Rettegés, összeesküvés-elméletek, és bizalmatlanság övezi az „ohiói csernobilnak” nevezett vonatbaleset utóéletét

Február elején kisiklott egy vegyipari szereket is szállító vonat az Ohio állambeli East Palestine kisvárosa mellett. A 150 kocsiból 38 borult fel, tűz is keletkezett, később a hatóságok kontrollált égéssel próbáltak minél gyorsabban megszabadulni a veszélyes anyagoktól, köztük ismert rákkeltő szerektől is.

A helyieket 1 mérföldes, vagyis kicsit több, mint 1,6 kilométeres körben két napra evakuálták, a hatóságok szerint a terület most már biztonságos, a levegő és a víz tiszta. A környékbeliek azonban nincsenek erről meggyőződve, ami nem is csoda, hiszen a vonatot működtető Norfolk Southern még a balesetről szóló informális közgyűlésen sem volt hajlandó megjelenni.

A helyiek információhiányra panaszkodnak, sokan nem tudják, mennyire biztonságos valóban a környéken tartózkodni, és persze összeesküvés-elméletek, álhírek, korábbi katasztrófákról készült képek és videók is szárnyra kaptak a neten. Jelenleg is folynak a vizsgálatok a környezeti károkról, az előzetes jelentést február végére ígérik a szakértők. Egyelőre nehéz megmondani, hogy mekkora környezeti és egészségügyi katasztrófáról is van szó.

Nagyobb lehetett volna a baj, ha nem égetik fel a kocsikat

A Norfolk Southern által működtetett tehervonat helyi idő szerint február 3-án, este 9 óra környékén siklott ki a közel ötezer fős East Palestine mellett, írja a New York Times. A 150 kocsiban különböző vegyi anyagokat, többek között vinil-kloridot, butil-akrilátot, etil-hexil-akrilátot, etilénglikol-monobutil-étert és benzolt tároltak. A hatóságok kontrollált égetése és a baleset következtében a lap által megszerzett dokumentumok alapján számos anyag (vinil-klorid, polietilén, propilén-glikol, polivinil, kenőolaj, polipropilén-glikol, dietilén-glikol és butil-akrilátok) került a természetbe. Az amerikai Országos Közlekedésbiztonsági Tanács szerint 38 vagon siklott ki, néhány lángra kapott, a tűz még további 12 kocsit ért el.

A hatóságokat a rakomány közül leginkább a főként a PVC gyártásához használt vinil-klorid aggasztotta, ez ugyanis egy mérgező, gyúlékony, rákkeltő anyag, és a baleset után rögtön felgyulladt több olyan kocsi is, amelyben ilyet szállítottak. A balesetről készült felvételeken jól látszik, ahogy a vagonok lángolnak. A helyiek a baleset után égő szemekről, torokkaparásról, fejfájásról számoltak be, olyan is volt, aki azt mondta, elpusztultak a csirkéi, vagy a házi kedvence lett beteg.

Február 6-án hajtották végre a hatóságok a rakomány úgynevezett „kontrollált kiengedését”, ami nagyjából azt jelenti, hogy evakuálás után egyszerűen kontrolláltan elégették a veszélyesnek ítélt vagonokat, mielőtt még több káros anyag szivárgott volna ki belőlük. Az ellenőrizetlen robbanás veszélyét akarták elkerülni, ezért döntöttek úgy, hogy szándékosan kiengedik és elégetik többek között a mérgező vinil-kloridot is abból az öt vasúti kocsiból, amely ezt szállította.

A vinil-klorid azért volt különösen veszélyes, mert az égése során hidrogén-klorid és foszgén szabadul fel – utóbbit az első világháborúban fegyverként is felhasználták.

Magas koncentrációban mindkét vegyi anyag súlyos és életveszélyes légúti problémákat okozhat, a vinil-klorid pedig hosszú távon egy ritka tüdőrákféle kialakulását segíti elő.

A Wirednek nyilatkozó Daniel Westervelt, aki a Columbia Egyetem óceán- és éghajlatfizikával foglalkozó kutatója szerint az ellenőrzött égést valószínűleg gondosan úgy időzítették, hogy egybeessen az ideális meteorológiai feltételekkel annak érdekében, hogy maximalizálják azt a távolságot, amire a gázok eljuthatnak, és ezáltal minimálisra csökkentsék az egészségügyi kockázatot. Lehet, hogy nem tökéletes megoldás, de valószínűleg az adott szituációban ez volt a legjobb eshetőség, tette hozzá.

