A tömeg imádja, a gyerekek unják: így zajlottak az elmúlt évszázad koronázási ünnepségei
2023. május 6. – 07:08
Közel 70 éve tartottak utoljára koronázást Nagy-Britanniában, de bő fél évvel II. Erzsébet halála után III. Károlyt is királlyá koronázzák. A legutóbbi koronázáson Károly gyerekként még unott arccal nézte, ahogy édesanyja hivatalosan is királynő lesz, most ő készülhetett izgatottan az eseményre. A koronázási ünnepség mindig fontos mérföldkő a monarchia történetében: végleg lezárja az előző uralkodó nevével fémjelzett korszakot és a gyászidőszakot, valamint lehetőséget biztosít az új államfőnek a népszerűsködésre és parádézásra.
V. György
V. György király eredetileg nem volt trónörökös, de bátyja halála után ebbe az irányba kanyarodott az élete. Ő apja, VII. Eduárd király halála után lépett trónra.
György királyt és Mária királynét 1911. június 22-én koronázták meg a Westminster-apátságban. A Westminster-apátság 1066 óta az összes koronázás helyszíne volt, a szertartást pedig mindig a canterburyi érsek vezeti. Az apátság megépítése előtt a koronázásokat ott tartották, ahol éppen kényelmes volt: Bath-ban, Oxfordban és Canterburyben. A koronázás alkalmából a főoltár új függönyöket kapott, amelyek a mai napig használatban vannak.
V. Györgyé volt az első koronázás, ahol az apátságon belül engedélyezték a fényképezést (a fényképész Sir Benjamin Stone volt) – írja a Westminster apátság hivatalos oldala. De nemcsak fotók, hanem némafilmfelvételek is készültek az ünnepség egy részéről. A koronázási menetben több lovas és gyalogos hadtest is felvonult, a királyi pár pedig nyitott hintóból integetett az őket üdvözlő tömegnek.
VIII. Eduárd
VIII. Eduárd V. György király és Mária királyné legidősebb fiaként született 1894-ben. Apja 1910-es trónra lépése után walesi hercegként ő volt a trónörökös, majd V. György halála után 1936. január 20-tól 1936. december 11-i lemondásáig ő viselte az Egyesült Királyság és a Brit Domíniumok királya és India császára címet is. VIII. Eduárdot azonban sohasem koronázták meg hivatalosan, mert alig egy év után lemondott a trónról. Eduárd ugyanis belpolitikai válságot idézett elő, amikor egy elvált amerikai asszonyt, Wallis Simpsont akart feleségül venni.
Mivel VIII. Eduárd az anglikán egyház fejeként nem vehetett el olyan nőt, akinek még él a korábbi férje, ő a trón helyett inkább a házasságot választotta. Így a korona öccsére, „Bertie-re” szállt, aki VI. Györgyként lépett végül a trónra. VIII. Eduárd lemondása után a „Windsor hercege” címet kapta meg.
VI. György
VI. Györgyöt és Erzsébet királynét (a későbbi anyakirálynét) a hagyományoknak megfelelően a Westminster-apátságban koronázták meg 1937-ben. Az eseményen részt vettek lányaik, a trónörökös Erzsébet és Margit hercegnő is.
Az ünnepség egyben tévétörténeti pillanat is, ugyanis ez volt az első olyan ceremónia, amit a BBC közvetített. Az eseményre a kamerapark felét (három kamerát) telepítettek ki, és ez volt az első olyan külső közvetítés, amihez egy közvetítőautót is használtak. A BBC jelentése szerint az 1937-es közvetítést több mint 10 ezer ember nézte.
1937-ben készült kép a londoni Buckingham-palota erkélyén a koronázási ceremónia után: Erzsébet királyné, Erzsébet hercegnő, Mária anyakirályné, Margit hercegnő és VI. György király.
A ceremónián a későbbi II. Erzsébetnek már volt feladata: neki is fogadnia kellett a jókívánságokat. A 11 éves kislány egyébként nagymamájával, Mária anyakirálynéval ülte végig a ceremóniát, aki okulárén át figyelte az eseményeket. A 6 éves Margit hercegnő unottan konstatálta a történéseket.
II. Erzsébet
Alig 16 évvel megkoronázása után meghalt VI. György. Utána Erzsébet hercegnő következett az utódlási sorban, ő pedig II. Erzsébet királynő néven lépett a trónra 27 évesen. Erzsébet ekkorra már házas, kétgyermekes anya volt. Ő lett a hatodik királynő, akit megkoronáztak a Westminster-apátságban, 1953. június 2-án.
A királynőt és férjét, Fülöp Edinburgh-i herceget a Buckingham-palotából a Westminster-apátságba a híres Arany Állami hintón vitték – amelyet nyolc szürke herélt ló húzott.
A koronázási szertartás nagyjából három órán át tartott, és hasonlóan a gyermek Margit hercegnőhöz, az ekkor 7 éves trónörökös Károly herceg egyes fotók tanúsága alapján szintén eléggé unta édesanyja koronázását. Anna hercegnő nem vett részt a szertartáson, mivel túl fiatalnak tartották.
A felvonuláson valamivel kevesebb mint 30 ezer ember vett részt, többek között a Királyi Haditengerészet, a Királyi Katonai Rendőrség és egyéb intézmények tagjai parádéztak. A királyi hintó útját úgy tervezték meg, hogy oda és visszafelé is a lehető legtöbb ember nézhesse meg a királynőt.
A BBC közvetítése a koronázásról újabb áttörést jelentett a műsorszolgáltatás történetében. Ez volt az első olyan szertartás, amelyet televízión élőben közvetítettek, és a legtöbb ember számára ez volt az első esemény, amit a televízióban nézhetett. Az Egyesült Királyságban 27 millió ember követte a ceremóniát a televízión keresztül, 11 millió pedig a rádióban hallgatta azt.
III. Károly
Károly herceg 70 évig volt első a trónöröklési rendben. A 21 éves herceget 1969. július 1-jén Caernarfon várában nevezték ki Wales hercegévé – de a címet már 1958-ban megörökölte. Az ifjú trónörökös azzal nyűgözte le a többezres tömeget, hogy a koronázás után walesi nyelven mondta el beszédének bevezetőjét. A Washington Post szerint világszerte 500 millióan nézték az ünnepséget. Ez a beiktatás volt Károly egyik legjelentősebb nyilvános szereplése Lady Diana Spencerrel 1981. július 29-én kötött házasságáig.
Most pedig élete legfontosabb szereplésére készülhet az egykori trónörökös: III. Károly brit királyt és feleségét, Kamilla királynét szombaton koronázzák meg a hagyományoknak megfelelően, a londoni Westminster-apátságban.