Uri Geller 13 éve vett egy szigetet Skócia partjainál, amivel most nagy tervei vannak

2022. augusztus 27. – 13:22

Uri Geller 13 éve vett egy szigetet Skócia partjainál, amivel most nagy tervei vannak
A Lamb-sziget – Fotó: Jane Barlow / PA Images / Getty Images

Másolás

Vágólapra másolva

13 éve Uri Geller megvett egy szigetet az Egyesült Királyság Skóciához közel eső partjainál. A furcsa vásárt megmagyarázza, hogy az Edinburgh-tól északra fekvő vulkanikus szigetet mindenféle misztikus legenda övezi, állítólag kincs is van rajta – amit Geller szeretne valahogy megszerezni.

A világhírű szemfényvesztő most a BBC szerint úgy döntött, hogy a Lamb-sziget (Bárány-sziget) státuszát mikronemzetté változtatja, saját zászlóval, alkotmánnyal és himnusszal.

Bár valószínű, hogy nincs kincs a szigeten, természeti kincsek akadnak, például itt fészkel többféle tengeri madárfaj, akiket időnként meg kell menteni invazív fajoktól. Amellett, hogy az egész mikroállamosítási felbuzdulás egy elég nagy reklámfogás Gellernek, az államocska jótékony célt is szolgálna, állítólag egy szívkórházat támogat majd a bevételeivel.

Fele királyságom

„Mindig is szerettem volna egy szigetet birtokolni, olyan lenni, mint James Bond” – mondta a 75 éves Geller, aki először akkor szerzett tudomást a szigetről, amikor a Timesban olvasta, hogy eladó. A sziget ára 75 ezer font volt (akkori árfolyamon közel 25 millió forint), de Geller bevallása szerint 30 ezer fontért vette meg a földecskét. Átszámolva a terület majdnem 10 millió forintba került, ami egészen baráti ár ahhoz képest, hogy ha a magát mentalistának valló Geller most megrövidíti az amúgy saját függetlenedési törekvésével is foglalatoskodó Skóciát. A térképeket várhatóan azért nem kell átrajzolni.

A Herald Scotland szerint csak egy 50-szer 100 méteres földecskéről van szó.

A Lamb-sziget mikroállammá alakításának ötlete azután merült fel Gellerben, hogy megvizsgálta a bárói címvásárlás lehetőségét, amely a szigetet történelmileg magában foglaló területtel járt. A sziget eredetileg Dirleton bárósághoz tartozott. 2000-ben Camilo Agasim-Pereira brazil üzletember vásárolta meg a címet és vele együtt a szigetet, de amikor eladta, akkor Geller nem kaphatta meg a bárói címet. „Nem kaphattam meg a báróságot, ezért úgy döntöttem, hogy eggyel jobbat csinálok, és létrehozom a saját kis országomat” – mondja Geller.

A mikroállam-aspiránsnak már saját himnusza is van, amihez egy másik „gondolatolvasó-mentalista”, Drew McAdam adaptálta a szöveget. A bűvész azt szeretné, ha a Lamb-sziget a béke emblémája lenne, az állampolgárság 1 dollárba kerül, az egyetlen feltétele pedig „a Lamb-sziget honfitársaival való harmóniában való létezési hajlandóság”, habár az alkotmányát sem árt ismerni.

A területen valójában ugyanazok a törvények lesznek érvényben, amik korábban, az állampolgárság pedig szimbolikus státusz, amely nem enged meg semmilyen területi követelést vagy jogosulatlan tevékenységet a szigeten. Az államalapítás jótékony oldala, hogy az állampolgárságból befolyó teljes bevételt a Save a Child's Heart nevű izraeli jótékonysági szervezet kapja meg, amely a világ minden tájáról származó szívbeteg gyerekekkel foglalkozik – írja a BBC.

Uri Geller 2010-ben, a háttérben jobbra a szigetének egy szelete látszik – Fotó: David Cheskin / PA Images / Getty Images
Uri Geller 2010-ben, a háttérben jobbra a szigetének egy szelete látszik – Fotó: David Cheskin / PA Images / Getty Images

A Lamb-szigetnek a brit Metro szerint már alkotmánya is van. Ebben lefektetik, hogy a sziget barátságosan viszonyul minden országhoz, különösen Skóciához.

A szigetország emellett barátsággal áll a békés földönkívüliekhez, akik engedélyt kapnak a leszállásra, áthaladásra.

A sziget hivatalos nyelve a világ összes nyelve. Geller állítólag saját futballválogatottat is szeretne a szigetnek, de hely hiányában minden bizonnyal skót földön edzenének a játékosok.

A sziget mikroállammá alakulása egyébként a montevideói egyezményre hivatkozva lehetséges, ami alapján egész könnyen lehet államot alapítani. Az egyezmény szövege szerint az államnak a következő tulajdonságokkal kell rendelkeznie: „állandó népesség; meghatározott terület; kormány; és a más államokkal való kapcsolatfelvétel képessége”. Az egyezmény 3. cikkének első mondata kimondja, hogy egy állam politikai léte független attól, hogy más államok elismerik-e, de az így függetlenedni kívánó államocskák esetében pont az a legizgalmasabb, hogy a többi állam elismeri-e őket. Így lehetséges az, hogy az Egyesült Királyságon belül egyébként több más, a Lamb-szigethez hasonló mikronemzet is létezik, attól függetlenül, hogy a nemzetközi kommunikáció révén mégiscsak a királyság részei. (Már 2014-ben is nagyjából 400 ilyen mikroállam létezett a világ különböző pontjain.)

