Orbán Viktor és Szijjártó Péter Azerbajdzsánban tárgyal, nagy lehetőséget látnak a térségben

Svájci látogatása befejeztével Bakuba utazott Orbán Viktor miniszterelnök, ahol Azerbajdzsán elnökének meghívására pénteken részt vesz az ENSZ Közép-Ázsia Gazdaságainak Különleges Programja (SPECA) konferenciáján – közölte az MTI-vel Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke. A tanácskozást megelőzően a magyar miniszterelnök kétoldalú tárgyalást is folytat Ilham Alijev azeri államfővel.

Az ENSZ Közép-Ázsia gazdaságaira vonatkozó speciális programja 1998-ban indult annak érdekében, hogy megerősítse a közép-ázsiai együttműködést és annak világgazdasági integrációját.

Szijjártó Péter: Közép-Ázsia szerepének megerősítése valódi európai érdek

A következő évek egyik legfőbb feladata az Európa és Kína közötti biztonságos tranzitútvonal kiépítése, ez nem lehetséges Közép-Ázsia nélkül, a régió megerősítése ezért valódi európai érdek lenne – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Bakuban.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az ENSZ közép-ázsiai gazdasági fórumán (SPECA) mindenekelőtt az Európát érintő súlyos biztonsági és gazdasági kihívásokról beszélt, a szomszédságban zajló háborúkról és a versenyképesség drámai visszaeséséről.

Úgy vélekedett, hogy talán ezek a nehézségek felgyorsíthatták volna a visszatérést a racionalitáshoz és a józan észhez, de ehelyett a viták még átpolitizáltabbá és átideologizáltabbá váltak, és komoly veszélyt jelent, hogy az európai politika is a világ ismételt blokkosodásának irányába mutat, amit Magyarország határozottan ellenez.

Sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a kontinensen mostanra egyre többen emlegetik az európai és a kínai gazdaság szétválasztását célzó „kockázatmentesítést”. Leszögezte: a magyar kormány ugyanakkor nem veszélyt, hanem nagy lehetőséget lát a Kelet és Nyugat közötti együttműködésben, azt természetesnek tartja, és épp a kockázatmentesítési stratégiát tekinti kockázatnak.

Úgy véli, miután az európai-orosz együttműködés szálait mára egyenként elvágták, és ezzel az eddigi növekedési modell összeomlott, ha hasonlóra kerülne sor Kínával is, az már teljes kiütéssel érne fel az európai gazdaság számára.

A miniszter emlékeztetett, hogy Kína Magyarország legfőbb importforrása, Magyarország pedig Kína első számú beruházási célpontja Közép-Európában, ráadásul az európai autóipar függővé vált az ázsiai beszállítóktól, Kína pedig átvette a második helyet a bruttó hazai termék (GDP) globális rangsorában az Európai Uniótól.
„És ennek tükrében minek van több értelme, izolálni magunkat egy ilyen gyorsan növekvő gazdaságtól, vagy kapcsolódni vele?” – tette fel a kérdést.

Kifejtette, hogy hazánk ezért kész hozzájárulni Közép-Ázsia infrastruktúrájának fejlesztéséhez, digitalizációjához, illetve a vízgazdálkodási kihívások kezeléséhez. Érintette azt is, hogy a térség az energiabiztonság szempontjából is „aranybánya” lehet, Magyarország például a kőolajfelhasználása csaknem 10 százalékát Kazahsztánból fedezi, és hamarosan megindulhat a földgázszállítás is, ahogy a zöld energiában is hatalmas potenciál rejlik.