Kanadának is kémkedő férfi csempészett iskoláslányokat az Iszlám Államnak

2022. augusztus 31. – 08:55

frissítve

Kanadának is kémkedő férfi csempészett iskoláslányokat az Iszlám Államnak
Biztonsági kamera felvétele a három brit tinédzserről a londoni Gatwick Repülőtéren 2015 február 23-án. A lányok azért hagyták el az országot, hogy az Iszlám Államhoz csatlakozzanak Forrás: Metropolitan Police / AFP

Másolás

Vágólapra másolva

Egy olyan férfi csempészett brit állampolgárokat, köztük 15-16 éves iskoláslányokat is, Szíria Iszlám Állam (ISIS) által kontrollált területére, aki a kanadai titkosszolgálat ügynökeként is dolgozott. Ez derül ki azokból a bírósági dokumentumokból, amik a BBC birtokába jutottak.

Az Egyesült Királyságban jelenleg is folyik a tárgyalás, amely során arról döntenek, visszaadják-e Shamima Begum állampolgárságát. A brit nő 2015-ben két másik kelet-londoni iskoláslánnyal – a 16 éves Kadiza Sultanával és a 15 éves Amira Abasével – utazott Szíriába, hogy csatlakozzon az Iszlám Államhoz.

A fiatal lányokat Mohammed Al Rasheed csempészte be az országba, aki amellett, hogy az Iszlám Államnak szállított harcosokat, a kanadai hírszerzéssel is megosztott információkat.

Begum ügyvédei most azzal érvelnek, az akkor még csak 15 éves lány emberkereskedelem áldozata volt.

A BBC-nek titkosszolgálati források megerősítették, hogy Rasheed 2013 és 2015 között információkat gyűjtött azokról az emberekről, akiket Szíriába juttatott, és továbbította azokat Kanada jordániai nagykövetségének. Többek között lefotózta az irataikat és titokban videófelvételeket is készített róluk, amiket átadott a hírszerzésnek. Begumról és két társáról is készített felvételt, amin az látszódik, ahogy a lányok kiszállnak egy taxiból, és beszállnak egy várakozó autóba, nem messze a szíriai határtól.

Rasheed emellett információkat gyűjtött az ISIS-ról is, feltérképezte a nyugati ISIS-harcosok szíriai otthonait, azonosította az Iszlám Állam által ellenőrzött területen lévő IP-címeket és internetkávézók helyét, és képernyőképeket készített a harcosokkal folytatott beszélgetéseiről.

A bírósági anyagokból kiderül, Begumot az Iszlám Állam kiterjedt embercsempész-hálózatán keresztül szállították Szíriába, amelyet a terrorszervezet központjából, Rakkából irányítottak. Rasheed a hálózat török ​​részéért volt felelős, és legalább nyolc hónapig segítette brit férfiak, nők és gyermekek kijutását, mielőtt kapcsolatba került Begummal és barátaival.

Begum a BBC podcastjában azt nyilatkozta: „Ő szervezte az egész utat Törökországból Szíriába. Nem hiszem, hogy bárki is eljutott volna Szíriába csempészek segítsége nélkül. Sok embernek segített bejönni. Mi mindent megtettünk, amit mondott, mert ő mindent tudott, mi pedig semmit.”

Rasheedot a törökországi Sanliurfa városában tartóztatták le nem sokkal azután, hogy Szíriába csempészte a lányokat.

A hatóságoknak a férfi elmondta, 2013-ban vette fel a kapcsolatot Kanada jordániai nagykövetségével, hogy menedékjogot kérjen. A kanadai hírszerzés ekkor kötött alkut vele: az általa szolgáltatott információkért cserébe kanadai állampolgárságot ígértek neki. Rasheed 2013 és 2015-ös letartóztatása között valóban többször is be- és kiutazott Jordániából.

Shamima Begum jelenleg egy északkelet-szíriai fogolytáborban van, állampolgárságát 2019-ben vették el.

Tasnime Akunjee, Begum ügyvédje azt nyilatkozta, megdöbbentőnek tartja, hogy a kanadai hírszerzés ilyen szinten bevonódott a brit állampolgárok csempészésébe.

„Úgy tűnik, hogy az információgyűjtés prioritást élvez a gyermekek életével szemben” – mondta.

A Kanadai Biztonsági Hírszerző Szolgálat (CSIS) szóvivője kijelentette, hogy „nem tudja nyilvánosan kommentálni, megerősíteni vagy cáfolni a CSIS-vizsgálatok, működési érdekek, módszerek vagy tevékenységek sajátosságait”.

A brit kormány szóvivője szintén kijelentette, hogy nem kommentálhat operatív hírszerzési vagy biztonsági kérdéseket.

Az Iszlám Államhoz korábban több száz európai csatlakozott, akik az ISIS 2019-es legyőzését követően, Begumhoz hasonlóan, észak-szíriai táborokba kerültek. A biztonsági kockázat miatt néhány európai kormány vonakodik hazatelepíteni az állampolgárait a táborokból, jogvédő csoportok azonban arra kérik a kormányokat, fogadják vissza őket. Azzal érvelnek, hogy a táborokban hagyott nők és gyerekek ott csak még inkább radikalizálódnának, és egészségügyi kockázatoknak is ki vannak téve.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!