Joseph Stiglitz: Trump, Bolsonaro és Orbán csak rontanak a gazdasági egyenlőtlenségeken
2023. szeptember 2. – 15:58
A demokratikus politika megmentéséhez mélyreható gazdasági reformokra van szükség világszerte – állítja a Guardianban megjelent publicisztikájában Joseph Stiglitz. A brit Nobel-díjas közgazdász szerint ha azt akarjuk, hogy az emberek elutasítsák a tekintélyuralmat, akkor fel kell számolni a gazdasági és politikai egyenlőtlenségeket.
A Columbia Egyetem professzora, a Világbank korábbi fő közgazdásza írásában hangsúlyozza, hogy az elmúlt években sokan és okkal panaszkodtak a demokrácia visszaszorulása és a tekintélyelvűség erősödése miatt, és Orbán Viktor magyar miniszterelnöktől kezdve Jair Bolsonaro volt brazil elnökön át Donald Trump volt amerikai elnökig egyre több olyan tekintélyelvű vezető kerül hatalomra, akik a jobboldali populizmus egy különös formáját képviselik. Azt ígérik, hogy megvédik az polgárokat, és megőrzik a régóta fennálló nemzeti értékeket, valójában azonban olyan politikát folytatnak, amely a hatalmasokat védi, és a régóta fennálló normákat veszi semmibe. Nem könnyű tehát megmagyarázni, mitől annyira népszerűek.
Stiglitz szerint ez a politikai egyenlőtlenség tovább erősíti a gazdasági egyenlőtlenségeket is. Az adópolitikák a gazdagoknak kedveznek, az oktatási rendszer a kiváltságosoknak, az igazságtalan versenyszabályok pedig szabad kezet adnak a cégeknek ahhoz, hogy nagyobb hatalmat szerezzenek a piacon, és hogy kihasználják a pozíciójukat. Ráadásul mivel a sajtó jelentős része Rupert Murdoch-hoz hasonló nagy mogulok kezében van, ezek a sajtóorgánumok is ezekre a tendenciákra erősítenek rá. De a szupergazdagok ellenőrzik a közösségi média nagy platformjait is, ők pedig még kevésbé gátlásosak, amikor álhíreket kell terjeszteni – állítja Stiglitz.
A társadalom megosztottsága gátolja a demokrácia működését, különösen az olyan országokban, mint az Egyesült Államok, ahol a választások győztese visz mindent. Amikor Trump 2016-ban hatalomra került, az amerikai politika már feladta, hogy kompromisszumokkal oldja meg a problémákat. Pártok birkózásává vált a terep, amelyben a jelek szerint legalább az egyik fél azt gondolja, hogy szabályok sem kellenek – írja.
Márpedig ha ennyire szélsőségessé válik a polarizáció, a hatalom birtokosai nem közös nevezőt keresnek, hanem a rendelkezésükre álló eszközöket fogják felhasználni a saját pozíciójuk megerősítésére. A demokráciák akkor működnek a legjobban, amikor a tét se nem túl kicsi, se nem túl nagy: ha túl kicsi, az emberek nem érzik majd szükségét annak, hogy egyáltalán részt vegyenek a demokratikus folyamatban. Ám most, hogy ilyen óriásira duzzadtak a gazdasági és politikai egyenlőtlenségek, sokan elutasítják a demokráciát.
Ez pedig Stiglitz szerint termékeny talajt kínál a tekintélyelvűségnek, és különösen annak a jobboldali populizmusnak, amit Trump, Bolsonaro és a többiek képviselnek. Ám az ilyen vezetők már megmutatták, hogy nem tudnak olyan válaszokat adni, mint amilyeneket az elégedetlen szavazók várnak.
Éppen ellenkezőleg, politikájukkal csak rontanak a helyzeten.
A megoldást pedig a rendszeren belül kell keresni: megfelelő reformokkal befogadóbbá válhatnak a demokráciák, mert jobban képesek reagálni az emberek gondjaira, viszont nem igazodnak annyira a nagy holdingokhoz és multimilliárdosokhoz, akiknél jelenleg a kassza kulcsa van. De a közgazdász szerint gazdasági reformokra is szükség lesz. Csak akkor lehet rendesen javítani az emberek életminőségén, ha kivesszük a populisták vitorlájából a szelet, és magunk mögött hagyjuk a neoliberális kapitalizmust.
