Klaus Mangold, aki jóban van az oroszokkal, és milliárdokért ad tanácsot a magyar kormánynak

2022. július 27. – 04:58

frissítve

Klaus Mangold, aki jóban van az oroszokkal, és milliárdokért ad tanácsot a magyar kormánynak
Mangold és Putyin egy müncheni kortárs orosz művészeti kiállításon – Fotó: Astakhov Dmitry / Sputnik / AFP

Másolás

Vágólapra másolva

2013-ban ő hozhatta össze Orbán találkozóját a Roszatom vezetőjével, amelyen döntöttek Paks II. megépítéséről, később az oroszoknak és a magyar kormánynak is lobbizott Brüsszelben, de még 2021 végén is 8,2 milliárdos szerződést kapott Palkovics László minisztériumától Klaus Mangold, akit üzleti körökben sokan csak Mr. Oroszországként ismernek. Ki ez a Putyinnal is jó viszony ápoló német üzletember, aki ennyire belefolyt a magyar-orosz politikai közeledés szervezésébe?

Klaus Jürgen Mangold 1943-ban született a dél-németországi Pforzheimben, majd jogot és közgazdaságtant tanult Genfben, Londonban és több német egyetemen is. Diplomája megszerzése után számos cégnél is dolgozott, és elég hamar a nyugatnémet gazdasági élet fontos pozícióit bízták rá. 1991-ben nevezték ki az akkor még jólmenő Quelle csomagküldő cég vezérigazgatójává, ahonnan 1995-ben a Daimler-Benz AG (a Mercedest gyártó cégcsoport) igazgatótanácsába váltott.

Ebben a tisztségében találkozott először az első Orbán-kormány tagjaival, akikkel a Mercedes magyarországi terjeszkedéséről is tárgyalt. 1999-ben meg is állapodtak Chikán Attila gazdasági miniszterrel a szovjet gyártású Mig 29-es repülőgépek felújításáról. És bár ez az üzlet 2001-ben a Gripen-vásárlások miatt végül kútba esett, Mangold kapcsolata a fideszes politikusokkal nem szakadt meg.

Mr. Oroszország

Mangold már a kelet-európai rendszerváltások után aktívan érdeklődni kezdett a térség iránt, és azonnal jó kapcsolatra kezdett törekedni a volt szocialista országok gazdasági és politikai vezetőivel. A legfontosabb kapcsolata ezek közül egyértelműen Vlagyimir Putyin, akivel 1993-ban, még annak KGB-s időszakában ismerkedett meg.

Hartmut Mehdorn, a Deutsche Bahn leköszönő vezérigazgatója és Klaus Mangold, a Daimler igazgatósági tagja a német és orosz gazdasági vezetők találkozóján 2009. március 31-én Berlinben – Fotó: Sean Gallup / Getty Images
Hartmut Mehdorn, a Deutsche Bahn leköszönő vezérigazgatója és Klaus Mangold, a Daimler igazgatósági tagja a német és orosz gazdasági vezetők találkozóján 2009. március 31-én Berlinben – Fotó: Sean Gallup / Getty Images

Mangold keleti kapcsolatait Németországban is értékelték, 2000 és 2010 között így például ő vezette a német Kelet-Európai Gazdasági Kapcsolatok Bizottságát, amelynek feladata a résztvevő német cégek kelet-európai érdekképviselete. Még a bizottság vezetésének idején, 2003-ban alapította aztán az azóta nálunk is ismertté vált tanácsadó cégét, a Mangold Consulting GmbH-t, amely 2021 végén 8,2 milliárd forintos szerződést kapott az Innovációs és Technológiai Minisztériumtól.