Ismét egy kincskeresés

A BBC szerint egy amatőr történetkutató érdekes – egyesek szerint kétes – elmélete volt az, ami megragadta Geller képzeletét, és meggyőzte arról, hogy megvegye a földdarabkát. A skót származású művészettörténész, Jeff Nisbet szerint ugyanis a Lamb-sziget egyike annak a három sziklás kiemelkedésnek, amelyek az egyiptomi Kairó melletti gízai piramisok elrendezését tükrözik.

A szigethez többféle másik legenda is kapcsolódik, és valójában nem Nisbet volt az egyetlen személy, aki felvetette a skót kapcsolatokat az ókori Egyiptommal.

Egy 15. századi skót krónika, amit a skót országos könyvtár „a korai skót történelem talán legfontosabb középkori beszámolójának” nevez, azt állítja, hogy Skóciát valójában Scota hercegnő, II. Ramszesz fáraó száműzött lánya alapította – ez az a Ramszesz, aki a Vörös-tengeren átkelő Mózest és a zsidó népet is üldözte. Erre a történetre Mohamed al-Fayed – a Diana hercegnővel együtt autóbalesetben meghalt Dodi al-Fayed apja – hívta fel Geller figyelmét.

A skót krónikáskönyv másolatát birtokló Al-Fayed szerint Scota lehorgonyozta a csónakját a Lamb-sziget mellett, és ott temette el a kincseit. Bár erre nincs bizonyíték, Geller azt tervezi, hogy felkutatja a kincset, amihez a „képességeit” használja majd, amivel állítása szerint már olaj- és bányavállalatoknak is dolgozott. Viszont a sziget különleges védelmet élvez, ami azt jelenti, hogy az ásatások szóba se jöhetnek – bár egy csapat régész már jelentkezett a feltárására.

A sziget nem csak kincseket rejthet magában. Geller szerint az 1590-es években lezajlott hírhedt észak-berwicki boszorkányperek áldozatainak csontjai is a Lamb-szigetre kerülhettek, de az általa babonásnak titulált hatóságok elszállították azokat. A szakértők szerint viszont az ismert bizonyítékok arra utalnak, hogy a maradványokat ott temették el, ahol az áldozatokat máglyán elégették – tehát nem a szigeten.

És még mindig nincs vége, ha legendákról van szó. Nisbet egyik elmélete arról szól, hogy bizonyos történelmi jelentőségű helyeket úgynevezett leyvonalak kötnek össze. Az egyik ilyen vonal állítólag Artúr király állítólagos temetkezési helyétől a Lambon fut keresztül, és megy tovább az ősi koronázási helyként számon tartott írországi Tara-dombig. Mindezek mellett Geller mindenféle mitikus, ezoterikus, áltudományos elméletet listáz a szigettel összefüggésben a honlapján.

„Ismertem az összes korábbi tulajdonost, és korábban soha nem hallottam a gízai piramisokhoz fűződő kapcsolatról”– mondta a BBC-nek Dougie Ferguson helyi hajós, aki a Braveheart nevű hajójával viszi sétahajózásra a turistákat. „Amikor embereket viszek kirándulni, mindig arra a tényre reagálnak a legélénkebben, hogy Uri Geller a sziget tulajdonosa” – tette hozzá.

Lakni ezután sem lehet majd rajta

A hajók nem tudnak kikötni a Lamb-szigeten, így a földdarabka elrettentő szándékkal az „öngyilkos sziget” becenevet kapta. A Bárány-szigeten letelepedni is tilos, de azért van pár kisebb lakója. Vicces mellékszál a lakatlan sziget történetében, hogy egészen a közelmúltig egy darab magányos patkány is élt rajta, de őt májusban kilakoltatták, mint nem őshonos állatot.

A kilakoltatott patkány – Forrás: RSPB Scotland
A kilakoltatott patkány – Forrás: RSPB Scotland

A patkányt két télen át hajkurászták önkéntesek a madarak megfigyelésére szolgáló kamerarendszer segítségével. A patkánybefogás közben nagyon rossz idő volt, ráadásul csak kisebb csónakokkal lehet megközelíteni a sziklás szigetet. Hogy hogy került oda a négylábú betolakodó, az kérdéses, de a rágcsálómentesített szigeten ezek után valószínűleg nagyobb nyugalomban fészkelnek majd az egyedüli törvényes lakók, a tengeri madarak (egészen pontosan lundák és alkafélék).

A kissé barátságtalan kinézetű sziget nem is nagyon alkalmas arra, hogy lakjanak rajta, de Geller 2010-ben a hecc kedvéért ott töltött egy éjszakát harmadmagával.

Ezt megelőzően azt írta, hogy a látogatásakor megpróbálja majd a képességei segítségével felderíteni, hogy van-e valamilyen kincs elásva a szigeten. „Kemény, fagyos és kényelmetlen – de megéri az összes fájdalmat” – jellemezte később az ott töltött éjszakáját, kincsről viszont nem esett szó. A hármast másnap felvették, Geller emlékeztetőül állítólag egy kristályt hagyott hátra, amely egykor Einstein tulajdonában volt.

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!