Egy meggyilkolt algériai fiú miatt áll lángokban fél Franciaország
2023. július 1. – 13:17
Négy napja tartanak a zavargások Franciaországban, amelyek azután törtek ki, hogy rendőrök kedden agyonlőttek egy 17 éves algériai származású fiút Párizs Nanterre nevű külvárosában. A Nahel M. néven ismert fiatalt egy közúti ellenőrzés során lőtte le egy szolgálatban lévő rendőr, aki állítólag attól tartott, a felszólításoknak nem engedelmeskedő Nahel elgázol valakit.
A járókelők felvételei alapján úgy tűnik, a rendőröket nem fenyegette közvetlen veszély Nahel részéről. Később az is kiderült, a fiú lengyel rendszámú Mercedest vezetett, és túl fiatal volt ahhoz, hogy jogosítványa lehessen.
A rendőr cselekedeteit azonnal elítélte Emmanuel Macron francia elnök, aki megbocsáthatatlannak nevezte a fiú lelövését és az európai uniós csúcsot otthagyva válságtanácskozást hívott össze minisztereivel csütörtökön. „Semmi nem igazolja egy fiatal halálát” – mondta az elnök.
Ügyvédje szerint a rendőr teljesen összetört, és bocsánatot kért a fiú családjától. Szerinte a férfi igazából a fiú lábára célzott, azonban meglökték, így véletlenül találta mellkason.
Súlyos összecsapások
A jelenleg letartóztatásban lévő rendőr ellen emberölés ügyében vizsgálat is indult ám ez egyelőre nem hűtötte le a kedélyeket. Az elégedetlenség ugyanis az egész országra kiterjedt, Nanterre-ben a tiltakozók petárdákkal dobálták a rendőröket, és autókat gyújtottak fel, a rendőrség Lille-ben és Toulouse-ban is összecsapott a tüntetőkkel, és Amiens-ben, Dijonban és Essonne-ban is zavargások voltak.
A zavargások kezdete óta több ezer embert tartóztattak le – csak péntekről szombatra virradó éjjel több mint ezret. Párizsban az erős rendőri jelenlét ellenére boltokat fosztogattak, és autókat gyújtottak fel, és több nagyvárosban, például Marseille-ben és Bordaux-ban pedig betiltották a nyilvános tüntetéseket.
Arra a kérdésre, fontolgatják-e a szükségállapot bevezetését, Elisabeth Borne miniszterelnök azt válaszolta, „minden lehetőséget mérlegelnek”. A szükségállapot bevezetése a 2005-ös zavargások emlékét hozná vissza, amikor három hétbe tellett visszaállítani a rendet az országban, miután rendőrök lelőttek két afrikai származású fiatalt. Egyesek szerint ezt Macron mindenképp megpróbálná elkerülni, ezért egyelőre ellenáll a jobboldal nyomásának a kérdésben.
A francia állam legalább 45 000 rendőrt mozgósított az erőszak megfékezése érdekében, közülük több mint 200-an megsérültek a tüntetőkkel való harcokban Gérard Darmanin francia belügyminiszter szerint a rendőrök felhatalmazást kaptak a zavargások leverésére, letartóztatásokra és „a köztársasági rend helyreállítására”. Darmanin emellett arra kérte a régiók prefektusait, hogy rendeljék el a busz- és villamosközlekedés szüneteltetését pénteken este kilenc órától. A belügyminiszter azt is bejelentette, hogy a prefektusokon keresztül megtiltják a tűzijátékok, benzineskannák és más gyúlékony és vegyi anyagok árusítását.
Macron pénteki közleményében közösségi média és a szülők felelősségét firtatta a tüntetések elharapódzásában:
„A családanyákat és a családapákat felelősségre szólítom fel. A köztársaságnak nem dolga helyettesítenie őket”
– mondta az elnök, aki egyben arra kérte például a Snaphatet és a TikTokot, hogy azonosítsák azokat, akik a közösségi hálózatokat az erőszak terjesztésére használják.
