Az Európai Parlament vészhelyzetben szétosztaná a menedékkérőket
2023. április 21. – 12:08
Az Európai Parlament csütörtökön nagy többséggel elfogadta az álláspontját az uniós migrációs reformcsomag több fontos eleméről. A képviselők amellett, hogy megerősítenék az uniós határra érkezők átvilágítását és a közös bűnügyi információs rendszert, többek között az uniós menekültügyi rendeletjavaslatról is kialakították a véleményüket.
Most alapesetben az a tagállam felel a menedékkérelmek elbírálásáért és a kérelmezők befogadásáért, amelyiknél átlépik az EU közös határát, így aránytalanul nagy teher hárul a határországokra. Novemberben Olaszország, Görögország, Málta és Ciprus közösen reklamált emiatt. Ennek ellenére a beadott és elbírált kérelmeknél rendszeresen olyan országok állnak az élen, mint Németország és Ausztria, amelyeknek nincs külső uniós határuk.
A képviselők a Politico szerint felgyorsítanák a migránsok visszaküldését, akik engedély nélkül lépték át az uniós határt és igyekeznének megakadályozni, hogy az érkezők továbbutazzanak az EU-n belül. A „másodlagos mozgás” miatt a schengeni övezeten belül több ország, köztük Ausztria 2015-ben visszahozta a határellenőrzéseket. Erre csak fél évig lenne lehetőség, de folyamatosan megújítgatják, Ausztria épp nemrég jelentett be újabb kérelmet a szlovén és magyar határán.
Az EP a vészhelyzetekről szóló rendeletben kötelezően szétosztaná a menedékkérőket. Az EU-ba érkezők számának 2015-ös megugrásakor már egyszer ideiglenesen döntöttek 120 ezer menedékkérő áthelyezéséről. Magyarország ezt úgy szabotálta el, hogy eredetileg innen is átvittek volna 54 ezer embert és a tagállamok – többek között magyar ellenzés mellett – megszavazták a javaslatot, így 1294 menedékkérőt kellett volna átvenni. (A magyar kormány perrel próbálta érvényteleníteni a jogerős döntést, de a sok sebből vérző érvelésével elbukott.) Nemrég kötelező helyett egy önkéntes programmal próbáltak segíteni Olaszországnak, de ez egyelőre alig tűnik működésképesnek, a várt tízezer áthelyezés helyett tizedannyi felajánlás sem érkezett.
Az EP a mostani reformnál kimondaná, hogy vészhelyzetben a tagállamok, amelyek nincsenek bajban, a menedékkérők kötelező szétosztásával segítsenek, főként a sebezhető csoportoknál, például kísérő nélküli kiskorúaknál.
EUobserver: A tagállamok abban sem egyeznek meg, mi a család
Az EP-nek az Európai Unió Tanácsával kell megegyeznie a jogszabályok végső formájáról. A tagállamokat képviselő testületben ugyanakkor az EUobserver szerint még sok részletről vitatkoznak.
Többek között a kötelező szolidaritásról – ahol az eredeti javaslat szerint a menedékkérők átvétele helyett akár az elutasított kérelmezők visszaküldésének „szponzorálását” is lehetne választani –, a legális útvonalak kialakításáról és a család meghatározásáról sincs megállapodás. Utóbbinál a lap szerint Magyarország ki akarja vetetni a testvéreket, és ebben Ausztria, Lettország, Hollandia és Szlovákia mellett már Írország is mellette áll. A másik oldalra került például Olaszország, ami meglepő lehet a bevándorlásellenes jobboldali olasz kormánytól, mert a vita tétje, hogy kikre vonatkozhasson a családegyesítés. Az olaszok az EUobserver szerint azzal érvelnek, hogy ha ezt nem engedik meg a testvéreknél, akkor csak az „engedély nélküli mozgást” ösztönzik.
A tagállamoknak minősített többséggel kell majd döntenie, azaz egyetlen ország nem vétózhat, de akár néhány nagyobb vagy több kisebb ország összehozhat blokkoló kisebbséget. A 2020-ban bemutatott teljes csomagot jövő áprilisig, a következő EP-választás előtt kellene elfogadni, de a reformmal azért is haladni kellene, mert a 2016-os rekord óta tavaly érkezett a legtöbb menedékkérő az EU-ba.
