Minden évben egyre nehezebb itt maradni, mert ez az egész egy valóságos pokol
2023. november 18. – 23:19
Újdelhi híres a rossz levegőjéről, nem véletlen, hogy már 2019-ben oxigénbár nyílt az indiai fővárosban. Az év végére azonban kifejezetten súlyossá tud válni a helyzet a különböző környezeti hatások miatt: ráadásul október közepétől november közepéig a díváli hindu fényünnep is ront a helyzeten, ezt ugyanis sokan lámpásokkal és tűzijátékokkal ünneplik meg, ehhez pedig jön még az év végén rendszeres tarlóégetés is.
Csak az egyik probléma, hogy ez a látótávolság jelentős csökkenésével jár, az egészségügyi hatások még nagyobb gondot jelentenek. November elején az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által egészségesnek tartott határérték százszorosát mérték.
„Sajnos minden év novemberében rettegés tölti el az embert, ahogy a levegő szennyezetté válik. Már több mint 15 éve élünk Delhiben, de minden évben egyre nehezebb itt maradni, mert ez az egész egy valóságos pokol” – mondta a CNN-nek Prachi Bhuchar helyi lakos. És a lakosság egy jó része szerint mindez még semmi, mert a szmog legrosszabb része még csak most jön.
Delhiben már a mindennapi kibocsátások is elégségesek ahhoz, hogy „mérgező koktélt” hozzanak létre. A gépjárművek, valamint a háztartási tüzelőanyagok komoly légszennyezést okoznak. „A probléma egész évben fennáll” – mondta Sarath Guttikunda légkörkutató, az indiai Goa államban működő egyik kutatóintézet igazgatója. Csakhogy a légköri viszonyok és éghajlati körülmények miatt általában télen fokozódik a szennyezettség, és mindenkinek szembetűnő lesz a városban keringő szmog.
Indiában minden télen megnövekszik a levegő szennyezettsége – erről elsősorban, de nem kizárólag az évszak sajátosságai tehetnek. A monszun időszak végével megszűnnek a nagy esőzések, amik korábban kimosták a szennyező anyagokat a levegőből – magyarázza Vinayak Sinha vegyész-légkörkutató. Elmondása szerint az esős évszak után a hőmérséklet is csökken, ami miatt a légkör legalsó rétege, vagyis a troposzféra felső határa megereszkedik. Ezzel együtt pedig növekszik a szennyező anyagok koncentrációja a troposzférában. Az évnek ebben az időszakában az alacsony szélsebesség is szerepet játszik.
Október végén a PM2,5 (2,5 mikronnál kisebb) részecskék szintje 306 volt a városban a kormányzati adatok szerint. A PM2,5 részecskék olyan káros anyagokat tartalmaznak, mint a szulfát, a nitrátok és a korom, és az ezeknek való kitettség károsíthatja a kognitív és immunrendszeri funkciókat, és összefüggésbe hozható a tüdő- és szívbetegségekkel. A 101 és 200 közötti szintek közepesnek, míg a 201 és 300 közötti szintek rossznak minősülnek. A 300 feletti értékek a „nagyon rossz” kategóriába tartoznak, az 500-nál magasabb értékek pedig „súlyosnak” minősülnek.
Gopal Rai környezetvédelmi miniszter októberben azt mondta, hogy a Fokozatos Reagálási Akcióterv (GRAP) második szakaszát hajtották végre a megnövekedett szennyezés hatásainak leküzdésére. A stratégia részeként az összes tömegközlekedési szolgáltatás, beleértve a delhi metró és az elektromos buszjáratok esetében elrendelték a járatsűrűség növelését, hogy a városban visszaszorítsák a járművek kibocsátását. Emellett azokhoz a gócpontokhoz, ahol kiugróan magas volt a légszennyezettség, külön akciócsoportokat küldtek, hogy azonosítsák a probléma forrását.
A minisztérium kezdeményezése azonban a jelek szerint nem sokat ért el. Alig telt el két hét, november elejére már az 500-as határértéket súrolta a levegőben mérhető szennyezettség szintje. Ez az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által egészségesnek tartott határérték százszorosa. Az iskolákat bezárták, és Delhi környékén megtiltották a nem létfontosságú építkezéseket.
2019-ben a központi kormány országos tisztasági kampányt hirdetett, amelynek célja, hogy 2024-ig akár 30 százalékkal csökkentse a részecskeszennyezést. Az Aam Admi párt (AAP) által vezetett delhi kormány ragaszkodik a szennyezési cselekvési tervhez, de úgy tűnik, hogy a levegő minőségének romlását nem sikerült megállítaniuk az elmúlt években. A központi szennyezés-ellenőrzési hivatal szerint az októberi légszennyezettségi szint a legrosszabb volt 2020 óta Újdelhiben.
A helyi vezetés által a szennyezés elleni küzdelemben bevetett módszerek közé tartozik az utak locsolása, hogy ezzel is csökkentsék a porképződést, valamint két, egyenként több mint kétmillió dollárba (kb. 702 millió forintba) kerülő, 24 méter magas „szmogtorony” építése. Ezek szűrőkkel segíthetnének a levegő tisztításában, de a tudósok szerint nagyrészt hatástalanok. Sinha szerint zárt térben a szűrők hatásosak, de nyílt téren már nem ez a helyzet.
