Megnézték, miért Eszéken haltak meg a legtöbben a nyári forróság miatt Európában az elmúlt húsz évben

A horvátországi Eszéken haltak meg arányaiban legtöbben a nyári forróság miatt, írja a Guardian. A brit lap megpróbált utánajárni, mi lehetett ennek az oka.

A világ egyik legnevesebb orvosi szaklapjában, a Lancetben megjelent tanulmány szerint az elmúlt két évtizedben Eszéken volt a leghalálosabb a nyári forróság Európa nagyobb települései közül. A kutatók 854 európai város hőmérsékleti és halálozási adatait modellezték. Az egész kontinensen összesen mintegy 70 ezer ember halt meg hőhullámok miatt 2023-ban.

Lidija Srnec, a Horvát Meteorológiai és Hidrológiai Szolgálat éghajlatkutatója szerint persze a 20. században is haltak meg emberek a hőség miatt, de az elmúlt két évtizedben a legmagasabb fokú hőségriasztások egyre gyakoribbá és hosszabban tartóvá váltak.

A pára is ronthat a helyzeten

Eszéken ugyan nincs melegebb, mint mondjuk a horvát tengerpart egyes városaiban, de a lakosság átlagéletkora jóval magasabb, mert az eszéki régió nem tartozik a vonzó környékek közé a fiatalok számára, akik közül sokan elhagyják a térséget. Az idősek szervezete pedig sokkal kevésbé ellenálló a hőséggel szemben.

Árnyalja a képet, hogy Eszéken sok a park, és a város a Dráva partján fekszik, ami szintén csökkentheti valamelyest a nyári hőmérsékletet. Ugyanakkor a kutatók szerint az Eszéket körülvevő víztömegek lassan mozognak vagy mozdulatlanok, ami párássá teszi a levegőt. A sok víz a levegőben pedig azt eredményezi, hogy kevesebb verejték párolog el az emberi bőrfelületről, és a szervezet így kevésbé tudja leadni a belső hőt.

Az orvosok a hőséget csendes gyilkosnak nevezik, mert azoknál a haláleseteknél, amikben a forróságnak nagy szerepe van, csak a töredékében jegyzik fel halálokként a kánikulát. Holott részben a forróság miatt halnak meg kórházi ágyakon és idősek otthonában olyan emberek, akiknek szív- vagy tüdőbetegségük van. A forró napok túlhajtják a gyenge szervezetüket, a meleg éjszakák alatt viszont nem tudnak rendesen regenerálódni. Ilyen időszakokban megugranak a halálozási számok.

Az étkezés és a háború is közrejátszhat

A tudósok a vietnámi háború egyes túlélőin is kutatást végeztek 2020-ban, és azt az eredményt kapták, hogy a háborúnak való kitettség is összefügg későbbi szívbetegségekkel – különösen a nők esetében, akik több okból kifolyólag magasabb arányban halnak meg hőhullámok idején. Márpedig Eszéken is jelen volt a délszláv háború a '90-es években.

Természetesen az étkezés is fontos kockázati tényező. Európában Horvátországban a legmagasabb a túlsúlyos vagy elhízott emberek aránya. A tengerparton az emberek a hús, a burgonya és a sör helyett a halat, a zöldségeket és a bort tartalmazó mediterrán étrendet részesítik előnyben. Eszéken és más szláv városokban azonban inkább a közép-európai konyhához közelebb álló zsíros ételek terjedtek el. A Guardian riportere azt tapasztalta, hogy Eszék éttermeiben is főként olyan kiadós ételeket kínálnak, amelyek eltömítik az artériákat és megemelik a vérnyomást.

Annyi a szúnyog, mint Burkina Fasóban

Branimir Hackenberger, az Eszéki Egyetem rovarpopulációkat modellező biológusa szerint aki nyáron a horvátországi város folyójának partján ül, azt óránként 300-szor is megcsíphetik a szúnyogok. „Eszéken több szúnyogtámadás történik óránként, mint Burkina Fasóban” – mondta.

A horvátországi nyári hőhullámokat gyakran hirtelen áradások követik, ami elősegítette a szúnyogok szaporodását. Az ottani rovarok egyelőre nem hordoznak olyan betegségeket, mint a malária, mondta Hackenberger, de a fertőző betegségek terjedésének ökológiai feltételei már adottak. „Már csak a kiváltó okra van szükség.”

Hosszabb távon a városok úgy is tudnának védekezni a nyári forróság ellen, ha csökkentenék az utcáikat fűtő autóforgalmat, a betont és az aszfaltot pedig parkokkal és fákkal helyettesítenék.