Trump-rajongó, megszüntetné a jegybankot, és engedné, hogy az emberek eladják a szerveiket
2023. augusztus 21. – 00:01
Az elmúlt években túl sokszor mondták érdemtelenül a közbeszédben bizonyos politikusokra, hogy olyanok mint Donald Trump. Ha ezek az illetők tudták volna, hogy micsoda figurák lépnek még a politika porondjára, akkor bizonyára tartogatták volna ezt a nemes címet azoknak, akik ki is érdemelték. Például az argentin elnökválasztáson induló Javier Mileinek, aki
győzelme esetén feloszlatná az argentin jegybankot, a közoktatást, és lehetővé tenné az állampolgárok számára, hogy szabadon kereskedjenek a szerveikkel.
A megkérdőjelezhető divatérzékkel rendelkező jelölt ráadásul nem esélytelen, miután a múlt hétvégén az előválasztáson ő kapta a legtöbb, 30 százaléknyi szavazatot. Az országot sújtó elképesztő inflációt és elszegényedést tekintve nem is meglepő a rendszerellenes jelölt sikere, sok szavazó szerint ők már egy olyan extrém figurával se tudnak mit veszíteni, mint Milei.
Rockzenész, szexoktató, becenevén Paróka
Az 52 éves Mileire elég csak ránézni, és egyből látszik, hogy nem egy mindennapi figura. A „Parókaként” becézett, bozontos hajú, Elvis Presley-t leköröző barkójú férfit sokáig komolyan vehetetlen indulóként, tévés bohócként tartotta számon a politikai elit. Nem meglepő, Milei volt már minden: fiatalon egy másodosztályban játszó focicsapat kapusaként kezdte a pályafutását, majd a Buenos Aires-i egyetemen végzett közgazdaságtant. Közben egy Rolling Stones-számokat játszó bandában is fellépett, és a Guardian szerint „tantrikus szexoktatóként” is működött.
Milei egy időben közgazdaságtant tanított, és több könyvet írt, köztük „A libertárius útja” és a legutóbbi, „Az infláció vége” című művet. Televíziós személyiségként szereti magát politikai kívülállóként feltüntetni, noha 2021 óta az argentin kongresszus alsóházának törvényhozója, ahova „kasztellenes” programmal és a Szabadság Előre nevű pártjával jutott be, írja a Washington Post.
Milei nézetei a libertárius (vagyis szélsőségesen szabályozásellenes, piacpárti) és a szélsőjobboldal ideológiák közül kerülnek ki, a legalapvetőbb rendszereket is támadja, mint például a közoktatást. Szerinte az ingyenes közoktatást valamiféle jegyrendszerrel kéne felváltani, és utalt arra, hogy megszüntetné a kötelező általános iskolai oktatást. Szerinte a diákok „az állami indoktrinációs rendszer túszai”, és megígérte, hogy eltörli a szexuális felvilágosítást az iskolákban, mert az „posztmarxista ideológia”, amelynek célja a család fogalmának megsemmisítése.
Maga Milei ugyanakkor elég szabadosan beszél a saját szexuális életéről: egyes tévéműsorokban például azt mondta, hogy a hármas együttléteket kedveli. Felesége nincs, azt mondta, hogy megválasztása esetén a húga lenne a first lady.
Ezután talán senkit sem lep meg, hogy Milei abortuszellenesnek is vallja magát. Csak akkor engedélyezné a művi terhességmegszakítást, ha az anya élete veszélyben forog. Egészen furcsa módon használja azonban az abortusz támogatóinak érvelését, ha a szervkereskedelemről van szó. „Ha a nők rendelkezhetnek a testük felett, akkor mások miért nem?” – érvelt. Milei „egy újfajta piacként” akarja legalizálni az önkéntes szervkereskedelmet.
Szerinte a globális felmelegedés is csak egy „szocialista hazugság”, miközben Argentína súlyos, három éve tartó aszálytól szenved, amelyet szakértők szerint valószínűleg az éghajlatváltozás okozta magasabb hőmérséklet súlyosbított. A brazil szélsőjobboldali Jair Bolsonarót idézve Milei a fegyvertartás ellenőrzésének lazítását is javasolja.
Egy YouTube-kampányvideóban Milei bejelentette, hogy számos, általa feleslegesnek tartott minisztériumot megszüntetne. Ezek közé tartozik
- a kulturális minisztérium,
- a környezetvédelmi minisztérium,
- a női és nemi sokszínűségért felelős minisztérium,
- a közmunkaügyi minisztérium,
- a tudományokért és innovációért felelős minisztérium,
- a munkaügyi és társadalombiztosítási minisztérium,
- valamint az oktatási minisztérium is.
Ezek a létező minisztériumok nagyjából egyharmadát jelentik. Milei elbocsátaná a 2023-ban felvett köztisztviselőket is. Emellett feloszlatná az argentin jegybankot, és szerinte dolláralapúvá kéne tennie a gazdaságot – Daniel Raisbeck elemző szerint Milei ebben eltér a Trump és Jair Bolsonaró-féle nacionalizmustól. A cél az lenne, hogy az államapparátus összezsugorításával valahogy kihúzzák az ország gazdaságát a gödörből: a pénzromlás éves szinten 115 százalékos, minden negyedik argentin szegénységben él, a helyi valuta, a peso pedig annyira megzuhant, hogy a rivális nemzetek futballszurkolói peso bankjegyeket téptek szét, hogy kigúnyolják az argentin szurkolókat.
