Joe Bident megválasztása után az Egyesült Államok első klímaelnökeként is ünnepelték, ambiciózus célokkal lépett fel a tiszta energiáért, és több lépést is tett annak érdekében, hogy enyhüljön a klímaválság – de minimum következetlennek lehet nevezni, hiszen már több ezer olajbérleti szerződést kötött az adminisztrációja, és most óriási balhé van akörül is, hogy jóváhagyta az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb olajfúrását, az alaszkai Willow-projektet.
Biden 2020-as kampányában az ígérte, szövetségi területeken nem lesznek olaj- és gázfúrások, hogy ezzel is segítsék az átmenetet a klímasemleges jövő felé. Úgy tűnik, mindez csak üres frázis maradt. Első 25 hónapja alatt Biden 6787 olaj- és gázfúrási bérleti szerződést hagyott jóvá, ami majdnem százzal több, mint amennyit a klímaváltozást amúgy tagadó elődje, Donald Trump engedélyezett ugyanilyen időszakban. A fosszilis energiahordozók így nemhogy visszaszorulnának, hanem fellendülőben vannak, sőt idén rekordszintre emelkedhet a kitermelésük az Egyesült Államokban. A kitermelt olajat és gázt elégetik, az így felszabaduló szén-dioxid a levegőbe kerül, és fokozza a felmelegedést.
Az amerikai adminisztráció könnyen találhat hivatkozási alapot, hogy miért nyomatja továbbra is nagy elánnal a szénhidrogéneket. Az orosz–ukrán háború alaposan felforgatta a globális energiapiacot, ezért Európa folyamatosan új beszerzési forrásokat keres, Amerika pedig az egyik fontos és megbízható beszállító. Eközben az Egyesült Államok azt is mondhatja, hogy elsődleges szempont az önellátása és energiabiztonsága, így annyi olajat és gázt kell kipréselniük a saját földjükből, amennyit csak lehet.
A több ezer fúrási engedély közül most a március 13-án engedélyezett Willow-projekt került fókuszba. A Fehér Ház már vagy hatmillió ellenző levelet kapott erre, főként azoktól a fiatal választóktól, akik Bidenre szavaztak a klímatudatosnak mutatkozó politikája miatt. A döntés a demokraták táborában is feszültségeket keltett. Alexandria Ocasio-Cortez, Biden egyik fontos szövetségese szerint figyelmen kívül hagyták a helyiek érdekeit és a megcáfolhatatlan tudományos eredményeket. Al Gore, korábbi alelnök és klímapolitikus is felelőtlennek nevezte a döntést, és inkompatibilisnek a nettó zéró szén-dioxid céllal. „Nincs szükségünk arra, hogy a fosszilistüzelőanyag-ipart új, többéves projektekkel támogassuk, amelyek az éghajlati káosz receptjét jelentik. Ehelyett véget kell vetnünk az olaj, a gáz és a szén bővítésének, és fel kell használnunk a rendelkezésünkre álló bőséges éghajlati megoldásokat” – mondta Al Gore a Guardiannek.
A beruházó ConocoPhillips számításai szerint a jórészt érintetlen sarkköri területen a kétszáz odatelepített kút segítségével körülbelül 600 millió hordó olajat tudnak kitermelni, a csúcstermelés napi 180 ezer hordó nyersolaj lehet. Ha egy másik megközelítésből számolunk, 30 év alatt 280 millió tonna szén-dioxid kerülhet a levegőbe ennyi szénhidrogén elégetésével. Ez nagyjából Belgium egyévnyi teljes kibocsátása, vagy 75 szénerőműé, vagy 2 millió benzines autóé. És a mérleg környezetkárosító serpenyőjében ott van a vadon feldúlása is: a kutak mellett kavicsbányát nyitnak, utak és csővezetékek hasítanak bele a tájba, és egy erőművet is telepítenek a tervek szerint. Az alaszkai élővilág mellett az őslakosok is megszenvedhetik az olajipar térnyerését, és többek szerint eleve semmi szükség nincs a sarkvidék iparosítására.
