Az EU mindenképpen leszállítja Ukrajnának a beígért egymillió darab lőszert

Csütörtöki összefoglalónk az orosz–ukrán háború legfontosabb eseményeiről:

• Kihívást jelent az Európai Uniónak, hogy tavaszig leszállítson egymillió darab 155 milliméteres lőszert Ukrajnának. Erről Charles Michel, az Európai Tanács elnöke beszélt az Európai Védelmi Ügynökség (EDA) éves konferenciáján Brüsszelben. Michel szerint valamivel több időt vesz igénybe a vállalás teljesítése, de mindenképpen meg fog történni. Az Európai Tanács elnöke úgy fogalmazott: „Ukrajna védelmével magunkat védjük.”
• Michel szerint meg kell erősíteni Európa védelmi képességét, növelni kell a védelmi ipar finanszírozását, hatékonyabbá kell tenni a védelmi kiadásokat és össze kell hangolni a közös védelmi beszerzéseket. Ennek érdekében az Európai Védelmi Ügynökség egyfajta „európai védelmi minisztériummá” alakulna át.
• Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke ugyanezen a konferencián arról beszélt, hogy a jövő év elején javaslatot tesznek az Európai Védelmi Ipari Program elindítására, mivel olyan fegyveres erőkre van szükség a tagállamokban, amelyek „mindenféle forgatókönyvre fel vannak készülve”, a hagyományos és a hibrid hadviselésre is úgy a szárazföldön, mint a tengereken, a levegőben, a világűrben vagy a kibertérben.
• Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője is megerősítette, hogy az EU továbbra is elkötelezett az Ukrajnának szánt lőszerek közös beszerzése mellett. A következő hetekben születhet meg a megállapodás a lőszerek gyártásáról. „Európának is jobb lesz, ha az ukrán védelmi képességekkel együtt növelni tudja saját képességeit is.”
• Szergej Lavrov orosz külügyminiszter felszólalása alatt több résztvevő is kivonult a teremből az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) miniszteri szintű tanácskozásán, amit Szkopjéban tartottak. Lavrov azzal vádolta a nyugati politikai elitet, hogy tönkre teszi az EBESZ-t a NATO érdekei miatt. Lars Løkke Rasmussen dán külügyminiszter visszautasította az orosz külügyminiszter kijelentéseit, majd hozzátette, hogy „nem fogadjuk el Oroszország arra tett kísérletét, hogy Európát befolyási övezetekre ossza fel”. Az ukrán külügyminiszter egyébként bojkottálja a tanácskozást az orosz külügyminiszter részvétele miatt, de Észtország, Lettország és Litvánia is hasonlóan tett.
• Szijjártó Péter külügyminiszter is részt vett a Szkopjéban rendezett tanácskozáson. Közleményében úgy fogalmazott: „Nemzeti érdek a stabil, kiszámítható, korrekt együttműködés megőrzése Magyarország és Oroszország között, a kormány elutasít minden nyomásgyakorlást ennek felszámolására vonatkozóan.”
• Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Olaf Scholz német kancellárral tárgyalt az Ukrajnának nyújtott katonai támogatásról. Zelenszkij megköszönte Németország „téli” katonai csomagját, ami légvédelmi rakétarendszereket és több évre kiterjedő pénzügyi támogatást is tartalmaz.
• Egy ember meghalt, tíz megsérült, négyen pedig a romok alatt rekedhettek, miután orosz rakétatámadás ért több települést a donyecki régióban.
• A brit védelmi minisztérium aktuális helyzetjelentése szerint Oroszország egy új ejtőernyős hadosztályt állít fel Ukrajnában.
• Az előző napi összefoglalót itt találja.

(MTI, Guardian)