DVD-t és a brazil Bin Ladent is kiengedték az ünnepekre a riói börtönökből, most már hajtóvadászat folyik utánuk

Legendásan kemény helyek a brazil börtönök, nem kevés brazíliai börtönlázadásról számolt már be a nemzetközi sajtó korábban. Némi engedékenység azonban az ottani büntetés-végrehajtásra is jellemző, például a nagyobb ünnepekre lehetőséget adnak időzített eltávozásokra (brazilosan: Visita Periódica ao Lar). Az ilyesmit azonban rendszeresen kihasználja a számos szűrőn át kiválasztott rabok egy része, ahogy az megtörtént most karácsonykor is:

egyedül Rio de Janeiro börtöneibe 255 rab nem tért vissza az ünnepek végén.

A BBC szerint 2023. december 30-án helyi idő szerint este 10-ig kellett volna a börtönökben jelentkezniük azoknak az elítélteknek, akik hazaugorhattak családjaikhoz ünnepelni, de még van hátra idő a büntetésükből. Rióban 1785 fogoly kapott eltávozást, közülük pedig a brazil lapok január eleji beszámolói szerint végül 1530-an tértek vissza, a többieket automatikusan szökevényként kezeli a rendszer.

Alapvetően azok nézhetik meg, hogyan süt a nap a börtön ablakán túl ünnepekkor, akik tartósan jó magaviseletet mutatnak, bizonyos kritériumoknak megfelelnek, és még egy bíró is rábólint a rövid hazatérésükre. Az említett kritériumok egyike, hogy a foglyok olyan bv.-intézetekben üljenek, amelyek nem teljesen zártak, hanem a rabok például időnként kimehetnek dolgozni (valahol a magyar bv.-rendszer fogház és börtön fokozata között). Rio de Janeiro államban közel tízezren raboskodnak ilyenekben. Fontos még, hogy csak az mehet haza karácsonyra, húsvétra, anyák napjára, aki – ha először ül börtönben életében – büntetése egyhatodát már letöltötte, vagy a másodszor visszaesők esetében ez az arány a büntetés negyede.

Akikkel magatartásbeli gondok voltak, zajlik még ellenük eljárás, olyan komoly bűncselekményekért ülnek, mint például kínzás, esetleg bűnszervezetek vezetői, elvileg nem részesülhetnek az eltávban.

A kiválasztási folyamat ellenére olyannyira nem példátlan az ünnepek után meglógó foglyok esete, hogy 2022-ben például a rabok 43 százaléka nem tért vissza a tömlöcbe Rio de Janeiro állam bv.-szervezetének adatai szerint. Ezúttal nagyságrendekkel jobb a helyzet, csak a rabok 14 százaléka lógott meg. Találtunk egy 2013-as cikket és adatot is, akkor egész Brazíliában 47 531 hazatért fogolyból 2416 nem ment vissza a börtönbe. Mivel ez már rendszeresnek mondható, nagy a nyomás a brazil törvényhozáson, hogy törvényileg szigorítsa a mostani eltávszabályozást, hiszen egyszerűbb így megszökni, mint a konkrétan már ludakkal is őrzött börtönökből.

Ezúttal viszont a vissza nem tért vagy szökött foglyok nem csak piti bűnözők, két hírhedt bandavezér is volt köztük. Az egyikük Saulo Cristiano de Oliveira Dias, rövidített becenevén SL, a másik Paulo Sérgio Gomes da Silva, akit csak Bin Ladenként ismer az alvilág (az al-Kaida 2011-ben megölt volt vezetője után).

A Globo brazil lap cikke szerint a brazil Bin Laden arról volt ismert, hogy Rio Botafogo városrészének egyik favellájában (nyomornegyedében) irányította a drogkereskedelmet. Az ideiglenes szabadulása ügyében azzal érvelt a bíró, hogy könnyebb az ilyenek segítségével visszailleszteni őt a társadalomba.

SL-t még São Paulóban tartóztatták le, 2012 óta töltötte 18 év 9 hónapos büntetését, mert a drogháborúban megölt egy katonát. A 42 éves férfi eltávozását egy éve még megtagadta a bíró, de 2023 novemberében már engedélyezte. 2022-ben még azzal érveltek, hogy a férfi visszaeső bűnöző, súlyos cselekményeket követett el, és a börtönben sem volt a munka és tanulás hőse. Azzal is érvelt a bíró egy évvel ezelőtt, hogy a büntetése céljával nem áll összhangban az eltávozás lehetősége, ezt a főügyészség sem támogatta akkoriban.

