Fico: Nem támogatom Zelenszkijnek semmilyen tervét, Szlovákia nem ad több fegyvert Ukrajnának
2023. október 26. – 11:19
Az ukrán rendőrség speciális aknamentesítő egységének tagjai hatástalanított páncéltörő aknák mellett állnak az ukrajnai Izum város közelében 2023. október 24-én – Fotó: Sofia Gatilova / Reuters
Hírösszefoglalónk az orosz-ukrán háború legfontosabb csütörtöki eseményekről.
- Robert Fico új szlovák miniszterelnök szerint az orosz-ukrán háború Szlovákiát nem érinti. „Ehhez a háborúhoz nekünk semmi közünk” – mondta Fico a szlovák parlament európai ügyi bizottságának ülésén, amin új kormánya külpolitikájáról beszélt, mielőtt Brüsszelbe, repült az uniós csúcsra. Kifejtette, hogy szerinte „Ukrajna maga Waterloo, az oroszok az amerikaiakkal küzdenek Waterloonál. Amiben az oroszok és az amerikaiak megegyeznek, az lesz érvényes. Én nem támogatom Zelenszkijnek semmilyen tervét, mert azok a tervek irreálisak” – mondta. Kijelentette azt is, hogy kormánya nem ad több fegyvert Ukrajnának, tehát változik a szlovák álláspont az Ukrajnának nyújtott támogatás kérdésében. (Paraméter.sk)
- Vlagyimir Putyin orosz elnök szerda este Moszkvában fogadta az oroszországi hagyományos felekezetek vezetőit. Beszédében az izraeli-palesztin konfliktus kapcsán azt mondta, Oroszország „aggodalommal és szívfájdalommal” követi a Szentföldön kialakult helyzetet. Putyin szerint részvétét fejezte a Hamász fegyveresei által legyilkoltak hozzátartozóinak. Elfogadhatatlannak nevezte a „kollektív felelősség” elvét, „amikor öregek, nők, gyerekek, egész családok halnak meg, emberek százezrei maradnak fedél, élelem, víz, áram és orvosi ellátás nélkül” a Gázai övezetben. Az orosz elnök szerint a konfliktus az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatai alapján oldható meg, ami „két független, szuverén állam: Izrael és Palesztina létrehozását” feltételezi. Az orosz elnök azzal vádolta meg a Nyugatot, hogy a többpólusú világ megakadályozása érdekében eszközként használja egyebek között az iszlamofóbiát, antiszemitizmust, de „ruszofóbiát is be szokott vetni”. Szerinte „egyes erők megpróbálnak rájátszani a nemzeti és vallási érzelmekre, hogy további eszkalációt idézzenek elő, hogy minél több más országot és népet vonjanak be a konfliktusba”. Hangsúlyozta, hogy a helyzet most tapasztalható elfajulása „rendkívül súlyos és veszélyes, pusztító következményekkel jár”, ezért fontos, hogy véget vessenek a vérontásnak és az erőszaknak. (MTI)
- A brit hírszerzés jelentése szerint Észak-Korea Irán és Belarusz mellett Oroszország „jelentős” fegyverbeszállítója lehet a jövőben. A hírszerzés azt is megerősítette, hogy az első (több mint ezer konténernyi) észak-koreai fegyverszállítmányok már meg is érkeztek Oroszországba. A dél-koreai, a japán és az amerikai külügyminiszter is elítélte, hogy Észak-Korea fegyvereket biztosít Oroszországnak.
- Oroszország szerdán drónokkal vett célba egy nyugat-ukrajnai atomerőművet – jelentette be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. A Hmelnickij régióban lévő erőmű ablakai betörtek, és 20 ember megsérült. Az ENSZ nukleáris felügyeletét ellátó Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) szerint a támadásból származó robbanások nem befolyásolták az erőmű működését vagy a hálózathoz való kapcsolódását, de néhány külső sugárzásmérő állomáson átmenetileg megszűnt az áramszolgáltatás. (Sky News)
- A Bloomberg beszámolója szerint az EU késve szállítja az Ukrajnának beígért lőszereket. Az idén év elején kötött megállapodás szerint márciusig több részletben összesen egymillió lőszert szállítanának az országba, de eddig csak a 30 százalékát teljesítették. A lap forrásai szerint több tagállam is azt szorgalmazza, hogy hosszabbítsák meg a határidőt. Az EU által felajánlott lőszerszállítások kulcsfontosságúak ahhoz, hogy Ukrajna lépést tudjon tartani az orosz termeléssel.
- Szerdai híreinket itt olvashatja el.
