Nancy Pelosi várhatóan tényleg elutazik Tajvanra, ami óriási botrányt kavar a Távol-Keleten
2022. augusztus 2. – 12:07
frissítve
Nancy Pelosi amerikai házelnök kedden, más források szerint szerdán érkezik Tajvanra, ami miatt Peking éles tiltakozását fejezte ki, és válaszként felvonultatja harci repülőit és hadihajóit. Tajvan a pekingi válaszra válaszul légvédelmi készültséget rendelt el és óvóhelyeket jelölt ki. Az efféle állásfoglalás-szerű gesztusokat az Egyesült Államok eddig kerülte, egyes amerikai elemzők a mostani látogatást kifejezetten veszélyesnek tartják.
Kínai harci repülők és hadihajók felvonulása fogadja a Tajvan szigetére látogató Nancy Pelosit, az amerikai képviselőházi elnököt. A Reuters információi szerint az erődemonstrációban résztvevő egységek a kontinentális Kína felségvizeinek peremén vonulnak fel, és manővereik során rendszeresen érintik a legszűkebb részén 130 kilométer széles Tajvani-szorost kettéválasztó „mediánvonalat”, amit a két entitás hallgatólagosan tengeri határként ismer el.
Nancy Pelosi valószínűleg kedden érkezik Tajvan fővárosába, Tajpejbe, de a látogatás részleteit annyira titokban tartják a vendéglátók és maga a házelnök környezete is, hogy egyes források szerint csak szerdán landol a gépe.
Ami biztos: a látogatás óriási diplomáciai botrányt kavart a Távol-Keleten. A Kínai Népköztársaság ugyanis 1949 óta dolgozik azon, hogy kiterjessze hatalmát a polgárháborúban vesztes frakció által birtokba vett, mára lényegében független országgá vált szigetre – ha kell, katonai erővel. A Tajvan feletti szuverenitáshoz Kína annyira ragaszkodik, hogy elvárja a világ országaitól az „egy Kína” elv elfogadását, azaz hogy Tajvan a Kínai Népköztársaság része. Komolyabb katonai manővereket ugyanakkor 1996 óta nem folytatott Tajvan környékén.
Korábban írtunk arról, hogy az ukrajnai orosz invázió februári megindulása óta a geopolitikai fejtegetések visszatérő témája, hogy a konfliktus és az arra adott nyugati válaszok milyen hatással lehetnek Tajvan jelenére és jövőjére nézve: felbátorítják-e Kínát, vagy pont ellenkezőleg, jelzik Peking számára, hogy a katonai területszerzés nem egyszerű és fájdalommentes dolog.
Amerika „stratégiai homály” mögé bújik a kínai katonai fenyegetésekkel szemben
Tajvan szövetségesei – köztük az Egyesült Államok – a kommunista vezetésű Kína hivatalos elismerése óta igyekeznek manőverezni a politikai realitások és az elvi megfontolások között: bár elismeri az „egy Kína” elvet, de csak számos erős, a tajpeji kormány autonómiáját és a sziget de facto különállását támogató megkötéssel; a kínai katonai fenyegetésekkel szemben pedig „stratégiai homály” (vagy szó szerint stratégiai kétértelműség) mögé bújik, azaz nyíltan nem árulja el, hogy hogyan reagálna, ha Kína lerohanná a szigetet.
Kína számára pont a kétértelműség miatt számít arcvesztésnek egy Pelosihoz mérhető közjogi méltóság látogatása Tajvanon – és az ilyen állásfoglalás-szerű gesztusokat eddig az Egyesült Államok is kerülte. Jellemző, hogy Peking katonai válaszlépésekkel fenyegetett Pelosi látogatása esetén, és a Reuters tudósítása szerint a Tajvannal szembeni kontinentális régiókban nagy a katonai mozgolódás, és a pekingi rezsim által gondosan ellenőrzött közösségi oldal, a Weibo is izzik a Pelosi látogatását elítélő tartalmaktól.
Ahogy azt a diplomáciai konfliktusról szóló elemzésünkben is írtuk, Peking mozgósítással nyomatékosított felháborodása miatt még az amúgy Kína feltartóztatását támogató amerikai elemzők is azt írták: az út nem járna különösebb gyakorlati haszonnal, miközben nagyon veszélyes lenne a jelenlegi felfokozott helyzetben.
Bevásárlóközpontokban és mélygarázsokban jelöltek ki óvóhelyeket
Júliusban Tajvan átfogó légvédelmi gyakorlatot tartott a sziget egész területén, először a koronavírus-járvány kitörése óta, most pedig légvédelmi készültséget rendelt el, a vezetés a sziget védelmét is igyekszik megerősíteni, ami miatt óvóhelyként jelöltek ki mélygarázsokat, metróalagutakat és bevásárlóközpontokat is.
Az előkészületek keretében olyan helyszíneket jelöltek ki, ahol az emberek menedéket kereshetnek; nem óvóhelyeken, hanem pincékben, metróalagutakban, mélygarázsokban és bevásárlóközpontok felszín alatti szintjein, írja az MTI.
Tajpejben jelenleg 4600 ilyen kijelölt menedék van, melyek összesen 12 millió ember befogadására képesek, ez a város lakosságának négyszerese.
A tajpeji tisztviselők folyamatosan frissítik a menedékeket tartalmazó adatbázisokat, és kijelölt óvóhelyek mobiltelefonos applikáción keresztül is megtalálhatók. A menedékhelyek bejáratait sárga címkével jelölik, amelyeken az is szerepel, hogy hány ember befogadására alkalmasak. A hatóságoknak a törvény szerint tisztán kell tartaniuk az óvóhelyeket, amelyeket nyitva kell tartani, de nem kell feltölteni őket készletekkel, élelemmel és vízzel. Wu Enoch, a kormányzó Demokratikus Haladó Párt képviselője szerint a lakosságnak túlélőcsomagokat kell készítenie, amelyeket magukkal vihetnek, amikor menedéket keresnek.