Utólag a Globo már azt is megkérdőjelezte, hogy SL miért tölthette egyáltalán a büntetését az enyhébb bv.-kategóriájú börtönben. Arról is írtak, hogy egy 2019-es törvénymódosítás értelmében egyébként nem is engedhették volna ki, de a helyi lapok szerint ez nem terjedt ki rá, mert még annak hatályba lépése előtt követte el a bűncselekményt.

Az O Dia cikke megemlíti még Davi da Conceição Carvalhót, akit többek közt a Pinóquio és a DVD néven is ismer az alvilág. A 43 éves férfi még a tavaly őszi gyereknapi eltávozáskor nem tért vissza az október 17-i határidőig (Brazíliában a gyereknap október 12-re esik). DVD is helyi kiskirály volt Rióban, a Complexo do Chapadão háztömbben és környékén, őt többek közt emberölésért ítélték 28 év börtönre.

SL-re, Bin Ladenre és DVD-re is kiadták a körözést, megjelentek a fejükkel a szokásos plakátok, és forródrótot is létrehozott a rendőrség, amin bejelentéseket lehet tenni a vissza nem tért foglyok hollétéről.

A börtönbe a karácsonyi eltávozás után vissza nem térő rabok esete persze nem egyedülálló Rio de Janeiro államban, más tagállamokban is előfordul. A déli Rio Grande do Sulban mindenesetre jobb volt az arány, mint Rio de Janeiróban: 1073 ideiglenesen hazaengedett elítéltből csak 15 döntött a vissza nem térés, azaz a szökés mellett a Berlinda című portál szerint.

Más országokban is működik ünnepi hazaengedés, így a teljesség igénye nélkül a szomszédos Szlovákiában, Nagy-Britanniában vagy épp Jersey szigetén. Sőt, 2021-ben a síita muzulmán Irán is engedélyezte bizonyos keresztény raboknak, hogy tíz napra eltávozhassanak megünnepelni a karácsonyt és az újévet. Sokszor okoz botrányt, hogy kit engednek ki, így a terrorvádak miatt elítélt görög Dimitrisz Kufodinasz 48 órás eltávja is szabályos diplomáciai botrányt váltott ki 2018-ban.

Viszont még 2012-ben írt az Index róla, hogy a magyarországi büntetés-végrehajtási rendszerben nagyon kevés a visszaélés az eltávozásokkal, kimaradásokkal (amik nem kötődnek feltétlenül az ünnepekhez, és itt is jutalomként kell rájuk gondolni). Magyarországon is fogolyszökésnek számít, ha az elítélt nem megy vissza, így a markológépes gyilkosként ismertté vált B. Róberttel is ez történt, őt hamar el is fogták. Egyébként kicsi a vissza nem térők aránya, a büntetés-végrehajtás anno azt válaszolta, hogy „az elítélteknek csupán kevesebb mint egy ezreléke nem tartja be az előírt szabályokat, a kimaradással, eltávozással jutalmazott elítéltek túlnyomó többségénél célt ér ez a nevelési eszköz”.

Viszont a mostani karácsony azért a kényszerű körözéseken túl egészen más szempontból is emlékezetes lesz a brazil bűnüldöző hatóságoknak.

Ugyanis a szövetségi rendőrség riói őrsén feladta magát Luis Antônio da Silva Braga, azaz Zinho, Rio de Janeiro egyik fő milíciavezére. A riói milíciák a karhatalmat elhagyó volt rendőrök, katonák vagy épp tűzoltók szervezetei, az egyes városnegyedeknek biztonságot ígérő, de közben zsaroló-fenyegető bűnbandák, amelyek állam az államban módon működnek, szembemenve a tagállami vagy szövetségi szervekkel is. Zinho az egyiket vezette, és december 24-én, miután már tizenkét letartóztatási parancs volt érvényben ellene, ügyvédjével besétált a rendőrségre. Az El País cikke szerint Zinho ellen több mint egy tucat vádpont merülhet fel, akár 200 év börtönbüntetést is kaphat.