Ukrán források azt állítják, hogy sikeres dróncsapást mértek egy szentpétervári olajterminálra

Összefoglalónk az orosz–ukrán háború legfontosabb csütörtöki eseményeiről. A szerdai összefoglalót itt olvashatja el.

• Ukrán katonai források azt állítják, hogy Ukrajna sikeres dróntámadást mért egy szentpétervári olajterminálra a térségben zajló „új szakasz” részeként. Hivatalosan sem Oroszország, sem Ukrajna nem ismerte el a támadást. A megszállt Délkelet-Ukrajnában egy oroszok által kinevezett tisztségviselő azt mondta, hogy Ukrajna az éjszaka folyamán drónnal próbált meg célba venni egy orosz balti-tengeri olajterminált, de sikertelenül. (Reuters)

• Az Egyesült Államok és szövetségesei keresik a módját annak, hogy feloldják a 300 milliárd dollárnyi, főként Európában befagyasztott orosz központi banki pénzt, hogy Ukrajna védelmét finanszírozhassák belőle. Az ötlet azóta kap egyre nagyobb figyelmet, hogy az Ukrajnának nyújtott folyamatos szövetséges finanszírozás egyre bizonytalanabbá válik. Az e heti svájci, Davosban tartott Világgazdasági Fórumon Volodimir Zelenszkij ukrán elnök határozott döntést sürgetett, hogy a befagyasztott orosz vagyont „az orosz háború elleni védelemre és Ukrajna újjáépítésére” lehessen fordítani. „Putyin mindenekelőtt a pénzt szereti. Minél több milliárdot veszít ő és oligarchái, barátai és cinkosai, annál inkább megbánja, hogy elkezdte ezt a háborút” – fogalmazott. A Biden-kormányzat korábban arra hivatkozva, hogy jogi szempontból nehézkes lenne a megvalósítása, elutasította az ötletet, de a jelek szerint azóta nyitottabban áll hozzá. Penny Pritzker, az USA Ukrajna gazdasági fellendüléséért felelős különleges képviselője Davosban azt mondta, hogy az USA és G7-szövetségesei keresik a megfelelő jogi keretet. (Guardian)
• Nyugat-ukrajnai iskolákban interaktív szoftverek segítségével puska- és pisztolylövészet-gyakorlatokat vezetnek be. A képzést három tucat iskolában vezetik be a nyugati régióban, ahol viszonylagos nyugalom uralkodott a keletebbre tartó 23 hónapos harcok alatt. (AFP)
• A csütörtöki kormányinfón Gulyás Gergely azt mondta, tárgyalnak a Bizottsággal Ukrajna anyagi támogatásáról, de messze vannak az álláspontok, így nem biztos, hogy lesz megegyezés. Szerinte „Magyarország nem zárta ki, hogy kétoldalú alapon mi is támogassuk Ukrajnát”.
• Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint az ukrajnai háború a társadalom „bizonyos megtisztulását” hozta Oroszországban. Csütörtöki sajtótájékoztatóján azt mondta, Oroszország „különleges katonai művelete” Ukrajnában segített abban, hogy megtisztítsa az országot azoktól, akik nem támogatják a háborút. „Segített megtisztítani az országot azoktól az emberektől, akik valamilyen okból kifolyólag nem éreztek rokonságot Oroszországgal, az orosz történelemmel és az orosz kultúrával. Néhányan közülük elhagyták az országot – mások maradtak és újragondolták. Társadalmunk túlnyomó többsége összefogott, egy közös eszme köré csoportosult” – mondta. (Sky News)
• Lavrov arról is beszélt, az USA és a nyugati államok „a legcsekélyebb érdeklődést” sem mutatják a háború befejezése iránt. Ukrajna pedig nem fog dönteni a konfliktus befejezésének feltételeiről, mert „Washington mondja meg a tutit”, a Nyugat pedig „nem érdekelt semmilyen tárgyalásban”. (Sky News)
• Az orosz erők átvették az ellenőrzést Veszele felett a kelet-ukrajnai Donyeck régióban – közölte az orosz védelmi minisztérium. (Reuters)
• Sem Oroszország, sem Ukrajna nélkül nem lehet béketárgyalásokat folytatni az ukrajnai háború lezárásáról – mondta Novák Katalin köztársasági elnök a davosi Világgazdasági Fórumon a CNBC-nek adott interjújában. Az interjúban arra is kitért, hogy Magyarország és a többi európai uniós tagállam véleménye számos dologban egyezik, a többi közt az ukrajnai háború megítélését illetően is, de a módszerekben már lehetnek különbségek. „Ukrajnát támogatni kell. Ez bizonyos. Ez a személyes véleményem és Magyarország véleménye is. És bízom benne, hogy a következő EU-csúcson megtalálják ennek a módját”. A teljes interjút itt lehet megnézni. (MTI)
• A Novaja Gazeta európai kiadásának felmérése szerint az orosz-ukrán háború kezdete óta legalább 2500 orosz tudós szakította meg a kapcsolatot Oroszországgal, és hagyta ott a hazáját. A lap az ORCID-azonosítók alapján vezette le ezt, a regisztrált kutatók száma ugyanis 2012 és 2021 között 10 százalék körül stagnált, 2022-ben azonban felugrott 30 százalékra. (Meduza)