Európai Bizottság: Idén is Magyarországon várható az EU legmagasabb inflációja
2023. május 15. – 12:50
Az Európai Bizottság hétfőn kiadta a tavaszi gazdasági előrejelzését. A testület évente kétszer méri fel az uniós gazdaság állapotát.
Gazdasági csökkenésből fokozatos erősödés
A dokumentum Magyarországról szóló része
idén 0,5 százalékos GDP-növekedéssel számol, ami a várt uniós átlag fele.
Tavaly 4,6 százalékot hozott össze a magyar gazdaság, jövőre pedig 2,8 százalékkal számolnak az Európai Bizottságnál, ami az ötödik legerősebb a 2024-re becsült országadatok közül.
Az uniós testület megjegyzi, hogy tavaly az év végén csökkent a magyar gazdaság a magasabb energiaárak és a költségvetési költekezés visszafogása miatt. A beruházások, a fogyasztás és az export is lassult. A reál GDP az utolsó negyedévben (negyedéves alapon) 0,4 százalékkal csökkent, és a havi indikátorok szerint az idei első negyedévben is esés várható. A bizottsági értékelés alapján viszont az EU egésze a télen a vártnál jobban teljesített, elmaradt az elkerülhetetlennek látszó recesszió, mert csak a 2022-es utolsó negyedévben csökkent az uniós gazdaság, így feljebb is húzták az EU-ban várt növekedést. Az Európai Bizottság szerint új beszerzési útvonalaknak és a fogyasztás csökkentésének köszönhetően sikerült átvészelni az energiaválságot.
Jövőre – az EU-hoz hasonlóan – segítenek Magyarországon az alacsonyabb nyersanyagárak, és a fogyasztás is erősödik az idénre várt csökkenés után. A tavalyi szárazság miatt ugyan a mezőgazdaság lehúzta a GDP-t, de várhatóan az agrárium is össze fogja szedni magát.
Inflációban idén is az élen, jövőre már néhány másik tagállam mögött
Idén még a tavalyi 15,3 százalékos inflációnál is magasabb, 16,4 százalékkal számolnak. Ez bőven uniós rekord lenne, a második helyre a cseheket várják 11,9 százalékkal.
Jövőre már jóval visszafogottabb adatot, négy százalékot jósolnak, ami már „csak” az ötödik helyre elég.
Az Európai Bizottság arra számít, hogy az ársapkákat nem hosszabbítják meg júniustól, és nem nyúlnak bele az energia hatósági árába sem.
Közben az EU-ban az idei év elején tovább esik az infláció, de a gyorsan változó árak, például a háztartási energia nélkül számolt maginfláció nagyjából állandó marad.
A munkanélküliség idén megugrik, de az EU-hoz képest nem vészes
A munkanélküliség a 2022-es 3,6 százalék után idén 4,2 százalékra nő az Európai Bizottság becslése alapján, de jövőre négy százalékra esik vissza. Az uniós átlag 2023-ra 6,1, 2024-re pedig hat százalékra várható, így továbbra is bőven alatta maradna a magyar munkanélküliség.
Az Európai Bizottság szerint továbbra is keresettek a dolgozók Magyarországon, de a szakképzettekből még mindig hiány lesz, amit csak ront a lakosság elöregedése.
A reálbérek a magas infláció miatt jelenleg csökkennek,
de ugyanez várható az EU-ban, idén ősztől pedig már nőni fognak Magyarországon, és az erősödésükön a minimálbér emelése is segít.
Jövőre nőhet a gazdasághoz képest az államadósság
Az Európai Bizottság a 2022-es, GDP-hez képest 6,2 százalékos államháztartási hiány után idén csak négy százalékkal számol. Ebből másfél százalékot adnak ki a különadók, de – az áfán keresztül – a magas infláció is „robusztusan” növelte a bevételeket. Jelentős kiadás a hatósági energiaár miatt adott kompenzáció, de ez az olcsóbb gáz miatt is könnyebb terhet jelentene.
A Miniszterelnökség vezetője, Gulyás Gergely a kormányinfón arról beszélt, hogy jövőre 2,9 százalékos lenne a költségvetés hiánya, de az Európai Bizottság 4,4 százalékra számít többek között a lejáró különadók és az államadósság magas kamatköltségei miatt.
Az Európai Bizottság megjegyzi, hogy a költségvetési hiány továbbra is magas. A testület jövőre visszavezetné a koronavírus-jarvány miatt ideiglenesen felfüggesztett költségvetési szabályokat, és ugyan rugalmasabbá tenné a rendszert, de ezzel több tagállam, köztük Németország sem ért egyet, mindenesetre az Európai Bizottság 2024-es előrejelzése két tizeddel a három százalékos uniós plafon alatt maradna.
Az államadósság a magas hiány és a viszonylag lassú GDP-növekedés miatt miatt 2024-ben a bruttó nemzeti össztermék 71,1 százalékára nőne az idei 70,7 százalékról a bizottsági számítás alapján.
