A háborúban légiriadós applikációt fejlesztett Európa legnagyobb, riasztórendszereket kiépítő ukrán vállalata
2023. március 15. – 10:04
Kínai riasztóberendezések importjával indult kis cég volt, mára 2500 embert foglalkoztató, Európa legnagyobb térfigyelőrendszer- és riasztóberendezés-gyártó vállalata az ukrajnai Ajax Systems, amelynek értéke bőven 500 millió dollár felett jár. A céget a háború sem nullázta le, bár tavaly rohamtempóban szerelték le a harkivi és kijevi gyárat, hogy a légitámadások közepette kamionok sokaságával Nyugat-Ukrajnába telepítsék a termelést. Az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború egy éve alatt azonban sokkal többen ismerték meg a céget, mint amennyien valaha bármilyen riasztóberendezést vettek. Ma már ugyanis a legtöbb ukrajnai mobiltelefonon ott van az Ajax Systems applikációja, amely az orosz légitámadásokra figyelmeztet.
„Az Ajax Systems szinte véletlenül született meg” – mondta a cég marketingigazgatója, Valentin Hricenko a kijevi központban. A klasszikus garázssztori a következő: a későbbi alapító tulajdonos, Alekszandr Konotopszkij egyik barátja kért segítséget riasztó beszerzéséhez. Akkor még, a kétezres évek közepén Oroszországból hozták be, de persze az is kínai gyártmány volt. Inkább közvetlenül megkeresték a gyártót, így indult be az import Kínából. Idővel azonban felmerültek olyan műszaki igények – például energiatakarékosabb és stabilabb távvezérlés –, amelynek a kínai gyártmány nem felelt meg. Az alapító maga is mérnök, ő és egyetemi diáktársai a kínai terméket vizsgálva dolgozták ki a saját terméket, és belevágtak a hazai gyártásba. Vagyis azt csinálták, amit Kína pár évtizede nagyban.
„Lokális üzlet volt, évi egymillió dolláros forgalommal, 50 emberrel” – emlékezett vissza a kezdetekre Hricenko, aki marketingigazgatóként az első volt, aki „nem technikai szakember” szerepre jött a céghez. A nemzetközi piacra betörni azonban évekig nem sikerült, a posztszovjet térségben sem.
„2012 körül már világos volt, hogy a riasztóberendezések területén is az okoseszközök fognak dominálni. Ebben az irányban indultunk el. Egyrészt minél szofisztikáltabb távvezérlés kellett, másrészt akár öt évig elegendő energiaellátást akartunk elérni. És persze olyan védett protokoll kellett köré, amely feltörés ellen is védi a rendszert.” Ebben pedig egyre nagyobb a bizalmatlanság a digitális megfigyelést magas szinten űző kínai állam miatt a kínai cégekkel szemben is, ami esélyt adott az ukrán cégnek. Igaz, eleinte az ukrán eredet sem hangzott jól az Egyesült Államokban, de ma már ott is jól cseng az Ajax Systems neve.
Hricenko szerint tíz éve mindent egy lapra tettek fel a fejlesztéssel, és a dolog bejött. Találtak újabb befektetőt egymillió dollárral, 2016-ban beindult az export, nem sokkal később már Törökországban is gyártósort indítottak el.
A dobogós hely közelében ütött be a háború
Évente 20, de esetenként 50 százalékkal is nőtt a cég forgalma és értéke. A térfigyelő rendszerek, riasztók termékskálája nőtt, a cég 500 mérnökkel dolgozott Kijevben, Vinnyicában, Harkivban, sőt, Barcelonában és Varsóban is. Az Ajax Systems Európa legnagyobb biztonságirendszer-gyártó cége lett, igaz, ebben az ágazatban részben kínai, de főleg észak-amerikai cégek dominálnak. Az ukrajnai cég már azt célozta meg, hogy a világ első három cégébe kerüljön ezen a területen. Ekkor már 10 millió dolláros befektetőt is talált az Ajax Systems.
