Az Európai Parlament megszavazta, hogy átláthatóbbá tegyék a politikai reklámokat

Az Európai Parlament csütörtökön megszavazta a politikai reklámtevékenység átláthatóságáról szóló javaslatot. Az MTI szerint a képviselők szigorítani akartak az eredeti szövegen, hogy például könnyebben kiderülhessen, ki a hirdetés szponzora, mennyit fizettek a hirdetésért, hogyan határozták meg a célközönséget és a hirdetés mely választásokhoz köthető.

Deutsch: Cenzúra

A magyarul is elérhető tervezet és az Európai Parlament módosítási javaslatai alapján a képviselők például betették volna a szövegbe: „meg kell akadályozni azt, hogy rosszindulatú külföldi szereplők dezinformáció terjesztése révén egyre kifinomultabb és intenzívebb módon beavatkozzanak demokratikus választási folyamatainkba”. Ugyanakkor az egyik módosító javaslat szerint a rendelet

„nem érintheti sem a politikai reklámok tartalmát, sem pedig a politikai reklámok megjelenítésére, a választási időszakokra és a politikai kampányok folytatására – így a reklám tilalmára – vonatkozó uniós vagy tagállami szabályokat. Továbbá ez a rendelet nem érintheti különösen a véleménynyilvánítás szabadságához és a szólásszabadsághoz való alapvető jogot.”

Az eredeti, bizottsági javaslat szintén tartalmazza azt, hogy a rendelet nem érintheti a politikai reklámok érdemi tartalmát, sem a politikai reklámok megjelenítésére vonatkozó szabályokat, így még akkor is benne maradt volna, ha nem fogadják el.

Ennek ellenére Deutsch Tamás azt állította az MTI szerint: miközben a „brüsszeli” korrupció lassan minden uniós intézményt érint, az ügy részleteinek feltárása, a szükséges következtetések levonása helyett olyan jogszabályt erőltetnének át, amely betiltaná a választási kampányokban, hogy a brüsszeli korrupcióról beszélni lehessen. „Brüsszel” minden tagállamban, minden választási kampányban cenzúrázhatná, ki és miről beszélhet a politikai reklámokban. Elfogadhatatlan, hogy az uniós intézmények beleszólhassanak, egy tagállam választási kampányában kik vehetnek részt, a kampányban miről és hogyan lehet beszélni, mindez tagállami hatáskör.

„A szabadságjogokat, a demokrácia érvényesülését korlátozó uniós bizottsági javaslatot elutasítjuk, az EP csütörtöki szavazásán a Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportja nemmel fog szavazni” – tette hozzá.

A szavazási jegyzőkönyv alapján valóban így tettek, de 61 nem mellett 433 igennel átment a végső jogszabály-javaslat.

Betiltanák az EU-n kívülieknek a politikai reklámokat

Az Európai Parlament közleménye alapján a képviselők eltiltanák az EU-n kívüli jogi személyeket attól, hogy politikai reklámokat fizessenek az EU-ban. Ahhoz, hogy a helyüket megállapítsák, a hatóságoknak arra kellene figyelniük, hogy honnan irányítják az ilyen entitásokat.

Az EP könnyebbé tenné, hogy információt lehessen szerezni arról, ki fizetett a reklámért, mennyibe került és honnan származik a felhasznált pénz. Azt is nyilvánosságra kellene hozni, hogy ha valamilyen reklámot felfüggesztettek a szabályok megsértése miatt, milyen célcsoportot jelöltek meg és mely személyes adatokat használták fel hozzá.

Az ismételt szabálysértés miatt periodikus büntetéseket szabhatnak ki, a nagy reklámszolgáltatókat pedig 15 napra eltilthatják egy ügyféltől súlyos és rendszerszintű szabálysértés esetén.

Donáth: Kis lépés a populisták korlátozására

A Népszava szerint Sandro Gozi francia liberális EP-képviselő, a jelentés parlamenti felelőse arról beszélt, a jogszabállyal megszűnhetnek a visszaélések az online politikai hirdetésekkel, mert a politikai szereplők elszámoltathatók lesznek az általuk terjesztett hirdetésekért és lehetetlenné válik az emberek gyengeségeinek kihasználása az adataik manipulációjával.

Donáth Anna momentumos EP-képviselő szerint „kis lépés ez a populisták társadalomromboló tevékenységének korlátozására”, de jelentősen megnehezítené „a politikai hirdetések precíz, manipulatív célzását, és azt, hogy ehhez a politikai szereplők olyan adatainkat használják fel, melyekről sejtelmünk sem volt”. Donáth Anna a Facebook-bejegyzésében arról írt, „európai parlamenti képviselői jogkörömmel élve EU-s jogszabály-kezdeményezésbe” fogva ő tett javaslatot, de az eredeti szöveget az Európai Bizottság nyújtotta be és ilyen joga csak annak az uniós testületnek van.

Kérdésünkre még decemberben a Momentumtól úgy pontosítottak: „a Bizottság által tett javaslat szövegezésével Donáth Anna számos ponton nem értett egyet, ezért kezdeményezte annak jelentős módosítását és kiegészítését. Azért »csak« kezdeményezte, és fogalmazott így a bejegyzésében is”, mert bár javaslatait az Európai Parlament igazságüggyel foglalkozó csoportjában elfogadták, ahol ő volt a jelentéstevője, „a végső szöveg a Bizottság, a Parlament és a Tanács háromoldalú egyeztetése során fog véglegesedni, várhatóan 2023 tavaszára”. Vagyis csak ezt a részt és nem az egész jogszabályt kezdeményezte.

A képviselő szerint ha az uniós intézmények tavasszal meg tudnak egyezni, a 2024-es EP- és önkormányzati választásokon már érvényben lesznek az új szabályok. Az Európai Parlament melletti másik társ-döntéshozó, a tagállami miniszterekből álló Tanács már tavaly decemberben elfogadta a tárgyalási pozícióját, így hamarosan meg is kezdhetik az egyeztetéseket.