„A vinil-klorid nagyon rákkeltő anyag, és ha nagyon kontrollált az égés, akkor ebből valószínűleg inkább sósav keletkezik, nem pedig dioxinok, amelyek viszont a szervezetben felhalmozódva is karcinogének” – mondta a Telexnek Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag-szakértője. Valószínűleg így sem volt „tökéletes” az égés, így feltehetőleg kerültek ki dioxinok a levegőbe, de könnyen lehet, hogy így minimalizálhatták a veszélyt, ha már a katasztrófa megtörtént.

„Magyarországon is volt vinilklorid-szennyezés Szentendrén, ezt elvileg már tisztították. Az égés során a vinil-kloriddal egyrészt az a probléma, hogy sósav keletkezik belőle, másrészt ha tökéletlen az égés, ami nyilvánvalóan egy ilyen helyzetben elő fog fordulni, akkor dioxinok is keletkeznek, amelyek felhalmozódnak a szervezetben, és rákkeltő tulajdonságokkal bírnak” – mondta Simon Gergely. „Ezek a Stockholmi Egyezményben szigorúan tiltott anyagok. Ha vinil-kloridos vagonok égnek, akkor azon kívül, hogy a közvetlen kibocsátás mérgező, az égési melléktermékek is azok lesznek.” A szakértő azt mondta, hogy mind a levegő, mind a talaj és a víz tisztasága veszélybe kerülhet, de az eddigi információkból nehéz megbecsülni, mekkora lesz a baj.

Simon Gergely szerint mind a kétnapos evakuáció, mind az egymérföldes kiürítési körzet kevésnek tűnik, ennél valószínűleg szélesebb körű zónát kellett volna kialakítani.

A BBC szerint más környezetvédelmi szakértők is túl korainak érezték a visszatelepítést. A környékről 1500-2000 embert költöztettek ki ideiglenesen, az iskolák egy hétig zárva tartottak, a hatóságok pedig folyamatosan monitorozták a levegő- és vízminőséget. Amíg a kontrollált égés zajlott, a Környezetvédelmi Ügynökség (EPA) a hidrogén-klorid és foszgén veszélyes koncentrációját mérte a légkörben. A hatóságok azt mondják, hogy csak akkor engedték vissza a lakókat az otthonaikba, amikor a veszély elmúlt, ezt pedig a több mint 400 házban tartott ellenőrzés alapján állapították meg.

Sokan aggódtak a savas eső miatt, de Simon Gergely szerint ha eddig nem esett ilyen, a katasztrófa után két héttel már valószínűleg nem is fog. Most már nem a sósav, hanem az égés során keletkező dioxinok jelentik majd a fő problémát.

A vasúttársaság nem kommunikál a lakókkal

A helyieket az EPA és a többi hatóság mérései nem nyugtatták meg. A New York Times helyszíni riportja szerint az emberek számára a legijesztőbb a megfelelő információk hiánya. Az itt lakóknak fogalmuk sincs, hogy a rövid távon kezelhető veszélyek jelentenek-e veszélyt hosszú távon, évek múlva. A vasúttársaság és a politikusok sokszor egymásnak ellentmondó, folyton változó állásfoglalása is zavart kelt a helyiekben, és az sem segített, hogy eleinte sokkal kevesebb mérgező anyagot vallott be a vonattársaság, mint amennyit valójában szállított. A szakértők arra figyelmeztettek, hogy az okok és következmények megértése az eddigieknél átfogóbb vizsgálatot igényelhet.

Az égő vagonokból felszálló fekete füst, az a 3500 hal, amely a patakokban pusztult el a szivárgás következtében, mind aggasztó és ijesztő, az embereknek pedig senki nem kínál megnyugtató, részletes magyarázatot.

A helyiek állítólag klórszagot is éreznek, ami a sósav jelenlétére utalhat, de Simon Gergely szerint nem jelenti feltétlenül azt, hogy a megadott határérték feletti az vegyület koncentrációja. A megfelelő információk nélkül azonban az itt élők ebben sem lehetnek biztosak.

A Fortune szerint szerdán nem hivatalos közgyűlést hívtak össze a városlakók, a helyi középiskolában összegyűlve szerettek volna többet megtudni a történtekről, többek között arról, hogy akár az alacsony szintű kitettségnek is milyen hosszú távú következményei lehetnek, ki a felelős a katasztrófáért, illetve, hogy ki fogja kártalanítani az embereket a lebetegedett és elpusztult haszon- és kisállatok miatt.

