Szingapúrban törvénnyel törölnék el a cancel culture-t

A cancel culture, más néven az eltörlés kultúrájának szabályozását célzó törvényjavaslatot dolgoznak ki Szingapúrban azok után, hogy egy éve egy törvénymódosítás nyomán többé nem tekintik bűncselekménynek a melegek közti szexuális kapcsolatot.

A témáról korábban az Independent, a napokban pedig a CNN írt részletesen, és a beszámoló szerint sokakban félelmet keltett, hogy a fenti módosítás hatására korlátozni fogják az LMBTQ-témákkal kapcsolatos véleménynyilvánítást. A városállam belügyminisztere, Shanmugam Kasiviswanathan akkor úgy nyilatkozott, hogy a készülő cancel culture-törvényjavaslat bátorítani szeretné az embereket, hogy fejezzék ki véleményüket a vallási és LMBTQ-csoportok közti vitában, amíg az nem sértő és nem megy át gyűlöletbeszédbe.

Később az állami médiának adott interjúban hozzátette, hogy az országnak nem szabad megengednie egy olyan kultúrát, amelyben a vallásos embereket kiközösítik vagy támadják, mert vállalják nézeteiket, illetve nézeteltéréseiket a témában és fordítva. A CNN cikke szerint a miniszter kifejtette, meg kell vizsgálni a határokat a gyűlöletbeszéd és a szólásszabadság között ebben az összefüggésben, hiszen tágabb következményekkel járhat a társadalom egészére nézve, ha a közbeszéd (a cancel culture miatt – a szerk.) elszegényedik.

Az eltörlés elleni törvény megalkotása hosszú hónapokig, vagy akár évekig tarthat, mert mint Eugene Tan, a Szingapúri Menedzsment Egyetem docense elmondta, egyelőre elfogadott definíciója sincs az online térből származó jelenségnek és az sem világos, hogy mit jelent, ha valaki azt állítja, hogy a cancel culture áldozatává vált. Ezt a kutató azért ítéli veszélyes helyzetnek, mert az emberek nagyon eltérően értelmezik a jelenséget, a pontosság hiánya viszont azt eredményezheti, hogy a készülő törvény olyan cselekményekre is kiterjed majd, amelyekre nem kellene.

A témában megszólaló helyi ügyvédek szerint az új törvénynek a közösségi médiaplatformok működéséből kellene kiindulnia, hiszen ezeken bukkan fel legtöbbször a canceljelenség. Ernst Chai ügyvéd, a szingapúri főügyészi kamara korábbi helyettes államügyésze hozzátette, hogy a Twittert, a Facebookot, az Instagramot és a TikTokot is felkérhetik, hogy töröljék a törvénysértőnek ítélt bejegyzéseket a bíróság végzése alapján. Mások viszont úgy látják, hogy speciális jogi mechanizmusokra volna szükség a cancelezők azonosítására.

A CNN cikkében emlékeztetnek, hogy Szingapúrban már számos törvény szabályozza az internet működését, így például az álhírek terjesztéséért akár 38 ezer amerikai dollár (kb. 13 millió forint) pénzbüntetésre vagy akár öt évig terjedő börtönbüntetésre számíthat az elkövető, és szintén szankcionálják az internetes zaklatás különféle formáit is.

A tervezett törvény kritikusai aggodalmukat fejezték ki a cancel culture jogi megrendszabályozásának ötlete kapcsán. Phil Robertson, a Human Rights Watch igazgatóhelyettese szerint ez a kormány újabb megfélemlítési taktikája lehet azokkal szemben, akik megpróbálják felemelni a szavukat az elszámoltathatóságért.

Ha egy személy vagy csoport gyűlöletkeltő és diszkriminatív kijelentéseket tesz meleg és transz emberekkel szemben, meg kell engedni, hogy mások közbelépjenek és cáfolják az elhangzottakat, fejtette ki Robertson, aki szerint egy demokratikus társadalomnak képesnek kell lennie arra, hogy ezt állami beavatkozás nélkül kezelje.

A cikk szerzője megkérdezte Roy Ngernget, a szólásszabadság szószólóját is a témáról, aki szerint az eltörlési kultúra ellenes törvény veszélyes lenne. Felidézi, hogy Ngernget 2015-ben beperelte Lee Hsien Loong miniszterelnök az ország nemzeti nyugdíjtervéről szóló kritikus blogposztja miatt, ezért elvesztette állását egy állami kórházban és állítása szerint az interneten is zaklatták. Mint elmondta, a szingapúri kormány szisztematikusan távolított el a közbeszédből aktivistákat, újságírókat és ellenzéki politikusokat. Szerinte az új törvény az internetes véleménynyilvánítás, valamint a vélemények terjedésének gyors dinamikáját felismerve születhet meg.