Mi következik néhány pandából a világpolitikában? Sokkal több, mint gondolnánk

November elején egy rendőrök, újságírók, és búcsúzkodó rajongók által kísért teherautó indult meg a Washingtonhoz közeli Dulles nemzetközi repülőtérre. A teherautó utasai nem akármilyen figurák voltak.

A kínai diplomácia egyik legfontosabb és legnagyobb népszerűségnek örvendő küldöttségéről volt szó: három pandáról.

A Smithsonian Nemzeti Állatkertben élő két felnőtt pandát, Mei Xiangot és Tian Tiant, valamint hároméves kölyküket, Hsziao Csi Jit visszakérte a kínai állam. A pandák kölcsönadása külföldi állatkertekbe már évtizedek óta a kínai diplomácia irányváltásaihoz is köthető – még akkor is, ha a jelenlegi helyzetben egyébként indokolt volt a pandacsalád hazautaztatása.

A pandák azóta számítottak az amerikai–kínai kapcsolatok egyik szimbólumának, hogy Kína 1972-ben egy pandapárt küldött a washingtoni állatkertnek. Így öt évtized után maradt panda nélkül az amerikai főváros, ráadásul a San Diegó-i állatkertből 2019-ben, a memphisiből pedig 2023 elején szintén visszaszállították a pandákat Kínába – már csak az atlantai állatkertben van négy példány.

Azonban a pandadiplomácia az amerikai–kínai kereskedelmi háború okozta feszültségek mellett is hamarosan új lendületet vehet: Hszi Csin-ping kínai pártfőtitkár-államfő múlt héten az Egyesült Államokban járt az indiai-csendes-óceáni térség vezetőinek csúcstalálkozóján, és kétoldalú megbeszéléseket is folytatott Joe Biden amerikai elnökkel. Ennek keretében azt is bejelentette, hogy az amerikai és a kínai nép barátságának küldöttjeiként újra küldhetnek pandákat az Egyesült Államokba. Viszont feltehetően San Diegóba, nem pedig az ennél szimbolikusabb célpontnak számító Washingtonba.

Az kap pandát, aki haver

A Washingtonból elszállított háromfős pandafamíliát már hetek óta tréningezték a gondozóik, hogy az állatok megszokják az utazódobozokat. A FedEx Boeing 777-es, úgynevezett Panda Expressz nem kevés bambusszal megrakodva, egy állatorvossal és két állatkerti gondozóval szállt fel a 19 órás repülőútra Kínába – írta a New York Times. Ott a pandák csatlakoztak a Szecsuán tartomány hegyei között élő 150 állathoz egy természetvédelmi területen.

De miért olyan nagy a felhajtás a pandák körül? És egyáltalán, miért viszik őket vissza Kínába? Nem úgy van, hogy az állatkerté az adott állat? – merülhet fel a kérdés a pandadiplomácia területén járatlan olvasónknak.

Nos a válasz röviden: valójában a világ összes pandája a Kínai állam tulajdona.

Egy Észkombájnban már egyszer hosszabban is írtunk erről, de röviden arról van szó, hogy mivel a pandák vadon csak Kínában élnek, és védett állatként nem lehet őket csak úgy hazavinni, bérelni is csak állatkertek bérelhetik őket.

Maga a pandadiplomácia nem egy újkori találmány: a medvéket még a Tang-dinasztia (618-907) idején ajándékként küldözgették jobbra-balra. A hagyomány pedig azóta már módosult formában, de fennmaradt. 1984-től változott meg alapjaiban a pandadiplomácia: az állatokat már nem ajándékként, hanem tíz évre kölcsönbe adták. Ezt az időszakot aztán akár többször is meg lehetett hosszabbítani. A pandák kölcsönadása Kína és a fogadó ország partneri kapcsolatainak egyik jelképe lett, de azért meg is kérték ennek az árát Pekingben. Az áruk nagyjából évi fél-egymillió dollár (kb. 175-350 millió forint) között mozog példányonként.

Az al-Dzsazíra szerint ma Kínában vadon körülbelül 1800 panda él, de legalább 65 további pandát kölcsönöznek a világ több mint 20 különböző országába, köztük az Egyesült Államokba, Dániába, Skóciába, Katarba és Oroszországba is.