Az Ohiói Mezőgazdasági Minisztérium (ODA) közlése szerint az állatok lebetegedésének kockázata alacsony. Az ODA szerint a minisztérium nem kapott hivatalos jelentést az incidenshez közvetlenül kapcsolódó haszonállat- vagy kisállat-megbetegedésről vagy -pusztulásról, bár az összefüggés megállapítására egyébként is boncolásra és laboratóriumi munkára lenne szükség.

A Norfolk Southern képviselői nem jelentek meg a gyűlésen. A vállalat órákkal a tervezett kezdés előtt jelentette ki, hogy nem kíván ott lenni a helyszínen, mert „egyre jobban aggasztja az alkalmazottakat és a közösség tagjait fenyegető növekvő fizikai fenyegetés az esemény körül, ami a külső felek részvételének növekvő valószínűségéből fakad.” A cég nem közölt további részleteket a fenyegetések természetéről vagy eredetéről. A vállalat egyébként fejenként 1000 dollárt (kb. 360 ezer forintot) fizetett az otthonukat elhagyni kényszerülőknek, hogy fedezze a „kiürítéssel kapcsolatos költségeket”. Sokan haboznak, hogy elfogadják-e az összeget, azért aggódva, hogy egy esetleges későbbi per során hátránnyal indulnának a kártérítésért, ha a Norfolk Southern már korábban adott nekik pénzt.

A Norfolk Southern szóvivője a múlt héten azt mondta, hogy a cég több mint 1,5 millió dollárt különített el a környék lakosai számára az evakuálás költségeinek fedezésére, valamint légtisztítót biztosított egyes háztartások számára, és kiterjesztette a támogatásra való jogosultságot.

„Felelni fogunk a tetteinkért” – mondta Alan Shaw, a Norfolk Southern elnöke és vezérigazgatója. „Környezetvédelmi szempontból felelős módon takarítjuk a helyszínt, megtérítjük a kisiklás által érintett lakosokat, és a közösség tagjaival együttműködve azonosítjuk, mire van még szükség East Palestine felépüléséhez és virágzásához.” A helyiek dühe azonban a vállalat felé irányul, és több politikus bírálta a cég reakcióját a katasztrófára.

Már 30 kilométerrel korábban is lángolt a vonat

Egyelőre hivatalos álláspont nincs arról, mi okozta a vonat kisiklását, a szövetségi vizsgálat jelenleg is folyik, az első eredményeket nagyjából két hét múlva ígérik. Az Országos Közlekedésbiztonsági Hivatal megerősítette, hogy egy közeli ház térfigyelő felvételei azt mutatták: a kerékcsapágy túlmelegedett közvetlenül a vonat kisiklása előtt, és a hatóságok a vizsgálat részeként megvizsgálják a kereket, a kocsikat és a vonat dokumentációját. Az East Palestine-től nagyjából 30 kilométerre található Salem városából egy vállalat Facebookon osztotta meg biztonságikamera-felvételeit az estéről, amelyen jól látszik, hogy a telephely mellett elhaladó vonat kerekei már akkor is lángolnak. A The Pittsburgh Post-Gazette riportja szerint ez jó néhány kérdést felvet, és azt mutatja, hogy

a vonat legalább 30 kilométert tett meg hibásan működő tengellyel.

Kérdés, hogy a felvétel és a baleset között eltelt nagyjából egy órában miért nem reagált a vonat személyzete. Michael Graham igazgatósági tag egy február 4-i sajtótájékoztatón elmondta, hogy a dolgozók „nem sokkal a kisiklás előtt riasztást kaptak, ami jelezte a mechanikai problémát”, és megkezdték a fékezést. Azt nem lehet tudni, hogy ez a riasztás mikor érkezett.

A lángoló kocsival közlekedő vonat egy másik biztonságikamera-felvételen is látható, a Fresh Mark vállalat előtti vasúti síneken ráadásul olyan műszer is található, amely az elhaladó vonatok tengelyeinek hőmérsékletét méri. Ha az eszköz hibát talál, riasztást ad le a vonat rádióján keresztül. Ilyen műszerek nagyjából 10-20 mérföldenként vannak, a következő éppen East Palestine előtt. Scott Wilcox, a Norfolk Southern nyugalmazott mérnöke szerint egy ilyen hibajelzésre azonnal le kell fékezni és meg kell vizsgálni a vonatot.

