Tizenkilenc magyar KFOR-katona sérült meg az észak-koszovói zavargásokban hétfőn, hármat lőtt sérülésekkel láttak el

Nyugodtan telt az éjszaka Észak-Koszovóban, az egy nappal korábbi összeütközések helyszíneit azonban továbbra is a helyi rendőrség és a NATO parancsnoksága alatt működő koszovói békefenntartó erői (KFOR) védik – írja az MTI a KFOR közleménye alapján.

A KFOR kedden közölte, hogy a hétfői összecsapásokban harminc katonája – 19 magyar és 11 olasz – sérült meg. Három magyar katonát lőfegyverrel sebesítettek meg. Egyikük sincs életveszélyes állapotban.

Ahogy arról a Telexen is beszámoltunk, hétfőn súlyos zavargások robbantak ki több észak-koszovói településen, a tüntető koszovói szerbek összecsaptak a rendőrökkel és a KFOR békefenntartóival is. A zavargások pénteken kezdődtek, amikor több észak-koszovói faluban, például Zvečanban, Leposavićban és Zubin Potokban, a helyi szerbek nem akarták beengedni hivatalukba az új, albán nemzetiségű polgármestereket, akiket a szerbek bojkottja miatt 3,5 százalékos részvétel mellett választottak meg.

A Reuters információi szerint Leposavićban közel 24 órán keresztül nem tudta elhagyni az irodáját az újonnan megválasztott polgármester az épület előtt gyülekező szerb tüntetők miatt.

A szerbek tájékoztatása szerint 52 helyi szerb sérült meg, a koszovói rendőrség négy embert vett őrizetbe.

A Reuters jelentése szerint kedden amerikai, olasz és lengyel KFOR-katonákat is kivezényeltek a hétfői összecsapások helyszíneire, ahol több szerb tüntető gyülekezett, de a demonstráció békés volt.

Angelo Michele Ristuccia, a KFOR főparancsnoka a közleményben arra kérte a szerb és a koszovói felet is, hogy vállaljon teljes felelősséget a történtekért, és akadályozza meg a helyzet további fokozódását, ne bújjon hamis „narratívák” mögé. A NATO határozottan elítélte a KFOR-osok elleni, ki nem provokált támadásokat, párbeszédre és az erőszak befejezésére szólított fel.

Szijjártó Péter magyar külügyminiszter kedden Budapesten az egyiptomi külügyminiszterrel közösen tartott sajtótájékoztatóján újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy

tizenöt magyar sebesültet kórházban kellett ellátni, életveszélyben nincs senki közülük, és a helyszínre küldött magyar orvoscsoport fogja eldönteni, hogy kit kell hazaszállítani. Arról még nincsen döntés, hogy vezényelnek-e újabb katonákat a sebesültek helyére.

Hozzátette, Magyarországnak nemzetbiztonsági érdeke a Nyugat-Balkán békéje, ezért is pártolja a kormány az EU mihamarabbi bővítését ebben az irányban.

A Facebook-oldalán közzétett videóban a külügyminiszter azt mondta, „sajnos a tagországok döntő többsége ellene van a bővítésnek. Az európai intézmények kifejezetten lassúak, holott teljesen világos, hogy az európai integráció az egy jó eszköz arra, hogy ebben a térségben is béke és nyugalom legyen”.

„Mi nem csak beszélünk erről, hanem teszünk is ezért, ezért van az, hogy százszámra szolgálnak magyar katonák a Nyugat-Balkánon: Koszovóban NATO-kötelékben, EU-misszióban Bosznia-Hercegovinában” – hangsúlyozta.

Miért törtek ki zavargások?