Kína pedig alaposan megválogatja, hogy kinek ad pandát. Például miért van az edinburgh-i állatkertnek pandája, míg a londoni állatkertnek nincs? „Valószínűleg azért, mert Skóciának olyan természeti erőforrásai vannak, amelyekből Kína részesedést akar” – válaszolta meg a kérdést Kathleen Buckingham, az oxfordi Földrajzi és Környezetvédelmi Iskola munkatársa.

Az utóbbi idők pandadiplomáciai fejleményei jól mutatták, hogy Kína kikkel is szeretne jó kapcsolatot ápolni: 2019-ben Oroszországba küldtek egy pandapárt, Hszi Csin-ping elnök is ott volt Vlagyimir Putyinnal, amikor az állatokat kiengedték a kifutójukba. Katar 2022-ben kapta meg az első pandáját – pont abban az évben, amikor az országban rengeteg kínai építési vállalkozás szerződhetett le a futball-világbajnokság miatt.

Közben a nyugati országok lassan inkább pandahiányba kerülnek: a dolgok jelenlegi állása szerint Skócia még az év vége előtt, Ausztrália pedig egy éven belül kénytelen lesz visszaküldeni a pandáit.

Nincs kettős állampolgár panda, és a kor is számít

De térjünk vissza még egy kicsit az amerikai-kínai pandadiplomáciai kapcsolatra: az egész ott kezdődött, hogy Richard Nixon felesége, Patricia Nixon egy 1972-ben tett kínai látogatás során megemlítette a miniszterelnöknek, hogy nagyon kedveli ezeket a nagyrészt bambuszon élő medvéket. Nem sokkal később Mao Ce-tung egy nőstény és egy hím pandát (Ling Linget és Hsing Hsinget) küldött a Nemzeti Állatkertbe, megnyitva ezzel egy korszakot.

A washingtoni pandák azóta is az Egyesült Államok és Kína közötti kapcsolatok szimbólumaként vannak jelen. A washingtoni Nemzeti Állatkerttel kötött és december elején lejáró kölcsönszerződést jó pár megújítás után ezúttal nem sikerült meghosszabbítani, aminek az lett a vége, hogy a három pandát már a határidő lejárta előtt vissza is vitték Kínába. Ahogy az amerikai–kínai feszültségek évek óta erősödtek, sokan most azt találgatják, hogy Kína a diplomáciai mélyrepülés miatt kérte-e vissza a pandákat.

Állatkerti tisztviselők és szakértők szerint azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni a pandák korát sem. Azt mondják, hogy a washingtoni három pandának mindegyike olyan korban van, amikor vissza kellene térnie Kínába.

Mei Xiang és Tian Tian 2000-ben érkezett, körülbelül egy évvel azután, hogy Hsing Hsinget elaltatták vesebetegség miatt, és nyolc évvel azután, hogy Ling Ling szívelégtelenségben elhunyt. A két új panda egy évtizedig maradt az első hivatalos megállapodás keretében, majd két egymást követő ötéves hosszabbítás keretében maradtak még egy ideig. A legutóbbi bérleti szerződés a világjárvány elején lejárt, de a kínai partneregyesület beleegyezett egy hároméves hosszabbításba, ami eddig tartott.

Mei Xiang 2020 augusztusában adott életet egy bocsnak, olyan korban, amikor a tudósok szerint már nem lehetett volna képes szülni. Így a kölyök a Hsziao Csi Ji, azaz Kis Csoda nevet kapta. Ő volt a negyedik bocs, aki Washingtonban született, és túlélte a kölyökkort – ami a pandáknál egyébkén meglehetősen ritka. Csakhogy hiába született az amerikai fővárosban a pandabocs, nem kap automatikusan „amerikai állampolgárságot”, vagyis a megállapodás értelmében ő is a kínai állam tulajdona.

Az állatkertek általában vállalják, hogy a kölyköket 4 éves koruk előtt visszaküldik, a felnőtteket pedig akkor, amikor már idősebbek.

Mei Xiang 25, Tian Tian pedig 26 éves, a bocs 3 éves, tehát mindannyian pont abba a korba értek, amikor vissza kell őket adni Pekingnek.

Diplomáciai csűrés-csavarás

Ettől még persze nehezen lehet figyelmen kívül hagyni a tényt, hogy a CNN szerint az amerikai–kínai partnerprogram fénykorában egyszerre 15 pandát tartottak az Egyesült Államokban, de az elmúlt évtizedben a számuk – egybeesve az amerikai–kínai kapcsolatok romlásával – folyamatosan csökkent.

