Brutális gyilkosság rázta meg Boszniát: egy testépítő-influenszer élő videóban gyilkolta meg volt feleségét

„Na, srácok, most valami olyat fogtok látni, mint még soha – gyilkosságot élőben. Ez egy mészárlás” – ezzel kezdte Instagram-élőjét augusztus 10-én az a bosnyák testépítő-influenszer, aki a videóban kivégezte a volt feleségét a kilenc hónapos gyereke szeme láttára. Nermin Sulejmanović ezután ámokfutásba kezdett az északkelet-boszniai Gradačacban, több civilt és egy rendőrt is meglőtt menekülése közben, és megölte két egykori üzletfelét is. A hatóságok végül megtalálták, de mire elkapták volna, a 35 éves férfi öngyilkos lett.

A mészárlás nemcsak Bosznia-Hercegovinát, de az egész Nyugat-Balkánt sokkolta, az egész régióban tüntetések kezdődtek a nőket ért erőszak ellen. Augusztus 20-án azonban újabb gyilkosság rázta meg Boszniát, egy férfi a feleségével végzett a háza tornácán. Civil szervezetek szerint a gradačaci eset csak a jéghegy csúcsa ahhoz képest, hány boszniai nőt ér párkapcsolaton vagy családon belüli erőszak naponta.

Nem bírt beszélni, úgy ömlött a szájából a vér

Gradačac az N1 hírtelevízió beszámolója szerint főleg a szilvatermesztéséről és a vásárairól volt ismert, Nermin Sulejmanović vérengzése óta viszont a bosnyák lapok címlapjain lehet olvasni a városról. Augusztus 10-én reggel a testépítő élő videóban mutatta be a volt feleségét, Nizama Hećimovićot, aki korábban családon belüli erőszak miatt fordult a rendőrséghez. A rendőrök távoltartási végzést kértek a férfi ellen, a bíróság azonban augusztus 7-én visszautasította a javaslatot, szerintük ugyanis nem volt elegendő bizonyíték annak kiadására.

„Látjátok, így kell bánni egy kurvával, aki felnyom titeket a zsaruk előtt” – mutatta be videójában Sulejmanović a nő összevert testét három nappal a bírósági döntés után. A Telegraf arról ír, hogy a családi ház verandájának padján ülő Hećimović arcát addigra felismerhetetlenre verte a férfi, szájából pedig ömlött a vér.

Amikor a férfi arról faggatta Hećimovićot, miért fordult a rendőrséghez, a nő a sérülései miatt alig bírt megszólalni, de valahogy elmondta: féltette magát és a gyerekét Sulejmanovićtól.

A férfi ezután egy asztalról felemelt egy pisztolyt, majd a 12 ezres követőtáborának indított élő videó nézőihez fordult: „Itt nézzétek élőben ezt a gyilkosságot, szépen és lassan. Látjátok?” – majd meghúzta a ravaszt. A lövedék a volt felesége fejét találta el.

Sulejmanović a gyilkosság után megmutatta a videóban a földön fekvő kilenc hónapos csecsemőjét is: „Valaki jöjjön, és mentse meg a gyereket. Mennem kell tovább.” Ezután a férfi autóba szállt, leállította az élő felvételt, és a meneküléssel egybekötött ámokfutásba kezdett. Gradačacban több embert is meglőtt, köztük a rendőrt, két egykori üzletfelét pedig szintén a nyílt utcán ölte meg. A hatóságok a város szélén kapták el, ahol aztán főbe lőtte magát.

Kapcsolatban állhatott a gyilkos a rendőrséggel

Nermin Sulejmanovićról már azelőtt is volt aktájuk a hatóságoknak, hogy a volt felesége távoltartási végzést kért volna ellene: ismert volt drogkartellekkel való kapcsolatairól, és többek között heroint is csempészett. Korábban már börtönre is ítélték drogcsempészet miatt, 2016-ban pedig nemzetközi körözést adtak ki ellene, mert megtámadott egy rendőrt.

Az elmúlt években viszont úgy tűnt, hogy a 35 éves férfi visszafogta magát, és polgári foglalkozást talált testépítőként. Munkájával több díjat is nyert, legutóbb például tavaly nyáron lett győztes egy prágai bodybuilderversenyen.

A helyi sajtó szerint azonban az is felmerülhet, hogy időközben Sulejmanović szoros kapcsolatot építhetett ki a helyi rendőrség egyes tagjaival. A gyilkosság után ugyanis a tuzlai kanton rendőr-főkapitánysága felfüggesztette a gradačaci Dženana Selimovićot, az N1-nek pedig a helyi rendőrfőnök megerősítette, hogy a rendőrnőt a gyilkossal fenntartott vélhető kapcsolatai miatt mentették fel munkájából.

Selimović a gyilkosság után tért vissza éves szabadságáról, és azonnal betegszabadságot vett ki – ügyvédjei azonban tagadják a vádakat, hogy kapcsolatban állt volna az ámokfutó testépítő-influenszerrel. Az utóbbi pár napban a rendőrnő újra aktív lett a közösségi profiljain, ahol többek között vallásos idézeteket osztott meg.