„Az infláció megöl minket, a munkahelyi bizonytalanság pedig nem engedi, hogy megszervezzük az életünket” – mondta Adriana Alonso, egy 42 éves háziasszony a Reutersnek. Ezt orvosolandó Milei azt ígérte az argentin szavazóknak, hogy „visszaadja” a szabadságukat, hogy „saját sorsuk építőmesterei lehessenek”.
A választók szerint nekik már nincs vesztenivalójuk
Az Al-Dzsazíra helyszíni riportere szerint mindenkit meglepetésként ért Milei 30 százalékos szereplése az előválasztáson, amelyen a legtöbb felnőtt számára kötelező a szavazás, és amit az október 22-i választások főpróbájának tartanak. Ugyanakkor az eredmények tükrözik a választók csalódottságát az ország tartós gazdasági válsága miatt, és mutatja, hogy az állampolgárok kiábrándultak a politikai élet megszokott szereplőiből.
„Ha elmegyünk Argentína szegénynegyedeibe, és beszélünk az ottani emberekkel, azt mondják, nem félnek, hogy mi lesz, ha Javier Milei kerül az elnöki székbe, mert ők már mindent elvesztettek”
– számolt be róla a riporter.
A bevallottan Trump-rajongó Milei és pártja, a Szabadság Előre a 22 jelölt között első helyen végzett a listán, 10 százalékot ráverve az előzetes közvélemény-kutatások jelzéseire. Diadalának hírére az argentin peso hétfő reggel közel 18 százalékot zuhant, a központi bank pedig 97 százalékról 118 százalékra emelte az irányadó kamatlábat.
Milei megelőzte a fő konzervatív ellenzéki blokk, az Együtt a Változásért jelöltjét, Patricia Bullrichot, aki 28 százalékkal a második helyen végzett. A kormányzó balközép peronista koalíció a mostani gazdasági miniszter Sergio Massával 27 százalékot ért el, és a harmadik helyen végzett. Őt a jelenlegi alelnök és volt elnök Cristina Fernández de Kirchner választotta ki a jelöltnek, miután a rendkívül népszerűtlen Alberto Fernandez elnök nem pályázik az újraválasztásra. Két további jelölt elhanyagolható, 4 és 1,5 százalék körüli eredményt ért el.
„Ez a választás nemcsak a kirchnerizmusnak vet véget, hanem annak az élősködő, tolvaj, haszontalan osztálynak is, amely elsüllyeszti az országot” – mondta Milei az előválasztási eredményét ünnepelve. „Mi vagyunk az igazi ellenzék”, „egy másik Argentína nem jöhet létre a régi dolgokkal, amelyek mindig is kudarcot vallottak”, tette hozzá.
A győzelmét szokásához híven halott kutyájának, Conannak és három másik, még élő kutyájának ajánlotta.
Sebastián Mazzuca, a Johns Hopkins Egyetem argentin politológusa a hivatalban lévő kormány gazdasági baklövéseit okolta Milei felíveléséért. „Miután a kirchnerista populizmus gazdasági eredménytelensége kimerített minden lehetséges gazdasági erőforrást, magas és ellenőrizhetetlen infláció, szegénység és szenvedés jött. Más latin-amerikai kormányok már ennél sokkal kevesebbért is veszítettek választást. Argentínában sem lehetett ez másként” – mondta Mazzuca.
Milei felemelkedése beleillik abba a regionális mintába, amelyet az elmúlt években Brazíliában, Kolumbiában, Peruban és Chilében is láthattunk: jön egy fősodoron kívüli politikus, aki a korábbi politikai elittel szembe menve tör hatalomra – írja az Al-Dzsazíra. Kolumbiában és Chilében ezek a jelöltek csak a választások első fordulóiban arattak sikert – közülük többen is kifejezték a támogatásukat Milei felé. Ám Argentína esetében pont a második forduló hozhat sikert az unortodox politikus számára.
Mi lesz a választásokon?
Az argentinok október 22-én szavaznak az elnök- és a parlamenti választásokon. Az elnöki szék megszerzéséhez a jelöltnek vagy a szavazatok 45 százalékát kell megszereznie, vagy a 40 százalékát, de akkor legalább 10 százalékkal meg kell előznie a második helyezettet. Ha egyik jelölt sem éri el ezt a küszöböt, akkor második forduló dönt novemberben.
Massa és Bullrich addig is megpróbálnak valahogy előnybe kerülni. A Guardian szerint nem tűnik valószínűnek, hogy Massa az első fordulóban megnyerhetné az októberi választásokat. Ha második forduló jön, akkor viszont még kevesebb esélye lehet, mivel Bullrich és Milei addigra formális vagy informális szövetséget köthetnek. Mivel az előválasztáson a három csúcsjelölt között kevesebb mint négy százalékpont a különbség, a második forduló jelenleg nagyon valószínűnek tűnik – írja a BBC.
Ha Milei el is veszíti az elnökválasztást, pártja az előválasztási eredmény alapján nyolc szenátusi és 35 alsóházi helyet szerezhet.
A Reuters szerint bárki is nyer októberben, vagy ami valószínűbb, a novemberi második fordulóban, az biztos, hogy fajsúlyos döntéseket kell majd hoznia a kimerült devizatartalékok helyreállításához, az infláció megfékezéséhez és a gabonaexport fellendítéséhez – ez utóbbi már az egész világot érintő kérdés lesz, miután Argentína a világ legnagyobb szója-, marhahús- és kukoricaexportőre is egyben.