Centiről centire haladnak a romok alatt a mentőcsapatok Törökországban, nincs áram és víz sem

Egy hátfalára dőlt, néhol még lángoló épület romjai alatt kutatnak túlélők után a magyar mentőcsapatok a törökországi földrengés által egyik leginkább sújtott területen, Antakyában, de csak centiméterről centiméterre tudnak haladni, miközben az utórengések miatt folyamatosan mozgásban vannak a romok – derül ki az Országos Katasztrófavédelmi Igazgatóság péntek reggeli összefoglalójából, amit a Hunor mentőcsapat munkájáról írtak. A Hunor eddig tizenhét túlélőt mentett ki a romok alól, huszonkilenc holttestet hoztak felszínre, és több állatot, egy macskát, egy kutyát és egy papagájt is kimentettek. A Hunor két csapatban, az Alfa és a Bravo egységben végzi a mentést, az OKF posztolt is róluk egy-egy fotót a Facebookra:

A Hunor tagjai a TEK, az Országos Mentőszolgálat, a Magyar Honvédség orvosaival, valamint a kint dolgozó többi magyar és külföldi önkéntes csapattal dolgoznak együtt, beszámolóik szerint az egyik legnagyobb probléma az üzemanyag pótlása, a helyiek a roncsautókból leszívott benzinnel segítik a csapatokat. Az erőgépek csak lassan tudnak haladni, 24 óra alatt pár tíz métert tárnak fel, a magyarok vizesballonokból kialakított vödrökkel szedik ki a törmeléket.

Többnyire nincs áram és víz, tegnap állt helyre a közvilágítás, a magyarok aggregátora az orvosok munkáját is segíti, ezekkel melegítik az infúziót is, a TEK pedig beméri a romok alatt kicsengő telefonokat, hogy eljussanak a túlélőkhöz.

Az eldőlt épületben lévő liftakna járható maradt, de annak feltárása nagyon veszélyes, ugyanis az utórengések miatt folyamatosan mozgásban vannak a romok. A keresőkutyák jelzései az iránymutatók, de a szűk rések feltárása és a nehéz elemek eltávolítása hosszabb időt vesz igénybe. A Hunor hivatásos tűzoltói minden eszközt felhasználnak, ami a rendelkezésükre áll, a ballonokból készült vödrök mellett gyártottak már hosszabbítót és elosztót is a romok között talált anyagokból.

A magyar és a külföldi mentőcsapatok versenyt futnak az idővel, a kint tartózkodó magyar kutatók ebben a cikkben meséltek a körülményekről. A földrengés helyszínén hét magyar mentőcsapat dolgozik, az állami Hunor mentőcsapat mellett Törökországban van a Pest Megyei Kutató-Mentő Szolgálat, a Baptista Szeretetszolgálat, a Budapesti Mentőszervezet, az Életjel mentőcsoportja és a Magyar Református Szeretetszolgálat tűzoltókból, katasztrófavédelmi szakemberekből, keresőkutyásokból álló kutató-mentő csapata is. Utóbbiak a szír határhoz közeli Mardin városában segítenek.

Ezen a videón az látható, ahogyan a Pest Megyei Kutató Mentőszolgálat csapata egy nagypapát segít ki a romok közül:

101 órát feküdt a romok alatt egy tizenéves testvérpár

A hétfő hajnalban Törökországot és Szíriát megrázó földrengés halálos áldozatainak száma a két országban összesen péntek napközben meghaladta a 22 ezret, Törökországban 18 991 ember halt meg, míg Szíriában 3377, írja a CNN. A sérültek számát több mint 75 ezerre becsülik. Az amerikai tévécsatorna beszámolt a török tűzoltók tízórás mentőakciójáról is, ők egy tizenéves testvérpárt emeltek ki a romok alól, a lányok négy és fél napig feküdtek a romok alatt Kahramanmaraşban. A 15 éves Ayfert a rengést követő 99. órában húzták ki a romok alól, húgát, a 13 éves Fattmát pedig két órával később mentették ki a tűzoltók.

A mentőcsapat szeizmikus érzékelőkkel észlelte az életjeleket, és tízórás mentőakció után érték el a nagyobbik lány tartózkodási helyét. A tűzoltók folyamatosan beszéltek a lányhoz, hogy ébren tartsák, és olyan zenét játszottak neki, amit kért.

Szíriában minden eddiginél súlyosabb humanitárius válság alakulhat ki

Szíriában más a helyzet, mint Törökországban, az évek óta tartó polgárháborús konfliktus és az akut humanitárius válság miatt még nehezebb a túlélők segítése, a nemzetközi segélyek is csak lassan érkeznek. Ahogy arról írtunk is, csütörtökig tartott, amíg az ENSZ első segélykonvoja átjutott Törökországból Északnyugat-Szíriába, a hat teherautóból álló, menedéket és egyéb felszereléseket szállító konvoj az egyetlen humanitárius segélyfolyosón, a Bab al-Hawa átkelőn haladt át.

Az Élelmezési Világszervezet (WFP) szerint „katasztrófa a katasztrófában”, hogy körülbelül hatmillió ember élelmezését kell majd megoldani.

A szíriai külügyminiszter közölte, hogy minden segélynek a fővároson, Damaszkuszon keresztül kell érkeznie. Ez azt jelenti, hogy a lázadók kezén lévő területek a segélyszervezetekre, leginkább az ENSZ-re vannak utalva.

A földrengés előtt 15,3 millióra becsülték a humanitárius segítségre szorulók számát Szíriában, de az ENSZ szíriai rezidens koordinátora szerint ezt a számot felül kell vizsgálni, miután becslések szerint csak Aleppóban 100 000 emberről válhatott hajléktalanná, és közülük 30 000 embert iskolákban és mecsetekben szállásoltak el.

A helyzetet súlyosbítja a szokásosnál hidegebb időjárás, a szíriai Aleppóban például az előrejelzések szerint a hétvégén -3 °C és -2 °C közötti hőmérsékletet várható, míg februárban általában 2,5 °C-ot szoktak mérni.