Ha az állam nem lép közbe, nincs is állam

A gradačaci mészárlás országos felháborodást váltott ki Bosznia-Hercegovinában, de az egész Nyugat-Balkánt sokkolta. Több városban is megemlékezést tartottak az áldozatokért és tüntetéseket a nők elleni erőszakért járó szigorúbb büntetésért.

„Ha nincs egy állam, ami azt mondja ilyenkor, hogy »állj!«, akkor nincs is semmilyen állam”

– mondta az N1-nek a gradačaci tüntetés egyik szervezője, Miralem Topalović. A gyilkosság másnapján rendezett demonstráción több százan vettek részt, a fegyvertartási törvények szigorítását követelték, és petíciót indítottak azért, hogy a nők elleni gyilkosságot, azaz a femicídiumot önálló bűncselekményként emeljék be a bosnyák büntető törvénykönyvbe.

Ezzel egyetért a boszniai föderális kormány emberi jogi minisztere, Sevlid Hurtić is – igaz, szerinte egyes politikustársai miatt nehéz lenne átvinni a javaslatot a törvényhozáson. Pedig az elmúlt két évben 19 hasonló nőgyilkossági esetről számoltak be Bosznia-Hercegovinában, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kutatása szerint pedig a boszniai nők 48 százaléka volt már családon belüli erőszak áldozata. Az esetek 84 százalékát viszont nem jelentették a hatóságok felé.

Feltehetően azért sem, mert a hatóságok nem elég aktívak a megelőzésben, a legtöbbször ugyanis csak távoltartási végzést adnak ki az elkövető ellen. Egy 2021-es ügy viszont rámutatott arra, hogy ez nem elég: a szarajevói Eldin Hodžić

hasonló végzést kapott, de közel 150-szer szegte meg azt – végül meg is ölte a feleségét a 4 éves gyereke előtt. Hodžićot idén májusban ítélték 35 év börtönre a gyilkosság miatt.

Az N1 által megkérdezett pszichológus, Miriam Lindner szerint a nők elleni agresszió mélyen gyökerezik a nyugat-balkáni társadalmakban, ezek patriarchális jellege pedig tovább gerjeszti a családon belüli erőszakot. Bosznia-Hercegovina pedig különösen súlyosan érintett ezen a téren, ami a London School of Economics kutatóinak elemzése szerint a 90-es évek balkáni háborújára, az abból fakadó társadalmi változásokra és az azzal együtt érkező fegyverdömpingre vezethető vissza.

Nem elég az együttérzés

Nizama Hećimovićot augusztus 14-én temették el Gradačacban, de később Tuzlában, Mostarban, Banja Lukában és Szarajevóban is szerveztek szolidaritási tüntetéseket. „Soha nem vagy egyedül, egyetlen csatában sem!” – írták egy molinóra, amellyel megakasztották a bosnyák főváros közlekedését. Bosznián kívül a történtekre emlékezve tüntettek Zágrábban és Újvidéken is. A boszniai politikusok azonban csak a temetés után két nappal, augusztus 16-án tudtak megegyezni arról, hogy utólag országos gyásznapot hirdetnek az események miatt.

Napokkal később, augusztus 20-án azonban újabb gyilkosság rázta meg Boszniát: a Tuzlához közeli Živinice városában aznap este lövöldözés tört ki egy családi házban, és mint kiderült, egy férfi ölte meg előbb a feleségét, majd végzett magával is. Az N1 információi szerint az 58 éves Mevludin A. és az 52 éves Tahira C. a nő házában éltek, ahonnan viszont napokkal azelőtt a felesége kidobta a férfit, aki erre fenyegetőzni kezdett. Tahira ezután Németországba utazott a lánya esküvőjére, azonban mikor visszatért Boszniába, Mevludin a házához ment, és a tornácon végzett vele.

Az esetre reflektálva augusztus 29-én az EBESZ bosznia-hercegovinai missziója találkozóra hívta a szövetségi állam több képviselőjét kormánytagokkal és civil szervezetekkel együtt, hogy társadalmi párbeszédet kezdeményezzenek a családon belüli és a nők elleni erőszak miatt.

„A gradačaci, živinicei és hasonló tragédiák láttán mindannyian elborzadunk, és együttérzésünket fejezzük ki az áldozatok és családjaik iránt. Ez persze így helyes, hiszen ez az emberi reakció – de ez sajnos nem elég”

– mondta az EBESZ-misszió vezetője, Angela P. Aggeler a tanácskozáson. „Olyan lépéseket kell tennünk, amelyekkel biztosítani lehet, hogy ne ismétlődjenek meg ezek az esetek. Van terünk a cselekvésre. A családon belüli erőszak egy olyan veszedelem, amely az ország összes etnikai, vallási és nyelvi csoportját érinti. Ez egy közös kihívás, és ezért közös fellépésre van szükség.”