Eurobarometer: Sokkal kevésbé támogatjuk a kormány válaszát az orosz invázióra, mint fél éve
2023. február 24. – 13:32
Az uniós polgárok többsége, 56 százalék továbbra is elégedett az EU válaszával az Ukrajna elleni orosz invázióra a legfrissebb Eurobarometer szerint. A reprezentatív uniós közvélemény-kutatás alapján tízből nagyjából kilencen helyeslik a humanitárius segítségnyújtást, valamint a háború elől menekülők befogadását. Ukrajna pénzügyi támogatására, valamint az orosz kormányt, vállalatokat és magánszemélyeket sújtó gazdasági szankciókra nagyjából háromnegyedük mond igent, közel kétharmaduk pedig az Ukrajnának szánt katonai felszerelés uniós finanszírozására.
Sokkal kevésbé adnánk pénzt Ukrajnának
a magyar válaszadók minden fenti kérdéssel az uniós átlagnál kevésbé értettek egyet.
A félévente felvett adatokból az is látszik, hogyan változott a magyarok véleménye: általában az EU egészénél jobban nőtt a nemek és csökkent az igenek aránya.
A humanitárius segélynél és a menekültek befogadásánál csak apró az eltérés, de Ukrajna pénzügyi támogatását 61 százalék helyesli. Ez meggyőző többség, de az EU-hoz képest 16 százalékos különbség, és fél év alatt nálunk esett a legnagyobbat az igenek aránya, miközben a nemeké a legnagyobbat növekedett. A célzott szankciókat 56 százalék támogatja, ami az egyik legalacsonyabb érték a tagállamok között, de még mindig magabiztos többség a 36 százaléknyi nemmel szemben,
a fegyverszállítások közös kifizetésénél viszont 50-46 az arány
(három tagállamban a nemek vezetnek).
Az EU orosz invázióra adott válaszával általánosságban a magyarok 52 százaléka elégedett és 44 százaléka nem – épp ugyanannyi, mint a kormányéval. Mindkettő megítélése nagyot romlott fél év alatt, de leginkább a kormányé, ahol az igenek 17 százalékos zuhanása messze a legnagyobb a tagállamok közül.
A magyarok több mint háromnegyede azzal is egyetértett, hogy az orosz invázió veszélyezteti az EU biztonságát, bár fél évvel ezelőtthöz képest ez a legnagyobb, közel tíz százalékos esés.
Az uniós és magyar válaszadók is 84 százalékban egyetértettek vele, hogy amint lehet, az EU-nak csökkentenie kell az energetikai függést Oroszországtól, abban pedig még az uniós átlag fölé is mentünk 88 százalékkal, hogy az olaj- és gázbehozatal csökkentése, valamint a megújulók arányának növelése fontos a biztonságunkhoz.
Mi vagyunk a legkevésbé derűlátóak
Az ország helyzetét a válaszadók közel kétharmada látja rossznak. Ez messze a legnagyobb, 15 százalékos növekedés fél év alatt a tagállamok között, miközben az uniós átlag maradt 58 százalék. A gazdasági helyzetet tízből heten látják rossznak, ahol – Szlovákiával holtversenyben – szintén a leginkább nőtt a pesszimisták aránya.
Csak 14 százalékunk számít rá, hogy a következő egy évben javul a helyzetünk, ami negatív rekord a tagállamok között, bár 22 százalék számol romlással, ami „csak” a hatodik legmagasabb adat. Az ország és a gazdasága helyzetében is csak 13 százalék vár javulást, ami a legalacsonyabb arányok között van.
A NATO-ban még az EU-nál is jobban bízunk
Az Európai Unióban felünk bízik, 46 százalék nem, ami jóval kedvezőbb a kormány 39-58-as eredményénél, de nem éri el a NATO 53-40 százalékát. Mindhárom megítélése nagyot romlott a nyárhoz képest, de leginkább a kormányé.
