A magyarok kétharmada kevesebbet foglalkozna más országok problémáival

A magyarok 61 százaléka közel érzi magát a világ többi emberéhez, 66 százalékuk viszont úgy véli, kevesebbet kellene más országok problémáival foglalkozni, és inkább az otthoniakra koncentrálni – többek között ez derül ki a Pew Research Center szerdán publikált felméréséből. Az is látszik, hogy az európaiak jellemzően többet utaznak, mint más kontinensek lakói. A megkérdezett magyarok nagy része volt már külföldön, de 17 százalékuk még nem lépte át az országhatárt.

A Pew Research Center munkatársai 24 országban végezték az országosan reprezentatív felméréseket telefonos megkereséssel 2023. február 20. és május 22. között. Az Egyesült Államokban több mint 3500, a többiben összesen 27 285 embert kérdeztek meg.

Olyan kérdésekre kerestek válaszokat mint például, hogy

• Mennyire érzik magukat a megkérdezettek közel a világ más embereihez?
• Mennyire akarják, hogy az országuk involválódjon más országok ügyeibe?
• Mennyire van köze az ember világnézetének ahhoz, hogy mennyit utazik és mennyire kapcsolódik más országok lakóihoz?

A megkérdezettek nagy része közel érzi magát a honfitársaihoz és a helyi közösségekhez. Olyan téren viszont jelentős különbségek vannak, hogy más országok lakóihoz mennyire kapcsolódnak az emberek. A felmérés alapján az európaiakra jellemzőbb, hogy közel érzik magukat a külföldiekhez, az amerikaiaknak viszont csupán 35 százalékára igaz ez.

A felmérésből az derült ki, hogy a 24 vizsgált országban átlagosan 50 százalék érzi magát nagyon vagy valamennyire közel a világ más országaiban élőkhöz. Átlagosan 83 százalék mondta ugyanezt a saját honfitársairól és 78 százalék a saját helyi közösségében élőkről. Magyarországon 93 százalék érzi magát közel honfitársaihoz, 82 százalék a helyi közösségéhez és 61 százalék a világ más részein élő emberekhez.

Sokat utaznak az európaiak

Az országhatáron túlra utazás terén is vezet Európa, a svéd válaszadók közül konkrétan mindenki azt mondta, hogy volt már külföldön. A magyarok 83 százaléka utazott már legalább egy másik országba. 59 százalék 1-4, 16 százalék 5-9, míg 8 százalék 10-nél is több országban járt már.

A Pew Research Center elemzői szerint van kapcsolat az utazási tapasztalatok, más országok lakóihoz érzett közelség, illetve aközött, hogy az adott ország mennyire avatkozik bele más országok ügyeibe. Magyarország esete azért érdekes, kissé paradox a felmérésben, mert az európaiak nagy része közel érzi magát más országok lakóihoz, és ez a magyarokra is igaz. Ugyanakkor az itthoni válaszadók 66 százaléka mégis azt fejezte ki, hogy nem akar más országok ügyeivel foglalkozni.

A 24 országban megkérdezettek átlagosan 55 százaléka vallja, hogy kevesbé kellene figyelni más országok problémáira, és jobban a sajátjukéra. Átlagosan 43 százalék szerint viszont országa jövője szempontjából az a legjobb, ha aktívan részt vesz a világpolitikában.

Átlagosan 49 százalék véli úgy, hogy országának a saját érdekei alapján kell eljárnia a nemzetközi ügyekben, még ha más országok ezzel nem is értenek egyet. 47 százalék viszont azt képviseli, hogy figyelembe kell venni más országok érdekeit, még akkor is, ha ez kompromisszumokhoz vezet.

A magyarok teljesen megosztottak a kérdésben: 51 százalék szerint akkor is a saját érdekeket kell előtérbe helyezni, ha más országok ezzel nem értenek egyet, míg 46 százalék szerint figyelembe kell venni más országok érdekeit, még ha ez kompromisszumokkal is jár.

A Pew szerint az afrikai és latin-amerikai országokban élők nagyobb arányban gondolják, hogy a belügyeikre kellene koncentrálni, és a saját érdekeiket képviselni nemzetközi téren. Négy év alatt csökkent azon amerikaiak aránya, akik szerint az Egyesült Államoknak aktívnak kellene lennie a nemzetközi ügyekben: ezúttal 43 százalék gondolta így, míg 2019-ben még 53 százaléknyian adták ezt a választ.

Baloldali nemzetköziség, jobboldali nemzetiség

Az elemzés ideológiai szempontból is vizsgálta azt a kérdést, hogy egy adott ember mennyire érzi közel magát az országhatárán túl élőkhöz. A Pew Research Center felmérése arra jutott, hogy sok helyen a baloldali szavazókra jellemző inkább, hogy szeretnék az országukat aktív nemzetközi szereplőként látni.

Ez egyértelmű összefüggést mutat azzal, hogy a baloldaliak közelebb is érzik magukat a világ többi lakójához mint a jobboldaliak. Az elemzés alapján a konzervatívabb szavazók viszont alapvetően jobban kapcsolódnak a honfitársaikhoz.

A megkérdezett magyarok közül a magukat baloldalinak vallók 71 százaléka, míg a jobboldaliak 35 százaléka venné figyelembe más országok érdekeit a nemzetközi kérdésekben. A baloldaliak 46 százaléka, míg a jobboldaliak 29 százaléka mondta, hogy jobb lenne, ha az ország aktívabb lenne a világpolitikában.