Egy nemzetközi kutatás szerint az EU-ban Magyarország tart a legkevésbé Kínától

Az Ukrajna ellen indított háború ellenére nem Oroszországot, hanem Kínát tekinti legnagyobb fenyegetésnek a legtöbb nyugat-európai ország és az Egyesült Államok.
A Pekinggel szembeni társadalmi fenntartás egyre növekszik, bár a közepes jövedelmű országok kevésbé tartanak Kína növekvő befolyásától, mint a gazdagabb országok – derült ki a Pew Research Center 24 országban, köztük Magyarországon folytatott kutatásából. A felmérés a 24 országban összesen csaknem 31 ezer ember megkérdezésével történt 2023. február 20. és május 22. között.

Magyarország kevésbé aggódik

Az EU-ból 10 országot vizsgáltak meg, ezek közül Magyarországon volt a legalacsonyabb azok aránya, akik aggasztónak tartják a kínai befolyás növekedését:

Magyarországon 50 százalék, Nyugat-Európában jellemzően kétharmad feletti az arányuk azoknak, akik tartanak Kína növekvő befolyásától.

Ez összefüggésben állhat a magyar kormány nyilatkozataival, amelyekben Kína inkább a világ együttműködésre érdemes, erősödő gazdasági motorja, mint növekvő fenyegetés. Orbán Viktor legutóbbi tusványosi beszéde is ezt erősítette. A kormányfő szerint az Egyesült Államok világgazdasági hatalmát Kína megtöri, el kell fogadni, hogy „két Nap van az égen”, a kisebbeknek pedig nem osztottak lapot. A kínaiak a miniszterelnök szerint kinevetik az egyetemes értékek nyugati mítoszát, és az új egyensúly beállítása egy egész nemzedéknyi időt igényel.

A nyugat-európaihoz hasonlóan magas Kína elutasítottsága Kanadában (79), és az Egyesült Államokban (83), és nem meglepő módon Dél-Koreában (77), valamint Japánban (87) és Ausztráliában is (87). Magyarországgal azonos mértékű viszont Izraelben azok aránya, akik fenntartásokkal viszonyulnak Kínához.

Minél szegényebb, annál kevésbé tart Kínától

Már a magyar és a görög eredményekből is látszik, de a kutatás afrikai országokat érintő része még inkább alátámasztja a megállapítást, hogy Kínától az alacsonyabb jövedelmű országok kevésbé tartanak, nem tekintenek a növekvő kínai befolyás aggasztó jeleként az országaikban megvalósított kínai befektetésekre.

Nigériában mindössze 15 százalék tart Kína növekvő erejétől, Kenyában 23 százalék és a legfejlettebb afrikai országban, Dél-Afrikában is csak 40 százalék. Utóbbiban ez akár relatíve magasnak is tekinthető annak ismeretében, hogy az ország része a rajta kívül Kína mellett Brazíliát, Indiát és Oroszországot tömörítő informális gazdasági-politikai klubnak, a BRICS-nek.

A BRICS politikai, gazdasági együttműködésre vonatkozó korlátait jelzi, hogy Brazíliában már 48 százalék Kína elutasítottsága, Indiában pedig 67 százalék. A közepes jövedelmű országok közül India az egyetlen, ahol ez az arány a többséget jelenti. Ez a világ ma már legnépesebb országában nem meglepő a Kínával való feszült politikai viszony és területi vita tudatában.

Igaz, a Kínát kevésbé elutasító országokban – ez a fentiek mellett Indonéziát (25), Mexikót (33), Argentínát (34) jelenti a kutatásban – mérhetően is növekedett a bizalmatlanság, ha a kérdést úgy tették fel, hogy a megkérdezettek szerint figyelembe veszi-e Kína a partnerország érdekeit. Az elmúlt 10 évben erre a kevésbé bizalmatlan országokban is egyre többen válaszolnak nemmel. Indiában arányuk kétszeresére nőtt (58 százalékra, bár ez meglepő módon alatta marad a Kínát általában elutasító 67 százaléknak), de az afrikai országokban is nőtt, igaz, alacsony bázisról, és még mindig messze elmarad a lakosság harmadától.

Érthető módon Kína elutasítottsága szoros párhuzamban áll a kínai elnök elutasítottságával. Kína elutasítottságának elmúlt tíz évben tapasztalt növekedéséhez Hszi Csin-ping is hozzájárulhatott azzal is, hogy tavaly a kínai elnök eddig példátlan módon egy harmadik ciklusra is pozíciójában maradt, láthatóan hosszabb távra bebetonozva magát a hatalomba.

Ki az Egyesült Államok szövetségese?

A kutatás arra is kitért, melyik országot tartják az amerikaiak saját szövetségesüknek. Nem meglepő módon a legtöbb válasz szerint ez az Egyesült Királyság, bár a szigetországot így is csak a válaszadók 22 százaléka jelölte meg. Mindössze 6 százalék említette a szomszédos Kanadát, 3 százalék Németországot, 2 százalék Japánt. Egyetlen százalék jelölte meg legszorosabb szövetségesként az EU-t, épp annyian, mint Oroszországot, (Az EU alacsony aránya meglepő, de árnyalja, hogy a kutatás országra kérdezett rá.)

48 százalék azonban nem tudott vagy nem akart válaszolni a szövetségesre vonatkozó kérdésre.

Az Egyesült Államokra vonatkozó kutatásból kiderült az is, hogy az Oroszországgal való feszült viszony ellenére Kínára nagyobb fenyegetésként tekintenek az amerikaiak. Szerintük Kína gazdasági és nemzetbiztonsági értelemben is komoly veszélyt jelent, ugyanez Oroszországot illetően inkább nemzetbiztonsági területen igaz és az is kevésbé, mint Kína esetében.

A nyitott kérdés esetén – ahol tehát nem jelöltek meg a kérdezők választható országokat – az amerikaiak fele Kínát nevezte meg olyan országként, amely a legnagyobb fenyegetést jelenti az Egyesült Államoknak.

Oroszországot ugyanígy csupán 17 százalék jelölte meg, két százalék pedig Észak-Koreát. A kutatás szerint a korábban másképp feltett kérdések miatt nehéz összehasonlítani ennek a hozzáállásnak az alakulását, de megjegyzik, hogy 2017-ben még ugyanannyi amerikai tartotta legnagyobb fenyegetésnek Oroszországot, mint amennyi Kínát.

Két százalék viszont magát az Egyesült Államokat nevezte meg az Egyesült Államokra leselkedő legnagyobb fenyegetésként.

A kutatás Egyesült Államokra fókuszáló része 3576 amerikai felnőtt megkérdezésével március 20–26. között készült.