertelen próbálkozás után nem emeltek kifogást az ellen, hogy nitrogénnal végezzék ki a férfit, amióta Alabama engedélyezte és nyilvánosságra hozta a több ponton titkosított kivégzési protokollt, az elítélt ellenzi a módszert.

Mióta január 25-re megkapta a kivégzés új időpontját, Smitht újabb rémálmok egész sora kísérti. „Azt álmodom, hogy eljönnek értem” – mondta. A BBC nemrég telefonon interjúvolta volna meg Smitht, de ő lemondta az interjút, mert annyira rossz állapotba került fizikailag és lelkileg. Végül írásban válaszolt a neki feltett kérdésekre.

„Állandóan hányingerem van. Rendszeresen pánikrohamok törnek rám... Ez csak egy kis része annak, amivel naponta meg kell küzdenem. Gyakorlatilag kínzás” – írta. Elmondása szerint az utolsó heteiben sokat fogyott, és „összeomlott a szervezete”. Felszólította Alabamát, hogy állítsa le a kivégzési folyamatot, mielőtt túl késő lenne.

„Biztos vagyok benne, hogy Kenny nem fél a haláltól, ezt világossá tette. De azt hiszem, attól fél, hogy közben még jobban megkínozzák” – mondta róla Hood.

„[Attól félek, hogy] a maszkba hányok. Mert ha ez lesz, akkor testvérem, senki sem fog segíteni. Meg fogok fulladni a saját hányásomban, és a feleségemnek ott kell ülnie és néznie”

– mondta Smith a Guardiannek. Azt is előre jelezte, hogy nem lesz együttműködő, nem fogja saját magára felcsatolni a szemét, száját és állát is eltakaró maszkot.

Smith attól is tart, hogy ha az ő kivégzése sikeres lesz, akkor más államokba is megérkezhet a nitrogéngázos rendszer. Alabama, Mississippi és Oklahoma államok már törvénybe iktatták a nitrogéngázzal történő kivégzést, és más államok, köztük Louisiana is fontolgatja, hogy legalizálja azt.

Az ügyben megint beadtak utolsó pillanatos keresetet: a múlt héten Smith ügyvédei a végrehajtás felfüggesztését kérték az Egyesült Államok legfelsőbb bíróságától, és azt állították, hogy a férfi kivégzésére irányuló második kísérlet kegyetlen és szokatlan büntetésnek minősül. A testület azonban az elmúlt években tartózkodott attól, hogy az utolsó pillanatban leállítsa a kivégzéseket, így Smith számára valószínűleg nem sok opció maradt.