Elodázhatja Izrael a bevonulást Gázába

A nyilatkozatok alapján ellentét bontakozott ki Izraelben a politikai és a katonai vezetés között arról, mikor jön el az ideje a Gázai övezetbe szervezett szárazföldi akciónak. A hadsereg (IDF) szerint a katonák készen állnak, csupán a parancsot várják.

Benjámin Netanjahu azonban láthatóan inkább kivárna, remélve, hogy az Izrael ellen október 7-én támadást indított Hamász újabb foglyokat enged ki abból a nagyjából kétszáz, főként civilekből álló csoportból, akiket a támadás napján raboltak el és hurcoltak a Gázai övezetbe. Ebben az Egyesült Államok elnöke is támogatja.

Az Axios összeszedte azokat a szempontokat, amelyek Joe Bident és az izraeli miniszterelnököt az IDF akciójának elodázására sarkallhatják.

• Netanjahu tart attól, hogy a Hamász elleni akció Gázában véres utcai harcokhoz vezetne, mindkét oldalon sok áldozattal, anélkül, hogy a hadsereg érvényesíthetné erőfölényét, és hatékonyan felszámolhatná a terroristák bázisait, így időt nyerve jobban elő akarja készíteni az akciót.
• Az Egyesült Államok minél több palesztint akar az övezet déli részében humanitárius segélyhez juttatni, mielőtt a támadás északabbra megindul, ezzel is csökkentené az esélyét annak, hogy menekültáradattal kelljen szembenézni.
• A támadás előtt az Egyesült Államok növelni akarja katonai jelenlétét a térségben, ezért küld oda repülőgép-hordozó hajókat és csapásmérő egységeket, amivel elejét venné annak, hogy a libanoni Hezbollahot és a Gázai övezetben lévő Hamászt is támogató Irán közvetlenül is bekapcsolódjon a konfliktusba.
• Külön belpolitikai tétje van Biden számára annak is, hogy több mint 500 amerikai állampolgár van Gázában, akiket eddig nem sikerült kihozni. Kimenekítésük kiemelten fontos Washingtonnak.

Ezért is támogatják Netanjahut abban, hogy ne siesse el a behatolást Gázába, ugyanakkor Washington óvakodik attól, hogy nyíltan utasítsa Izraelt. Diplomáciai nyelven azonban korábban is adott már jelzést az Egyesült Államok. Biden korábban azt mondta, indulatoktól mentesen kell lépéseket tenni, ez azonban nem jelenti, hogy a terroristáknak és a diktátoroknak nem kell megfizetniük tetteikért. Óvatosan, de világos üzenetet fogalmazott meg külügyminisztere is: „Nem korlátozzuk Izraelt, és nem akarjuk megmondani, hogy mit tegyen. Mi csupán feltesszük a nehéz kérdéseket és igyekszünk a lehető legjobb tanácsokat adni, amelyek a mi tapasztalatainkon alapulnak” – idézte Antony Blinkent az Axios.