Sorra tűnnek el a Vajdaságban a latin betűs táblák, a szerb kormány szerint balesetveszélyes a többnyelvűség

2023. szeptember 13. – 05:01

Sorra tűnnek el a Vajdaságban a latin betűs táblák, a szerb kormány szerint balesetveszélyes a többnyelvűség
Fotó: Szűcs Dániel / Szegeder / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

Szerbiában a jogszabályok szerint cirill és latin betűvel is ki kell írni a települések nevét szerbül, illetve a térségben élő kisebbség nyelvén is, így a Vajdaságban magyarul. Az utóbbi hetekben azonban a magyarlakta területeken jó pár helyen kicserélték a táblákat, és azokon már csak cirill betű látható. Ez a vajdasági magyar szervezetek szerint a kisebbségek elleni támadásként is értelmezhető.

A Szabad Magyar Szó cikke szerint a szerb–magyar határtól nagyjából harminc kilométerre fekvő Zenta, Ada és Magyarkanizsa melletti utakról is eltűntek a latin betűs táblák. Erről mi is megbizonyosodtunk vajdasági utunk során: Zentáról Magyarkanizsa felé autózva kaptunk lencsevégre párat, de Martonos és a szerb–magyar határ mentén fekvő Horgos környékén is szép számmal találtunk ilyeneket.

A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) pár hónapja azért emelt szót, mert számos település határában is csak szerb nyelven írták ki, hogy hova érkezett az ember. A szervezet jogi útra terelte az ügyet, és kiderült, hogy ténylegesen jogsértésről volt szó, a hatóságok el is rendelték a feliratok pótlását magyar, illetve horvát nyelven.

Ezután tűntek fel a csak cirill betűs útirányjelző táblák, amelyek használata a Magyar Polgári Szövetség közleménye szerint „nemzeti alapú diszkrimináció és alkotmányellenes”. Többször is javasolták a táblák kijavítását, de kérésüket a hivatalos szervek szerintük elengedték a fülük mellett.

„Próbáltunk megértőek, toleránsak lenni a szerb–magyar megbékélés jegyében, ám egyértelmű, hogy ez csak felbátorította a szerintünk sovén, magyarellenes viselkedést”

– fogalmaztak a közleményben. Úgy látják, hogy a táblák cirill betűsítése egy módszer a magyarság elidegenítésére, amelynek célja, hogy a magyarok ne érezzék magukat otthonosan a szülőföldjükön.

A többnyelvűség közlekedésbiztonsági kockázat

A szerb Közlekedésügyi Minisztérium közlekedésbiztonsági kockázatnak tartja a kisebbségi nyelvű útirányjelző táblákat. Egy korábbi, hasonló jogsértéssel kapcsolatban 2021 júliusában fordult beadvánnyal a VMDK a hivatalos szervekhez, de a Szerb Kormány Köztársasági Jogalkotási Titkárságának igazgatója szerint

„a többnyelvűség, vagyis a több nyelven megjelenő feliratok csak megzavarnák a forgalomban részt vevőket, ami esetleges balesetekhez is vezethetne, vagyis »közlekedésbiztonsági kockázatot« jelentene.”

Csonka Áron, a VMDK elnöke arról beszélt lapunknak, hogy az új táblákat a másodrangú, regionális utak mentén helyezték ki. Ez azért is érdekes szerinte, mert a Vajdaságban élő kisebbségek mellett sok gondot okozhatnak a turistáknak is, akik nem ismerik a cirill írásmódot.

Adorján község felé mutató tábla – Fotó: Szűcs Dániel / Szegeder / Telex
Adorján község felé mutató tábla – Fotó: Szűcs Dániel / Szegeder / Telex

A szerb alkotmány mellett szerinte több szerbiai törvényt és a regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartájának rendelkezéseit is sértik a kizárólag cirill betűs táblák.

„Ezek mind biztosítják a kisebbségi nyelvhasználati jogot, amit a gyakorlatban nem tartanak be”

– fogalmazott Csonka Áron. Sok magyarlakta település érintett szerinte, de főleg a határmenti és a Tisza-menti tömb, ahol a magyarok jelenléte a lakosságban akár 95 százalékos is lehet.

Több minisztériumhoz és felügyelőséghez is fordultak már jogorvoslatért, ám a helyzet nem változott. „Ezek az intézmények nekünk adtak igazat, azonban a terepen, az önkormányzatokban az általuk kiadott határozatok, döntések végrehajtásánál ellenállásba ütköztünk” – mondta a VMDK elnöke.

„Mondvacsinált okokból, mint például az anyagi források hiánya, nem hajtják végre a törvényes kötelezettségüket. Időhúzásra és idegharcra játszanak, ami számunkra elfogadhatatlan, hiszen a törvény nem ismeri az ilyen kategóriákat”

– tette hozzá. A VMDK beadványa alapján ellenőrzés indult Zombor, Hódság, Verbász és Kúla község területén, ám eddig nem történt semmi előrelépés.

Balra Óbecse és Ada, jobbra Topolya és Magyarkanizsa – Fotó: Szűcs Dániel / Szegeder / Telex
Balra Óbecse és Ada, jobbra Topolya és Magyarkanizsa – Fotó: Szűcs Dániel / Szegeder / Telex

Csonka szerint ez a gyakorlat a kisebbségek elleni támadásként is értelmezhető, hiszen a többség erőszaka nem csak fizikai értelemben nyilvánulhat meg, hanem a nyelvi erőszakban is. Azt is mondta lapunknak, hogy főleg az igazságügyben, a felsőoktatásban, a foglalkoztatásban és a hivatalos ügyek bonyolítása körül adódnak még gondok a kisebbségi nyelvhasználat területén.

De mit mutat ez az Unió felé igyekvő Szerbiáról? Csonka úgy látja, az elmúlt években hatalmasat csökkent a csatlakozási kedv az EU-hoz, a folyamatok szinte leálltak. Az országról szóló jelentésekben egyre csak nő az elmarasztaló álláspontok száma, többek között a kisebbségi kérdéskörben is.

„Sokszor az a benyomásunk, hogy Szerbia jelenlegi vezetése nem is akar igazán csatlakozni az EU-hoz, hanem csak az előcsatlakozási forrásokat akarja szipolyozni.”

A kisebbségi kérdésekre szűkítve ez azt jelenti, hogy Szerbia papíron eleget kíván tenni a feltételeknek, de a gyakorlatban nem akarja alkalmazni a vállalt kötelezettségeket.

A témában megkerestük a szerb Közlekedésügyi Minisztériumot, de cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak a kérdéseinkre.

A szerző a Szegeder újságírója. A cikk a Szegeder és a Telex együttműködésének keretében jelenik meg a Telexen is.

A Telex fontosnak tartja, hogy az egész ország területéről szállíthasson az olvasóinak sztorikat, ezért közlünk gyakran vidéki riportokat. Mivel minden térséget nem tudunk lefedni budapesti szerkesztőségünkkel, keressük az együttműködést vidéki újságírókkal, és fokozatosan országos tudósítói hálózatot szeretnénk kiépíteni. Ez a cikk is egy ilyen együttműködés keretein belül készült.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!