És aztán jött 2022. február 24., Oroszország megtámadta Ukrajnát. Az orosz hadsereg az első napokban délről, keletről és észak felől is gyorsan nyomult, Harkiv és Kijev elfoglalása sem tűnt lehetetlennek – végül egyik sem következett be, Kijev környéke tavaly márciusban, Harkivé szeptemberben szabadult fel. Az első napokban azonban ezt nem lehetett tudni, a harkivi és a kijevi gyártást is át kellett telepíteni az ország nyugati részére – csak az utóbbihoz 180 kamion kellett. Azóta Kijevben újra dolgoznak a mérnökök, és a kísérleti gyártás is beindul.
A háború elején a cég léte is veszélyben lehetett volna, de nem így lett. „Hálásak vagyunk partnereinknek, hogy amikor költöztettük a gyártósorokat, ők hosszú kifutású megrendeléseket adtak, sőt még továbbiakat is. Ez sokat segített.”
„Utána persze kérdés volt, hogyan fog menni az üzlet. Egy hónap alatt beindítottuk az új gyárat. Március végén még raktárról, áprilisban már az új gyárból teljesítettük a megrendeléseket” – mondta Hricenko.
Az országot a háború miatt szinte senki nem hagyta el a cégből, sőt, volt, aki inkább külföldről haza is jött. „Májusban már a februári termelési szintet ismét elértük, ősszel pedig 30 százalékkal meg is haladtuk” – mondta Hricenko.
Légiriadós alkalmazás alvó mobilokra
Miközben a cég a gyártás újrakalibrálásán dolgozott, belevágott a légiriadóról szóló figyelmeztetést mobilra továbbító applikáció kidolgozásába is. Tavaly márciusban már el is készült a „Povitrjana Trivoha” (Légiriadó) nevű ingyenes alkalmazás.
A légiriadók szirénái nem hallhatók mindenütt, az elöregedett szovjet infrastruktúra felújítása kevéssé volt szempont akkor, amikor senki nem hitt egy ilyen háború lehetőségében.
A telefonos app kézenfekvő volt, de ez önmagában kevés: több olyan app is létezett már, amelyet egyszerűen egy adminisztrátor kezelt, ha hallotta a szirénát, jelzett, és ez az információ jutott el az alkalmazást futtató telefonokra. A „Povitrjana Trivoha” más úton ment: a digitalizációért felelős minisztérium – amely a háború óta egyébként is sok korábban analóg szolgáltatás digitalizálásáért felel – hozzájárult, hogy a szirénát beindítók – a hadsereg, a polgári védelem, a katasztrófavédelem megbízottjai – ne csak a sziréna gombját nyomják meg, hanem az Ajax Systems applikációján is adjon le jelzést – így tehát akkor is eljuthat a légiriadóról szóló értesítés, ha maguk a szirénák megsemmisülnének.
Márpedig életet menthet, ha a légiriadóról időben érkező értesítés nyomán az érintett területen mindenki óvóhelyre menekül. Ma már a „Légiriadó” nevet viselő alkalmazás egyébként vegyifegyver-támadás és nukleáris veszély esetére is külön figyelmeztetést adhat ki – erre egyelőre még nem került sor. Androidon és iPhone-on is működik, sőt, a cég azon kevesek közé tartozik, amely az Apple-től hozzáférést kapott ahhoz is, hogy szükség esetén a kikapcsolt telefonon is jelezzen a sziréna.
A mobiltelefonokon futó alkalmazás szirénái ma már úton-útfélen ukrajnaiak millióit figyelmeztetik, amikor Oroszország rakétákat indít az ország felé. Márpedig ez bármikor megtörténhet – meg is történik, legutóbb Zaporizzsjában csapódott SZ–300-as rakéta egy lakóházba.
Hogy a háború meddig tart, az megjósolhatatlan, de a jelek szerint az Ajax Systems alkalmazkodott a körülményekhez, a gyártás folyamatos. Természetesen Belaruszba és Oroszországba már nem exportál, de a cégnek korábban sem az volt a fő piaca. Hricenko szerint az üzlet a háború után sem tér majd vissza egyhamar a korábbi kerékvágásba. „Emberileg csak azt tudom elképzelni, hogy még évtizedekig nem fogunk exportálni Oroszországba és Belaruszba. Talán egyszer, majd az unokáim idejében lehet róla szó.”
A cikk megjelenését a The Institute for Central European Strategy támogatta. / The publication of this report was supported by The Institute for Central European Strategy.