A washingtoni pandacsalád távozásával pedig az is felmerült, hogy hamarosan akár egy panda sem maradna az Egyesült Államokban. Most éppen egyetlen állatkert van az egész Egyesült Államokban, ahol még lehet pandákat látni: az atlantaiban még van egy szülőpáros, és egy ikerpár, de egy év múlva ők is visszatérnek Kínába, hacsak nem hosszabbítják meg a kölcsönbe adásukat. Erről azonban egyelőre nincs hír. Ha ők is elköltöznek, akkor Mexikó lenne a legközelebbi pandalelőhely.

A San Diegó-i állatkertben élő idősödő anyamedve és hím bocsa 2019-ben tért vissza, Ya Ya, a memphisi állatkert nőstény pandája pedig idén áprilisban repült vissza Kínába. Társa, Le Le vele együtt tért volna vissza, de februárban, 25 évesen szívbetegségben meghalt, ami felháborította a kínaiak egy részét. A CNN szerint a hazatérő Ya Yával sem voltak megelégedve a kínaiak: a helyi közösségi médiában olyan videók jelentek meg, amelyek szerint az állatot bántalmazták, vagy nem gondozták megfelelően.

Ugyanakkor a kínai orvosok megvédték az amerikai állatkert pandákkal való bánásmódját, és megerősítették, hogy Ya Ya ugyan bőrbetegségben szenvedett, de jó egészségnek örvendett. Kínában egyesek azonban még mindig az amerikai megfélemlítés és Kína elnyomásának szimbólumaként tekintenek az esetre, a kínai közvélemény egy része pedig követelte az Egyesült Államokba kölcsönadott összes panda visszakérését.

Az amerikai állatkertek azonban visszavárják a pandákat. „Továbbra is elkötelezettek maradunk a programunk mellett, és alig várjuk, hogy együtt ünnepelhessünk Önökkel, amikor a pandák visszatérhetnek Washingtonba” – mondta Brandie Smith, az Smithsonian Nemzeti Állatkert igazgatója újságíróknak, ahogy elszállították a washingtoni állatkert Ázsia-sétányáról a mackókat.

Ötven éve először lett üres a pandakifutó Washingtonban, de a New York Times szerint az állatkertnek szándékában áll újabb pandapárt kérni a Kínai Vadvédelmi Szövetségtől. Ezt mutatja az is, hogy 1,7 millió dollárból újítják fel a pandakifutót. A beruházás új mászószerkezetet, egy nagy medencét, valamint füstérzékelő és evakuációs rendszert is tartalmaz majd.

Xu Xueyuan, a kínai nagykövetség helyettes misszióvezetője nem említette az állatkert igazgatójával közösen tartott tájékoztatóján, hogy Peking új pandákat adna az Egyesül Államok fővárosi állatkertjébe. „Az együttműködés nagyban hozzájárult a kínai és az amerikai nép közötti kölcsönös megértéshez és barátsághoz” – mondta a partnerségről Xu, múlt időben fogalmazva.

Azonban Xu nem véletlenül habozhatott bármilyen pozitív nyilatkozattal: inkább megvárta Hszi Csin-ping és Joe Biden találkozását napokkal később. „Úgy hallottam, hogy az amerikaiak, különösen a gyerekek nagyon nehezen mondtak búcsút a pandáknak, és sokan elmentek az állatkertbe, hogy elköszönjenek tőlük” – mondta Hszi a kaliforniai látogatásán, hozzátéve, hogy értesülései szerint a kaliforniaiak nagyon várják, hogy a San Diegó-i állatkert 2019-ben kiürült pandakifutója újra lakót kapjon.

„Készen állunk, hogy folytassuk együttműködésünket az Egyesült Államokkal a pandák megőrzése ügyében, és mindent megteszünk, hogy eleget tegyünk a kaliforniaiak kívánságának a két nép közti kötelékek szorosabbra fűzése érdekében”

– mondta Hszi a munkavacsorán az MTI szerint. A kínai vezető arról nem beszélt, hogy mikor, hogyan és hány pandát szállítanának az Egyesült Államokba, de elejtett célzásokból arra lehet következtetni, hogy Kaliforniába, vélhetően a San Diegó-i állatkertbe kerülnek óriáspandák. A pandadiplomácia tehát nem szakad meg a két ország között – bár így is jelzésértékű lenne, hogy ha nem a fővárosi állatkert kapna belátható időn belül újra a pandákat.