Németország nem hajlandó utólag II. világháborús jóvátételt fizetni a lengyeleknek, akik korábban szovjet nyomásra mondtak le erről
2023. január 3. – 21:13
Németország visszautasította a második világháborús jóvátételi tárgyalások felújítására vonatkozó legutóbbi lengyel kormányzati kérést – írja az MTI a lengyel külügyminisztérium keddi tájékoztatása alapján. Berlin egy lengyel diplomáciai jegyzékre válaszul közölte, hogy a kérdést lezártnak tekinti.
A jóvátétel kérdését tavaly ősszel elevenítették fel a lengyelek. Varsó becslései szerint a náci Németország által a második világháború során Lengyelországnak okozott veszteségek értéke eléri a 6200 milliárd złotyt (532 ezer milliárd forintot), és ezért háborús jóvátételt követel Berlintől. A német kormányzat azonban több ízben leszögezte: valamennyi, a második világháborúhoz kapcsolódó pénzügyi követelést lezártnak tekint.
„A német kormány szerint a háborús veszteségek miatti kárpótlás és jóvátétel ügye lezárt kérdés, és a német kormány nem kíván tárgyalásokba bocsátkozni a kérdésben” – fogalmazott közleményében a lengyel külügyminisztérium. A nyilatkozat ugyanakkor azzal zárul, hogy
„a Lengyel Köztársaság kormánya tovább folytatja erőfeszítéseit, hogy rendezze a náci Németország 1939 és 1945 közötti agressziója és (Lengyelország) megszállása miatt keletkezett adósság rendezésének kérdését”.
A lengyel diplomácia kedden a kérdést az ENSZ elé vitte, a világszervezet vezetésének „együttműködését és támogatását kérte ahhoz, hogy Lengyelország háborús jóvátételt kaphasson” Németországtól.
A második világháború során mintegy hatmillió lengyel állampolgárt, köztük hárommillió lengyel zsidót gyilkoltak meg, a lengyel fővárost pedig földig rombolták az 1944-es varsói felkelést követően. A cselekménynek körülbelül 200 ezer civil halálos áldozata volt. 1953-ban Lengyelország akkori kommunista vezetése – a Szovjetunió vezetőinek nyomására – lemondott minden háborús jóvátételi igényről, mivel Moszkva szerette volna megszabadítani a szintén szovjet bábállam Német Demokratikus Köztársaságot mindenfajta pénzügyi tehertől.
Lengyelország jelenlegi kormánypártja, a Jog és Igazságosság (PiS) szerint az akkori megállapodás nem érvényes, mivel Varsó akkor nem volt abban a politikai helyzetben, hogy méltányos jóvátételről tárgyalhasson. 2015-ös hatalomra kerülése óta a PiS vezetéséhez számos megkeresés érkezett a jóvátétellel kapcsolatban, és a párt belpolitikájának egyik alappillére, hogy megerősítse: Lengyelország a második világháború áldozata volt.
A II. világháború után Németország számos országot kárpótolt jóvátétellel, de a pontos végösszeget nem igazán lehet megbecsülni, mert a szövetséges országok a háború utáni találkozókon a kárpótlás különböző formáit szorgalmazták. A CNBC összefoglalója szerint a kezdeti követelések összesítése alapján a jóvátétel értéke elérte volna a 320 milliárd dollárt, de a szereplők hamar belátták, hogy ez teljesíthetetlen (különösen mert Németország ekkoriban még az I. világháborús adósságait is törlesztette).
A német adósságokról 1952-ben, Londonban rendezett konferencián Németország háború utáni adósságait 16,2 milliárd német márkáról alig 7 milliárd német márkára (mai árfolyamon számolva körülbelül 3 milliárd dollárra) csökkentették, míg háború előtti adósságait 7,3 milliárd német márkára vágták vissza. Pénzbeli jóvátételen felül más módon is vezekelt Németország a háború utáni években, a szövetségesek sok német szabadalmat, szerzői jogot és védjegyet koboztak el, ipari és vasúti infrastruktúrát vittek el a saját országaikba, valamint németek millióit kényszerítették többévnyi kényszermunkára. A második világháborús jóvátétel Wikipedia-oldalán összegyűjtött adatok szerint arányaiban messze az USA és az Egyesült Királyság voltak a legnagyobb haszonélvezői a német jóvátételnek.
A legtöbb pénzt Németország nem más országoknak, hanem a holokauszt áldozatainak és családjaiknak fizette, 2005-ig mintegy 63 milliárd eurót (2022-es árfolyamon körülbelül 87,9 milliárd eurót) juttattak magánszemélyeknek ezen a jogcímen.