Koszovó 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, de Belgrád ezt azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is a saját, déli tartományának tartja a többségében albánok lakta területet. Április 23-án négy észak-koszovói településen tartottak előrehozott polgármester-választást, mert a települések vezetői novemberben egy Szerbia és Koszovó közötti vita miatt lemondtak. A szerbek többsége bojkottálta az előrehozott választást, így a részvételi arány 3,47 százalékos volt, és a leadott szavazatok alapján a településeket a jövőben albán polgármesterek vezetik majd. Sem a helyi szerbek, sem Belgrád nem tartja elfogadhatónak, hogy az ilyen alacsony részvétel és a szerbek bojkottja mellett lezajlott választást Pristina és a nemzetközi közösség is legitimnek nevezte.

Hétfőn viszont a hivatalba igyekvő új polgármestereket a szerbek ismét megállították. A koszovói rendőrség különleges egységei a helyszínre vonultak, ahol könnygázzal igyekeztek feloszlatni a tömeget. A helyzet eszkalációjának megakadályozására kapcsolódott be a KFOR.

Míg a szerbek szerint a koszovói fél provokálta ki a támadásokat, addig a koszovói elnök szerint Aleksandar Vucic szerb elnök akarja destabilizálni Koszovót.

A zavargások hátteréről és a hétfői összecsapásokról ebben a cikkben írtunk bővebben.

Diplomáciai lépések

A szerb államfő arra kérte a nemzetközi közösséget, és Németország, Olaszország, Franciaország, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok vezetőit, hogy próbálják meg „észhez téríteni” Albin Kurtit. Kedd reggel Aleksandar Vucic személyesen is találkozott az említett országok nagyköveteivel, valamint az Európai Unió szerbiai küldöttségének vezetőjével, illetve az orosz és a kínai nagykövettel, hogy a kialakult helyzetről tárgyaljon.

Albin Kurti is találkozott a német, az olasz, a francia, a brit és az amerikai, valamint az uniós nagykövettel, a megbeszélés után a közösségi médiában azt írta: „a békéért és a stabilitásért állunk ki”, emellett elítélte a „szerb szélsőségesek” viselkedését. Kedden a Twitteren közölte: „egy demokráciában nincs helye fasiszta erőszaknak”.

Petar Petkovic, a szerb kormány Koszovó-ügyi irodájának vezetője a szerbiai közszolgálati televízió reggeli műsorában arról beszélt, hogy Albin Kurti miniszterelnök háborút akar kirobbantani, mert csak így tudja megakadályozni, hogy a brüsszeli megállapodások szerint létrehozza a koszovói szerb önkormányzatok közösségét. A közösség létrehozásáról még 2013-ban állapodott meg Belgrád és Pristina, előrelépés azonban nem történt. Brüsszel az utóbbi hónapokban többször is követelte, hogy a koszovói kormányzat alakítsa meg a helyi szerbeknek nagyobb önkormányzatiságot biztosító intézményt, ám ezt Albin Kurti mindeddig elutasította.

A Szabad Európa értesülései szerint az Európai Unó Szerbia és Koszovó közötti párbeszédért felelős különmegbízottja Albin Kurti koszovói miniszterelnök és Aleksandar Vučić szerb államfő közötti találkozó megszervezésén dolgozik Pozsonyban, de egyelőre egyik vezető sem jelezte, hogy részt venne a találkozón.

Vučić kedden a koszovói rendőrség különleges egységeinek kivonását és az albán nemzetiségű polgármesterek lemondását követelte.

Milorad Dodik boszniai szerb vezető a Twitteren azt írta, „nem volt arányos a KFOR tagjainak a koszovói életükhöz való jogukat védő fegyvertelen szerb néppel szembeni reakciója. Ez a fajta viselkedés is azt mutatja, hogy jelenlétük nem garantálja az ottani szerb lakosság biztonságát. A kialakult helyzetért kizárólag a nemzetközi közösség képviselői felelősek, miután nem tartják tiszteletben a nemzetközi jogot és az érvényben lévő egyezményeket, és betarthatatlan megoldásokat javasolnak”. Dodik azt is írta, a Boszniai Szerb Köztársaság parlamentje napokon belül nyilatkozatot tervez elfogadni, amelyben a Koszovó területén élő szerb népet és Szerbia területi integritását támogatja.