Mangold kapcsolata Magyarországgal 2010 után vált ismét intenzívvé. A Direkt36 oknyomozó portál 2017-es, nagyon részletes portréja szerint ekkor egymással párhuzamosan két szálon is együttműködött a kormánnyal. Egyrészt Lázár Jánossal egyengették az ország összeszerelő-üzemmé alakítását és a német ipar behozatalát Magyarországra. Másrészt 2012-től elkezdett szorosabban is együttműködni a miniszterelnökkel, elsősorban az Oroszország felé való közeledés kivitelezésében. Az ekkor még nem olyan stabil pozíciójú második Orbán-kormánynak ugyanis nagyon fontos volt, hogy a keleti nyitást Berlinből se ellenezzék, Mangold pedig állítólag kiválóan tudott arról tanácsot adni, hogyan lehet egyszerre a németeknek és az oroszoknak is megfelelni.

Paks II. árnyékában

A Direkt36 elemzése szerint az ekkor még nehéz gazdasági helyzetben lévő ország élén Orbán mindenképpen javítani akarta alkupozícióit Oroszországgal szemben, az egyetlen „valódi mézesmadzag” pedig Paks bővítése volt. Ennek megvalósításáról döntött végül 2013 augusztusában egy budapesti találkozón Orbán Viktor és Szergej Krijenkó, a Roszatom vezetője. A tárgyalás előkészítésében pedig a Direkt36 cikke szerint kulcsszerepe volt Klaus Mangoldnak.

Mangold szolgálatai azonban nem értek véget egy találka megszervezésével. A paksi bővítést Brüsszelből már ekkor sokan rossz szemmel nézték, a szerződéssel kapcsolatban pedig egyre-másra merültek fel újabb és újabb kétségek. Az Európai Bizottság egyrészt azt vizsgálta, hogy a projekt megvalósítása nem minősül-e tiltott állami támogatásnak, másrészt azt is kifogásolták, hogy a Roszatomot közbeszerzés nélkül választották ki.

Az előbbiben Mangold úgy segített, hogy a vele szorosan összefonódó Rotschild bankház 2015-ben kiadott egy „független” jelentést, amelyben megállapították, hogy Paks II. piaci alapon is megtérül majd. A német üzletember pedig politikai kapcsolatait is felhasználta a brüsszeli kritikák leszerelésére, így Magyarország oldalára állította például Günther Oettingert, az Európai Bizottság német biztosát, aki ebben az időben aktívan lobbizott Paks II.-ért.

Klaus Mangold baden-württembergi miniszterelnöki főtanácsadó és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Stuttgartban 2018. június 20-án – Fotó: KKM / MTI
Klaus Mangold baden-württembergi miniszterelnöki főtanácsadó és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Stuttgartban 2018. június 20-án – Fotó: KKM / MTI

Mangold és Oettinger kapcsolatára Magyarországon akkor derült fény, amikor 2016-ban a 444 megírta, hogy az uniós biztos az üzletember magángépével repült Magyarországra, pedig ezt neki a hatályos szabályok hivatalosan tiltanák. Akkor azzal védekezett, hogy az utat a magyar kormány fizette, Budapesten pedig ezt megerősítették, felfedve azt, hogy hivatalosan is szerződésben vannak Mangolddal.

Az üzletember 2017 óta eltűnt a magyar hírekből, és bár időnként kiderült, hogy vagy a Rotschild bankházon keresztül, vagy a Mangond Consultinggal továbbra is kapcsolatban van a kormánnyal. 2017-ben volt szerződése a Lázár János által vezetett Miniszterelnökséggel (akkori áron kb. 201 millió forint értékben), majd 2018 után a Palkovics László által vezetett Innovációs és Technológiai Minisztériummal (ITM) összesen 380 millió forint értékben.

2021 decemberében ütött be az igazán nagy üzlet. Akkor valamivel több mint fél évre 8,2 milliárd forintos tanácsadói szerződést kötött Mangold cégével az ITM. A szerződést a momentumos Tompos Márton vette észre a kormány honlapján. Vajon mik lehettek azok a tanácsok, amelyek ilyen sokba kerültek? A kérdésre egyelőre nincs válasz.

Kövess minket Facebookon is!