Az álhírek szerint már kitört a szerb–koszovói háború

2022. augusztus 01. – 19:50

frissítve

Az álhírek szerint már kitört a szerb–koszovói háború
Úttorlasz az észak-koszovói szerb település, Zvečan előtt Fotó: Erkin Keci / Anadolu Agency via AFP

Másolás

Vágólapra másolva

Vasárnap Koszovó északi, szerbek által lakott részén helyi, szerb etnikumú lakosok elzártak két fontos határátkelőhelyhez vezető utat, és a koszovói hatóságok szerint több lövést is leadtak a rendőrökre, az incidenseket csakhamar a belgrádi és pristinai kormányzat harcias szólamai követték. Koszovó és az államot hivatalosan el nem ismerő Szerbia – illetve a koszovói szerb szeparatista szervezetek – azonban csak az évek óta zajló koszovói rendszámháború szokásos összecsattanását hozták. A kiváltó ok ezúttal az volt, hogy elvileg augusztus 1-től a Szerbiából Koszovóba érkező utazóknak a szerbiai okmányaikat a Pristina által kiállított új, három hónapig érvényes utazási okmányokra kell cserélniük (ez a gyakorlat egyébként régóta életben van a Koszovóból Szerbiába érkezők esetében). Szintén hétfőn lépett volna életbe az a rendelet, miszerint a Koszovóban élő szerb nemzetiségű állampolgároknak – csaknem 15 év után – szeptember végégig le kell cserélniük a még a szerb kormány által kiállított rendszámtáblákat, melyeket a koszovói kormány következetesen illegálisnak tart, a négy szerb többségű északi településen azonban eddig megtűrt.

A koszovói kormány már vasárnap este bejelentette, hogy harminc nappal, szeptember 1-jéig elhalasztják a két határozat végrehajtását, ennek ellenére hétfő délutáni állapot szerint a jarinjei és a brnjaki átkelők közelében még állnak a barikádok, melyek sóderrel megtömött teherautókból állnak. Ezért Xhelal Svecla koszovói belügyminiszter kijelentette, addig nem lép életbe a halasztó rendelet, amíg a szerb tiltakozók nem távolítják el a barikádokat.

A koszovói helyzet három mondatban

A Koszovó területén csaknem 90 százalékos többségben lévő albánok 2008-ban egyoldalúan – persze a régiót az 1999-es háború óta katonai ellenőrzése alatt tartó Egyesült Államok, illetve az uniós tagállamok nagy részének támogatásával – kikiáltották az addig Szerbiához tartozó tartomány függetlenségét, melyet Szerbia, Kína és Oroszország sem ismer el hivatalosan. Koszovó státuszát tovább bonyolítja, hogy a tartomány/ország északi, Szerbiával határos részén jelentős szerb kisebbség él. A koszovói szerbek nem ismerik el a koszovói fennhatóságot, a pristinai hatóságok által többé-kevésbé (az utóbbi években már inkább kevésbé) megtűrt szerbiai dokumentumokat használnak, és ezen dokumentumok használatához makacsul ragaszkodnak.

Aleksandar Vucic szerb elnök Belgrádban drámai szavakkal ecsetelte a „forrásponthoz közelítő” helyzetet; mondván, a béke megőrzéséhez „csaknem térden állva kellett könyörögnöm a koszovói szerb vezetőknek”, és arra kérte az albánokat „térjenek már észhez”.

A nyilatkozatháborún és egymásra mutogatáson túl azonban igazán véres erőszakos cselekményekről nem érkeztek hírek. Samedin Mehmeti koszovói rendőrfőnök elismerte, hogy néhány lövést leadtak rendőrökre, de ezek semmilyen sérülést nem okoztak, és a tüzelés sem folytatódott. A rendőrség bejelentette, hogy néhány koszovói albánt a szerbek által felállított útakadályoknál „megállítottak és bántalmaztak”, de ők csak könnyű sérüléseket szenvedtek.

Azonban a Balkan Insight elemzése szerint ha csak a közösségi médiából tájékozódunk, akkor azt hihetjük, hogy valódi háború robbant ki, ahol küszöbön áll az orosz és ukrán intervenciós erők érkezése. A Twitteren több mint 250 ezer poszt foglalkozik a konfliktussal.

A legostobább és legnagyobb hatású bejegyzés egy ukrán parlamenti képviselőtől, Olekszij Goncsarankótól érkezett, melyben a politikus deklarálta, hogy az Oroszország szövetségesének számító (azonban az uniós közeledés miatt ezt a szövetségi viszonyt távolságtartással kezelő) Szerbia háborút indított Koszovó ellen, és Ukrajna kész fegyverrel is beavatkozni az „észak-koszovói stabilitás védelmében”. Egyébként Ukrajna egyike azon államoknak, mely hivatalosan el sem ismerte Koszovó függetlenségét. A bejegyzést több ezren osztották meg, de rengeteg diplomata neheztelését váltotta ki.

Goncsarankótól függetlenül rengeteg profilról osztottak meg háborúra utaló képeket és „híreket” – a képek egy része természetesen nem az aktuális incidensekről, hanem a 2021 szeptemberi konfliktusokról készült. A Twitteren igen változatos hátterű emberek próbálták learatni a lájkokat riasztó bejegyzéseikkel, a letöbbet osztott posztok szerzői között van albán hitszónok, szerb ultranacionalista és török „katonai elemzőoldal” is. Vasárnap hamar elterjedt, hogy több koszovói katonai is tűzharcban sérült meg, ezeket a híreszteléseket egy időre még hagyományos híroldalak is átvették, ami nem segített a tisztánlátásban. Egyes putyinista külföldi oldalak egyszerűen csak a népszerű szerb nacionalista axiómát idéző „Koszóvó Szerbia része” posztokat termeltek, Donald Trump egykori koszovó-ügyi megbízottja, Richard Grenell pedig belszállt Albin Kurti koszovói miniszterelnökbe, Hashim Thaci egykori államelnökbe és a jugoszláv polgárháború jogsértéseivel foglalkozó hágai nemzetközi törvényszékbe.

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!