Az idei cannes-i filmfesztiválon a legjobb rövidfilm kategória Arany Pálma-díját elnyerő Buda Flóra Anna évek óta Párizs keleti külvárosában él. Azt mondja, a zavargások zaját a lakásából is lehetetett hallani. „Még a közeli kocsmateraszt is bezárták, mindenkinek a belső részbe kellett beülni, és lehúzták az ablakban a fém rolót is, úgyhogy az emberek bent cigiztek. Nagyjából ez a szintű készültség megy mindenhol.” Pénteken egész nap a város különböző területein forgatott, ezeken nem sok jele volt a lázongásoknak, bár útközben látott azért pár leégett kukát és más égésmaradványokat, és egy-két szétvert ATM-et is. Estére aztán megint elkezdődtek a petárdázások.
Az animációs rendező azt mondja, a tervezett nyugdíjkorhatár-emelés miatti ellenállás szerinte legalább ennyire durva volt, akkor is egész épületállványok omlottak le, és általános volt az égő szemét látványa. És ez a mostani sem nevezhető átlagos tüntetésnek.
„A párizsiak viszont még így is hozzá vannak szokva, hogy a különféle ügyek miatt tiltakozó emberek időnként felgyújtják a fél várost. Persze kicsit para is átélni ezeket a helyzeteket, de számomra az aggasztó igazán, ami a mostani lázongásokat kirobbantotta.”
Rasszista rendőrség vagy rasszista rendőr?
Franciaországban a szekularizmus – amelyet „laïcité”-nak is neveznek – a francia kultúra sarokköve, amely a különbözőségek – köztük a faji különbségek – elismerése helyett az egyenlőség biztosítására törekszik mindenki számára.
Azonban sok színes bőrű ember azt tapasztalja, hogy Franciaországban nagyobb eséllyel válnak rendőri brutalitás áldozatává, mint fehér társaik. A Rights Defenders, egy független franciaországi emberi jogi megfigyelőszervezet 2017-es tanulmánya szerint a rendőrség 20-szor gyakrabban állította meg a fekete vagy arab származásúnak vélt fiatal férfiakat, mint másokat.
Tüntetők, baloldali aktivisták, illetve egyes politikusok azt állítják, Nahelt a származása miatt lőtték le, a gyilkosság pedig felkorbácsolta a franciaországi kisebbségekkel szembeni rendőri diszkriminációval kapcsolatos régóta fennálló feszültségeket.
A fiú édesanyja, Mounia, szintén úgy véli, hogy Nahel algériai származása közrejátszhatott a tragédiában.
„Meglátott egy arab arcot, egy fiatal arcát, és ki akarta oltani az életét. Fiatalokat ölnek, meddig tart ez még? Hány hozzám hasonló anya lesz még? Mire várunk?” – kérdezte.
Az édesanya ezután hozzátette, hogy szerinte nem az egész francia rendőrség rasszista (mint ahogy azt egyesek állítják), hanem csak egy rossz emberről van szó.
Az ENSZ emberi jogi főbiztosának szóvivője pénteken azt mondta, hogy a francia hatóságoknak biztosítaniuk kell, hogy a rendőrség által a tüntetések erőszakos elemeivel szemben alkalmazott erőszak mindig tiszteletben tartsa az alapvető rendőri elveket, és arra szólította fel Franciaországot, hogy foglalkozzon „a bűnüldözésben tapasztalható rasszizmus és diszkrimináció súlyos problémáival”.
A francia külügyminisztérium viszont visszautasította az ENSZ észrevételeit, mondván, az ország rendőrei határozottan fellépnek a rasszizmus és a megkülönböztetés ellen minden formájában.
Sokadik tüntetéshullám
Nem ez az első komoly tüntetéshullám, amellyel Macronnak szembe kell néznie elnöksége alatt. Az üzemanyag-adók ellen tüntető sárgamellényes mozgalommal már első mandátuma alatt meggyűlt a baja, míg a nyugdíjkorhatár emelése ellen tiltakozók idén több mint egymillió embert vonzottak az utcára,
A kormány nem volt hajlandó visszavonni a reformot, és végül parlamenti szavazás nélkül fogadta el a törvényt a francia alkotmány egy kitétele alapján. A kormány lépése felháborította az ellenzéket és a tüntetőket, ám a javaslatból minden ellenállás ellenére törvény lett.
Kérdés, ezt a válságot hogyan éli túl Macron, aki jelentős politikai tőkét áldozott fel a nyugdíjreform megvalósítására, és egyértelmű parlamenti többség híján kénytelen más pártokra hagyatkozni belpolitikai kérdésekben.