A Chicagói Egyetem energiapolitikai intézete által összeállított idei levegőminőségi életindex szerint a delhi lakosok életét 11,9 évvel rövidítheti meg a rossz levegő, amelyet belélegeznek. „Már a szemünkön is érezzük” – mondta egy helyi lakos, aki biciklivel jár a városban.
A Delhiben dolgozó orvosok is beszéltek arról, hogy már kezdik látni a szennyezés káros hatásait a város lakosain. „Nőtt a légzési problémákkal küzdő betegek száma, több embernél fordul elő köhögés, megfázás, könnyező és irritált szem, valamint légzési problémák. Ez minden korosztályt érint. Itt az ideje, hogy maszkot viseljünk, és csak akkor menjünk ki a szabadba, ha szükséges” – mondta Nikhil Modi, a delhi Apollo kórház orvosa.
A helyi média szerint az aggódó lakosok próbálnak levegőtisztító készülékeket vásárolni, miután az orvosok azt tanácsolták, hogy a mérgező gázoknak való kitettség elkerülése érdekében maradjanak a lakásokban. Egy CNN-nek nyilatkozó helyi, Awesta Chaudhary szerint nagyon ijesztő, hogy a hároméves fia ilyen körülmények között nő fel.
„Nem viszem ki a fiamat a parkokba. Igyekszünk minél inkább a házban tartani, mert nagyon félünk, hogy kitesszük őt ennek”
– mondta a nő. Nála megállás nélkül megy a légtisztító berendezés is. A nő szerint a kormánynak sokkal többet kéne tennie a légszennyezés visszaszorításáért.
November 13-tól egy héten át Delhiben korlátozásokat vezettek be a járművekre vonatkozóan. A „páros-páratlan szabály” azt jelenti, hogy reggel 8 és este 8 óra között a páratlan napokon csak a páratlan számokra végződő rendszámú járművek közlekedhetnek, a páros napokon pedig csak a páros számokra végződő rendszámúak.
Vinayak Sinha szerint azonban az ilyen előírások nem sokat érnek, mivel a motorkerékpárok – amelyek gyakran több káros anyagot pöfögnek ki magukból, mint az autók – mentesülnek az előírások alól. Emiatt sokan egyszerűen átváltanak a motorjukra ezeken a napokon. Azok meg, akiknek nincs motorjuk, egyszerűen 8 előtt vagy után indulnak munkába.
Szintén a téli időszakhoz köthető egy másik probléma, ami súlyosbítja a levegő szennyezettségét a fővárosban: az aratás végeztével a szomszédos Punjab, Haryana és Uttar Pradesh nyugati államaiban a gazdák elégetik a termésmaradványokat, hogy megtisztítsák földjeiket a következő vetési ciklusra.
Idén Haryana és Punjab államokban a gazdák a vetési szezonban sokkal nagyobb elánnal álltak nekik a földek felégetésének. Az ezzel keletkező füstöt a szél Delhi felé vitte. Az elmúlt napokban Pandzsáb államban 740 százalékkal nőtt a mezőgazdasági tüzek száma, egyetlen nap alatt több mint ezer tüzet regisztráltak.
Egy 2019-es tanulmány szerint Delhiben télen és ősszel a légkörben található ködképződéshez hozzájáruló és az egészségre káros korom 42 százaléka a termények égetéséből származik. Egy másik tanulmány becslése szerint Delhiben a monszun utáni időszakban a PM2,5 átlagosan 20 százaléka származik a terménytüzekből, de ez az arány súlyosabb napokon akár 50-75 százalékra is nőhet.
A téli időszaknak köszönhető néhány másik tényező, ami szennyezi a levegőt: a monszunesők elálltával többen égetnek tüzet a szeméttelepeken, megindulnak az építkezések, valamint több fesztivált tartanak.
A díváli ünnepségén, november elején meggyújtott tűzijátékok tovább növelik a szennyezést. A körülmények enyhítése érdekében az indiai krikettbizottság a múlt héten megtiltotta a tűzijátékok használatát a hátralévő mérkőzésekre. Az indiai legfelsőbb bíróság november 7-én szintén elrendelte a báriumból és más tiltott vegyi anyagokból készült petárdák betiltását. A tilalom minden államra vonatkozik, de a Hindustan Times szerint sokan figyelmen kívül hagyták a rendeletet.
India szennyezési problémája azonban nem csak Delhire korlátozódik, az indiai városok rendszeresen uralják a globális szennyezettségi rangsorokat. A múlt héten India pénzügyi fővárosában, Mumbaiban is romlott a levegő minősége, és ebben a hónapban többször is rosszabb volt Delhihez képest. A helyi tisztviselők szerint az elvonuló esőzések és az építkezések okozták a szennyezettségi szint emelkedését a városban.
A szakértők szerint hiába a szmogtorony, az online iskola és az közlekedési szabályozások. A kormánynak nemcsak hat héten át, hanem egész évben arra kellene koncentrálnia, hogy csökkentse az összes károsanyag-kibocsátást. Például a tömegközlekedés fejlesztésével, a megfelelő hulladékgazdálkodás kiépítésével és a fűtési rendszerek korszerűsítésével, hogy a lakosság elhagyja a tűzifa használatát.