Utóbbiban azért nincs konszenzus. Míg a leginkább érintett falu, Nuiqsut lakosai ellenzik a projektet, mert attól tartanak, hogy az a sarkvidéki közösségek hagyományos életvitelét rombolná szét, és a megnövekedett légszennyezés egészségkárosító hatással jár, addig egy alaszkai őslakos koalíció (Voice of the Arctic Iñupiat) támogatja a befektetést. Ők úgy vélik, hogy a projekttel érkező pénzből egészségügyi és oktatási szolgáltatásokat finanszírozhatnak, és versenyképesebbé, élhetőbbé válik a térség. A Willow-projekt mellé állt be Alaszka mindhárom szenátora pártállástól függetlenül. Ők is gazdasági fellendülést és munkahelyteremtést várnak a projekttől. A beruházó 2800 munkahelyet és 17 milliárd dolláros bevételt ígért az önkormányzatoknak.
Biden évértékelő beszédében azt mondta, hogy legalább még egy évtizedig szükség lesz az olajra, majd néhány felszólalás után ezt kiegészítette azzal, hogy „és azon túl is”. A Willow-projektet így e vélemény leképezésének tekinthetjük, lévén hogy az alaszkai olajmező 30 éven át működhet. Ha már idén neki tudnának állni, akkor 2053-ban fejeződhet be a kitermelés. A korábbi ígéretek szerint az Egyesült Államok 2050-re egyébként már teljesen kivezetné a fosszilis energiahordozók használatát, így az alaszkai projekt csúnyán beletenyerel ebbe a zöld álomképbe.
„Ez óriási éghajlati fenyegetés, és nincs összhangban a kormányzatnak az éghajlati válság kezelésére tett ígéreteivel” – mondta a CNN-nek Jeremy Lieb, az Earthjustice környezetvédelmi jogi csoport alaszkai vezető ügyvédje.
A projekt törvényi elfogadása viszont még nem jelenti azt, hogy rögtön el is tud indulni. Várhatóan környezetvédelmi szervezetek jogi úton megtámadják a döntést, és nemcsak azt érhetik el, hogy csússzon a kivitelezés, de akár teljesen le is állíthatják a projektet. Most a zöldek és a beruházó is versenyt futhatnak az idővel, mert Willow-ban csak a téli szezonban lehet építkezni. Ha kiolvad a tundra, járhatatlanná válik vidék, a vezetékekhez, fúrótornyokhoz és egyéb létesítményekhez szükséges építőanyagokat, alkatrészeket csak jégutakon tudják szállítani. Ha ez április végéig – Alaszkában nagyjából eddig tart ki a tél – nem történik meg, hónapokat késhet a projekt. Vagy akár éveket is. Mire egyetlen hordónyi olajat el tudnak adni arról a mezőről, még idejét múltabb lehet ez az energiahordozó. A Willow-projektet egyébként már Trump időszakában is próbálták engedélyeztetni, de akkor egy szövetségi bíró elkaszálta, mert a környezeti hatásvizsgálatot nem találta szabályszerűnek. Az olajfúrásokat ellenzők is abban reménykednek, hogy ezen a ponton találnak majd újra fogást a ConocoPhillipsen.
A Biden-kormányzat próbálja hárítani a heves kritikákat. Azzal védekeznek, hogy meg volt kötve a kezük: ha nem engedélyezik a Willow-projektet, akkor a ConocoPhillips bíróságon támadja meg a döntést, és minden bizonnyal nyer is, hiszen 20 éve van bérleti szerződése a területre. A védekezés másik eleme, hogy az adminisztráció azt állítja, a beruházó eredeti elképzeléseit megnyirbálták, és öt helyett csak három fúrási területre adtak ki engedélyt. A környezet iránti elkötelezettségüket pedig azzal akarják bizonyítani, hogy a Willow-projekt elfogadása előtt egy nappal általános olajfúrási tilalmat rendeltek el a Jeges-tenger Egyesült Államokhoz tartozó részén, és az alaszkai vadonban is kijelöltek több olajtilalmi zónát. Egy kormányzati tisztviselő pedig azt állította, hogy még ezzel a kőolaj-kitermeléssel együtt is elérhetik a Biden által kitűzött tisztaenergia-célt. A választókat talán meg lehet győzni ilyen bemondásokkal, de a tudomány egyértelműen állást foglalt: akkor van esélyünk elkerülni a klímaváltozás miatt fellépő hőhullámokat, áradásokat, erdőtüzeket, ha minél hamarabb leszokunk a kőolajról és a földgázról.