A CBS szerint a vonaton dolgozó Norfolk Southern-alkalmazottak a kisiklás előtti napokban aggodalmukat fejezték ki a túlzott súly és a jármű hosszúsága miatt.

Az ügyben jártas munkatársak szerint a vonat a kisiklás előtt legalább egyszer elromlott. Mind a súly, mind a vonat hossza hozzájárulhatott a korábbi hibához, illetve a kisikláshoz is.

„Nem szabad 150 kocsi hosszú vonatokat üzemeltetnünk” – mondta az egyik alkalmazott. „A vonatok súlyát és hosszát korlátozni kellene. Ebben az esetben, ha a vonat nem lett volna 18 000 tonnás, nagyon valószínű, hogy a kisiklás hatásai mérséklődtek volna.” Egy másik alkalmazott azt mondta: a dolgozók kimerültek, a döntéshozók drasztikusan lerövidítették a kocsiellenőrzés idejét, és nincs szabályozás a szerelvények méretére vonatkozóan.

Tágabb problémákra világít rá

A baleset rávilágított az amerikai precíziós vasúti menetrend-stratégia (Precision Schedule Railroading vagy PSR) problémáira, írja a CBS. A szabályozás célja, hogy növelje a hatékonyságot és csökkentse a költségeket, ami nyilvánvalóan igencsak jól hangzik, nem csoda, hogy 2019-ben a Norfolk Southern is bevezette. A Kormányzati Elszámoltathatósági Hivatal decemberi jelentése szerint a PSR miatt hosszabbak lettek a vonatok, és az alkalmazottak száma mintegy 28 százalékkal csökkent az ország hét legnagyobb teherszállító vasútvonalánál, ahova a Norfolk Southern is beletartozik.

Szakértők szerint a stratégiaváltás ahhoz is vezetett, hogy a vonatokat ritkábban és rövidebben ellenőrzik. A hosszabb kocsik ugyan költséghatékonyabbak a vasúttársaságoknak, nehezebb őket ellenőrizni, és ha útközben történik probléma, a karbantartóknak nehezebb végigjárni a teljes hosszt, és mindent átnézni. Jared Cassity, a Norfolk Southern munkavállalóit is képviselő legnagyobb vasúti szakszervezetének jogalkotási igazgatója elmondta a CBS-nek:

borítékolni lehetett, hogy történni fog baleset, és ha nem lesz változás a stratégiában, a jövőben is lesznek hasonlók.

Cassity a Politicónak azt mondta: minél hosszabb a vonat, annál nehezebb, és annál jobban megviseli magát a sínt, valamint a berendezéseket is. „Egyre több elhasználódást és nem szándékos vonatszakadást látunk, ami azt a helyet jelöli, ahol egy vonat szét tud válni.”

Az ohiói kisiklást még mindig több ügynökség vizsgálja, köztük a Közlekedési Minisztérium is, amely rengeteg kritikát kapott a baleset miatt. A Politico szerint két szenátor is írt levelet Pete Buttigieg közlekedési miniszternek, érdeklődve, hogy a 150 kocsira biztosan elég volt-e két dolgozó és egy betanuló ember, ennyien irányították ugyanis a végül kisiklott járművet.

Az ilyen hosszú vonatokat a jelenleg alkalmazott fékek nehezen állítják meg, egy fejlettebb rendszer viszont csökkenthette volna a tragédia súlyát, mondta Sarah Feinberg, aki több vonatkatasztrófával is foglalkozott a Szövetségi Vasúti Igazgatóság vezetőjeként Barack Obama elnöksége alatt. A Közlekedési Minisztérium 2015-ben, még Obama idején kiadott egy olyan szabályt, amely előírja, hogy a vasutak ilyen fejlettebb, elektronikus vezérlésű pneumatikus fékeket alkalmazzanak bizonyos különösen veszélyes vonatokon.

A Trump-adminisztráció azonban 2017-ben hatályon kívül helyezte ezt a szabályozást, miután a Nemzeti Tudományos Akadémia egyik tanulmánya nem tudta meggyőzően megállapítani, hogy a szóban forgó ECP féktechnológia felülmúlja a többit. Ennek ellenére sok szakértő gondolja úgy, hogy a megfelelő fékekkel mérsékelni lehetett volna a balesetet.

