Németország megduplázza az Ukrajnának nyújtott katonai segélyt

• Az időjárás várhatóan egyre jobban csökkenti majd a harci műveletek tempóját – olvasható az Institute for the Study of War (ISW) elemzésében, melyet a Sky News szemlézett. Ukrajna keleti részén uralkodó téli körülmények tavaly is mindenféle logisztikai problémát okoztak a hatalmas frontvonalon szétszórt két hadseregnek, és úgy tűnik, hogy ez most is így lesz. Az ukrán szárazföldi erők szóvivője, Volodimir Fityo alezredes november 13-án azt mondta, az eső és a sár Donbászban „akadályozza a szárazföldi manőverek sebességét”, míg az ukrán 14. gépesített dandár szóvivője, Nadija Zamryha november 12-én kijelentette, hogy a köd és az eső mind az orosz, mind az ukrán légi felderítést megnehezíti, és a támadások számának csökkenéséhez vezet. „Zamryha hozzátette, hogy a lehulló falevelek megnehezítik a felszerelések és a személyzet elrejtésére irányuló erőfeszítéseket” – írta az ISW. Az agytröszt továbbra is úgy értékeli, hogy az őszi időjárási viszonyok csökkenteni fogják az orosz és ukrán műveletek tempóját, de nem fogják teljesen leállítani azokat.
• Németország megduplázza az Ukrajnának nyújtott katonai segélyt, írja a Sky News. Boris Pistorius német védelmi miniszter bejelentése szerint Németország 2024-ben 4 helyett 8 milliárd euró katonai segélyt biztosít Ukrajnának. „Ez egy erős jelzés Ukrajna számára, hogy nem hagyjuk őket cserben” – fogalmazott Pistorius.
• Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint Oroszország fokozza támadásait a frontvonalon – írja az AFP. „A hadsereg az ellenséges támadások számának növekedéséről számolt be” – írta Zelenszkij kedden a Telegramon, mondván, hogy az orosz erők Donyeck, Kupjanszk és Avdijivka környékén támadnak. Zelenszkij szerint az orosz csapatok bosszút állnak Herszonon, mert „katonai szükségszerűség nélkül lövik a városközpontot”. A Guardian hozzáteszi, hogy hónapok óta egyik fél sem ért el jelentős területi nyereséget, de mind Zelenszkij, mind a Kreml tagadja, hogy a konfliktus patthelyzetbe került volna.
• Az Északi-tenger térségében hajók által, balesetek miatt vagy más módon megrongálódott gáz- és távközlési vezetékek esetei az európai kritikus infrastruktúra sebezhetőségét és a védelmük fokozásának fontosságát mutatják – mondta az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben kedden. Joseph Borrell az EU-tagországok védelmi minisztereinek tanácsülése előtt azt mondta, hogy a tanácskozás legfontosabb pontja lesz az európai védelmi képességek helyzetének áttekintése annak megállapítására, milyen szükségletei vannak a tagországok hadseregeinek a megfelelő teljesítőképesség biztosításához. Szerinte fontos, hogy minden egyes tagállami hadsereg esetében megállapítsák a hiányosságokat, és azonosítsák azokat a területeket, ahol befektetésekre van szükség. Kiemelte továbbá az európai hadseregek hírszerző szolgálatainak fontosságát, amelyek működésére – szavai szerint – korábban senki, most mindenki nagy figyelmet fordít.

„Meg kell állapítani, hol vannak az európai védelmi kapacitások gyenge pontjai, és miként lehet javítani rajtuk, hogyan lehet többet befektetni a kiemelt területeken” – fogalmazott. Borrell azt is mondta, hogy alaposan megvizsgálják, az ukrán katonák képzésének és a korábban megígért lőszerszállításának állását. „Nincs muníció itt Brüsszelben. Nekem nincs lőszerkészletem, ezért mozgósítanom kell az európai hadseregek készleteit” –

– fogalmazott az uniós főképviselő.

• A lett külügyminiszter két, magát magas rangú afrikai tisztségviselőnek kiadó orosz telefonbetyárnak azt mondta, hogy „nem tetszik” neki Ukrajna nyugati támogatása az Oroszország elleni háborúban, de „nem látni más választást”, írja az MTI. A lett külügyi tárca vezetőjét a már több ismert politikust megtévesztő Alekszej Sztoljarov (Lekszusz) és Vlagyimir Kuznyecov (Vovan) hívta fel telefonon, afrikai kormányilletékesnek adva ki magát, és a beszélgetés felvételét közzétették a Telegram-csatornájukon. Krisjanis Karins azt mondta: „Segítettünk nekik (az ukránoknak) az újjáépítésben. Segítettünk fegyverekkel. Segítettünk, amivel csak tudtunk. Humanitárius segélyt, gyógyszereket, mindent, mindent (adtunk). És nem örülünk ennek, de nem látunk más lehetőséget” – tette hozzá. A júliusi vilniusi NATO-csúcstalálkozóról Karins azt mondta: az európai uniós és a NATO-országok vezetői megértik, hogy ezek az események „nem fognak gyorsan véget érni”, és mindez „végső soron azt jelenti, hogy pénzt kell költeni Ukrajna megsegítésére”. Azt is kijelentette, hogy a NATO-nak köszönhetően „nem ébred fel éjjelente aggodalommal” annak kockázata miatt, hogy Oroszország Belarusz területén keresztül megszállja országát.
• A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) elnöke szerint a nemzetközi sportági szövetségeknek nem kell automatikusan felfüggeszteniük orosz tagszövetségüket csak azért, mert a NOB felfüggesztette az Orosz Olimpiai Bizottságot (OKR) – írja az MTI. Thomas Bach a nemzetközi szövetségek lausanne-i fórumának résztvevői előtt beszélt erről hétfőn, egy hónappal azután, hogy a NOB szankcionálta az OKR-t. A NOB végrehajtó bizottsága az „Ukrán Olimpiai Bizottság területi integritásának és ezzel az Olimpiai Chartának a megsértése” miatt büntette az oroszokat. Az OKR október 5-én egyoldalú döntéssel felvette tagszervezetei közé az oroszok által megszállt ukrán területek – Donyeck, Herszon, Luhanszk és Zaporizzsja – regionális sportszervezeteit.

(MTI, Guardian)