Ódor Lajos Ukrajnáról: Ha megerőszakolnak valakit, attól sem kérjük, hogy ne védekezzen

Ódor Lajos, Szlovákia első magyar miniszterelnöke interjút adott az Újszónak, amelyben először arról beszélt, munkái során sosem a nemzetisége volt a fő kérdés, „de sosem titkolta, hogy magyar”. A magyarságáról Ódor azt mondta, „lehetséges, abban a dimenzióban segít ez valamit, hogy jobban ismerem, kicsit összetettebben látom a kisebbség problémáit” – hozzátette, tudvalevő, hogy „Szlovákiában magyar politikusként, vagy akár közgazdászként nem olyan egyszerű dolgozni”, de szerinte ez az elmúlt 20 évben sokat változott.

„Szerintem az, hogy magyar nemzetiségű személyt nevezzenek ki miniszterelnökké, húsz, vagy harminc éve lehetetlen lett volna Szlovákiában. Most azonban úgy tűnik, senkinek nincs ezzel túl nagy problémája”

– fogalmazott. Ódor elmondta azt is, az őt kinevező Zuzana Čaputovának elmondta, hogy magyar, de „ő meg is örült neki, hiszen úgy vélte, minél színesebb a kormány, annál jobb”. Ódor kiemelte, az elmúlt 20-30 évben jelentős fejlődés ment végbe a kisebbségek helyzetét nézve. Szerinte nagy problémák most például abban vannak, hogy kevesebb beruházás érkezik Dél-Szlovákiába, ezt azonban orvosolni kell, amire viszont a térségnek is fel kell készülnie: „ez nemcsak kisebbségi kérdés, hanem az egész országról szól”, fogalmazott a szlovák miniszterelnök.

Az interjúztató feltette Ódornak azt a kérdést is, tervezik-e a magyar nyelvnek a szlovákkal való egyenrangúsítását, erre azonban Ódor azt mondta, ez a kérdés még nem volt napirenden a kormányban.

„Én úgy látom, mindenképpen jó jel, nekem, mint a kisebbség tagjának is, hogy már nem akkora kérdés Szlovákiában, milyen a miniszterelnök nemzetisége”

– mondta Ódor, aki kifejtette, ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lenne szükség a szlovák parlamentben a magyar pártokra. Bár, hozzátette, „szerintem az ország déli részéről érkező pártoknak is kicsit átfogóbban kellene az ország jövőjére néznie”,

„Úgy látom, az, hogy Szlovákiának magyar nemzetiségű miniszterelnöke van, segíteni tud abban, hogy új témákról tudjunk beszélni. Olyanokról, amelyekben a problémák azonosak más nemzetiségek vagy akár a többségi szlovák lakosság gondjaival”

– mondta Ódor, aki elmondta, keresték őt korábban meg magyar pártok is, hogy működjenek együtt, „azonban szlovák pártok többször kerestek”, tette hozzá. A magyar kormánnyal való kapcsolatról Ódor azt mondta, hogy amíg az nem ütközik a szlovák érdekekkel, addig teljesen normális, hogy a magyar kormány kapcsolatot akar tartani a Szlovákiában élő magyarokkal. Elmondta Ódor azt is, hogy a jelenlegi külügyminiszter, Miroslav Wlachovský Csehország és Lengyelország után Budapestre tervez látogatni.

Ódor azt is elmondta, beiktatása óta nem beszélt Orbán Viktorral, valószínűleg „az európai vezetők brüsszeli csúcstalálkozóján találkozunk majd, vagy a V4-találkozón”. A szlovák miniszterelnök beszélt arról is, hogy egyelőre nincs napirenden kijevi látogatás a részéről, „ugyanakkor nem zárja ki, hogy Kijevbe utazzon”.

„Egy ilyen szempontból ha valaki azt látja, hogy a szomszédnak ég a háza, akkor miért ne menne oda egy vizes vödörrel, miért ne segítene eloltani a tüzet? Ez most nem arról szól, hogy az ukránok provokálták volna ki a háborút”, fogalmazott arról Ódor, miért kell Szlovákiának támogatnia Ukrajnát a háborús helyzetben:

„Az történt, hogy valaki megtámadta az országukat és azt követeli, hogy azok a területek, amelyek eddig Ukrajnához tartoztak, más állam részei legyenek. Ez semelyik ország számára nem lehet elfogadható, amely hosszú távú békét szeretne.”

Ódor arról is beszélt, van, aki úgy gondolja, ha az ukránok nem védekeznének, nem lenne háború, „de gondoljunk bele, ha valaki erőszak áldozatául esik, annak sem mondanánk, hogy ne ellenkezzen, mert gyorsabban túl lesz a megerőszakoláson”. Magyarország a NATO-tól eltérő háborús álláspontjáról Ódor azt mondta, „ha valaki elég sokáig foglal el a NATO vélekedésével szembeni álláspontot, akkor egy idő után a többiek megkérdőjelezik, hogy az érintett állam miért tagja a szövetségnek”

– mondta. „Ha nem segítünk, és az oroszok itt lesznek a keleti határunk túloldalán, akkor nem a GDP két százalékát fogjuk majd védelemre fordítani, ahogy azt jelenleg kell, hanem talán akár négyet, ötöt”, tette hozzá Ódor.

Szlovákiában szeptember 30-ra tűzték ki az előrehozott parlamenti választások időpontját, írja az MTI. Az előrehozott parlamenti választások kitűzésére amiatt került sor, hogy tavaly decemberben – a korábban a kormánykoalíció részét alkotó liberálisok által benyújtott bizalmatlansági indítványról tartott szavazáson – megbukott Eduard Heger szeptembertől kisebbségben kormányzó kabinetje. A kormány bukása után Zuzana Caputová államfő megbízása alapján a Heger-kabinet ügyvezető kormányként látta el feladatait, egészen májusig, amikor Eduard Heger a felmentését kérte az államfőtől.

Ezt követően az államfő szakértői kormányt nevezett ki, amelynek miniszterelnöke Ódor Lajos, a szlovák központi bank (NBS) korábbi alelnöke lett. A szakértői kormány kinevezését több politikai párt is bírálta, köztük a legnagyobb ellenzéki párt, az Irány (Smer-SSD) elnöke, Robert Fico, aki azt mondta: a szakértői kormány tagjait Zuzana Caputová az amerikai nagykövetség „útmutatása” alapján válogatta ki, s a kabinetnek semmilyen felhatalmazása nincs a választóktól. Ódor Lajosról, Szlovákia első magyar miniszterelnökéről itt, ebben a cikkünkben írtunk.