A közösségi média tartotta életben a témát

Talán nem csoda, hogy az ilyen bizonytalan környezetben azonnal találgatások, összeesküvés-elméletek és álhírek kaptak szárnyra a balesettel kapcsolatban. A közösségi médiában gyakran csak #OhioChernobyl-ként emlegetik a történteket. Több kép kering a neten arról, hogy repülőről, a magasból is látni lehetett a tűz mérgező füstjét – a Snopes megpróbált utánajárni az egyik kép eredetének, de egy ideig nem sikerült sem megerősítenie, sem megcáfolnia, hogy valóban East Palestine felett készült volna, és valóban a baleset füstjét mutatta. (Frissítés: a Snopes közben már azt jelzi, hogy a képen valóban az látható.)

Voltak fotók és videók, amelyeket könnyebb ellenőrizni: Twitteren bukkant fel elpusztult halakról egy videó, amiről kiderült, hogy nem most, hanem január végén töltötték fel, és nem is East Palestine-ben, hanem valahol Dél-Amerikában készült. Elpusztult nagymacskákról is terjedt kép a balesettel kapcsolatban, de erről kiderült, hogy egy jó néhány évvel korábbi esetről van szó, és semmi köze a vonatkatasztrófához. Egy másik videó Twitteren elpusztult madarakat mutat, amelyek valójában eredetileg januárban töltöttek fel TikTokra.

Olyan összeesküvés-elmélet is elindult, hogy az ohiói vonatbalesetet minél inkább titokban akarják tartani, ezért kezdték el terjeszteni a híreket a kínai kémballonról, illetve az azóta lelőtt három másik ismeretlen eredetű repülő tárgyról is. Az amerikai légierő által megsemmisített objektumokról ebben a cikkünkben írtunk részletesebben.

Bár elég nagy bizonyossággal állítható, hogy ennek sok igazságtartalma nincs, az biztosan igaz, hogy a közösségi médiának, különösen a TikToknak nagy szerepe volt abban, hogy kiemelten felszínen tartotta a témát. A Wired cikke szerint ugyan a balesetről a nagyobb híroldalak beszámoltak,

igazi központi témává csak akkor vált a katasztrófa, amikor Nick Drombosky mérnök, aki hobbiból egyébként ipari balesetek tanulmányozásával is foglalkozik, részletezte, hogy mit szállítottak pontosan a vagonokban, és ezek milyen károkat okozhatnak.

Drombosky TikTokra feltöltött videója szerint az első hírek összekeverték a vinil-kloridot a polivinil-kloriddal, előbbi a már korábban is említett mérgező, gyúlékony gáz, utóbbi egy műanyag, hétköznapibb nevén PVC, amit nagyon gyakran használunk a mindennapokban is.

A Wired szerint a TikTok egyre inkább hírforrássá válik, az Egyesült Államokban például a felnőttek tíz százaléka használja arra, hogy tájékozódjon a világ történéseivel kapcsolatban. Ennek persze bőven vannak előnyei és hátrányai is – utóbbihoz tartozik, hogy az állítások igazságtartalmát nehéz ellenőrizni, és óriási a zaj, amiből nehéz kiválogatni a hiteles forrásokat, előnye viszont az, hogy egy ilyen szituációban független szakértők, a témák iránt érdeklődő emberek kommentárját is meghallgathatjuk, nem csak azokét, akik érintettek a balesetben. A bizalmatlanság érthető: az EPA is tévedett már, híresen biztonságosnak ítélte New York levegőjét a 2001. szeptember 11-i támadások után, majd később elismerte, hogy hibázott.

Az Egyesült Államokban az összeesküvés-elméletek fő forrásai általában a politikai jobboldalhoz tartoznak, írja a Wired cikke, ők azok, akik kevésbé bíznak a „fősodratú médiában” és a kormányban, az ohiói baleset azonban különleges abból a szempontból, hogy mindkét politikai oldalról részletesen foglalkoznak a témával, és nem elégszenek meg a limitált mennyiségű információval, ami rendelkezésre áll. Annak ellenére ilyen a közhangulat, hogy több nagy elérésű médium is foglalkozott a balesettel közvetlenül utána, és később is: az NPR és a CNN is írt róla, a New York Times pedig részletesen is utánament az esetnek.

Mégis, a helyiek úgy érzik, nem kapnak elég információt, még most, majdnem két héttel az eset után sem. Többen perlik a Norfolk Southernt azért, ahogyan kezelte a helyzetet. A helyi riportok szerint többen azon gondolkodnak, hogy nem várnak arra, vajon igazat mondanak-e a hatóságok, hanem egyszerűen otthagyják a várost, és elköltöznek máshová.