Többé nem kérdeznének rá Németországban a jogi nemváltásnál, hogyan szokott valaki maszturbálni

Egy törvényjavaslat szerint a jövőben egyszerűsítenék Németországban a keresztnév és a hivatalos iratokban szereplő nem megváltoztatását, írja a Tagesschau. Az „önmeghatározási” törvényről szóló javaslat az 1980-as transzszexuálisokról szóló törvény helyébe lépne, a kezdeményezést pedig az igazságügyi és a családügyi minisztérium közösen nyújtotta be a német törvényhozás felé.

Az eddigi, több mint negyven éves jogszabály előírta, hogy az iratokban szereplő nem megváltoztatásához szükség van két pszichiátriai szakvéleményre is, az eljárás során pedig olyan érzékeny kérdésekben követelték meg a válaszadást, mint hogy a kérvényező hogyan és milyen gyakran szokott maszturbálni.

A hónapokig tartó eljárás több mint 1000 euróba (pénteki árfolyamon 398 ezer forintba) kerül, és a végén egy bíró dönt arról, hogy engedélyezik-e a jogi nemváltoztatást – igaz, a német családügyi minisztérium szerint az esetek 99 százalékában eddig is átengedték a kérvényt.

Mostantól viszont sokkal egyszerűbben le lehetne folytatni ezt az eljárást az anyakönyvvezetőknél a Zöldek és a liberális FDP közös javaslata alapján. Az új törvényjavaslat ugyanis nem követelne meg a folyamatnál sem szakértői véleményt a kérvényező szexuális identitásáról, sem orvosi igazolást, és nem számítana a jövőben a nemi bejegyzés és a keresztnév kérdésében, hogy valaki transzszexuális (nem érzi úgy, hogy a születési neméhez tartozik), nembináris (sem férfinak, sem nőnek nem vallja magát) vagy interszexuális-e (vannak férfi és női nemi jellegei is).

A javaslat benyújtói viszont kiemelték, hogy a törvény egyáltalán nem részletezné a fizikai nemváltoztatás módjait, így a hormonterápiás kezelésekről vagy a nemváltoztató műtétekről továbbra is szakorvosi szabályozás alapján döntenének.

Szintén fontos pontja a javaslatnak, hogy a 14 éven aluliak számára a szülő vagy a gondviselő kérvényezheti a jogi nemváltoztatást az anyakönyvvezetőknél – 14 év felett viszont már a fiatalok maguk is benyújthatnak ilyen kérvényt, persze csak szülői engedéllyel. Igaz, ha vita alakulna ki a kérdésben a gyám és a fiatalkorú kérvényező között, akkor családjogi bíróság is dönthet az ügyben, „a gyermek érdekeihez igazodva”.

A köztévé kommentárja szerint az érintett LMBT-közösség hosszú évek óta vár egy ilyen törvényre, ami egyébként szerepelt már a szociáldemokrata-zöld-liberális kormány tavalyi koalíciós programjában is. A Zöldek részéről a német szövetségi parlament első transznemű képviselője, Tessa Ganserer úgy nyilatkozott, hogy az „önrendelkezési törvény egy kis lépés lenne a közigazgatás számára, de nagy ugrás a szabad társadalom felé”, az eddigi törvény ugyanis „egy borzasztó múlt félelmetes szellemét” hordozta magával.

A javaslat fogadtatása viszont vegyes: az év elején a szociáldemokrata SPD nőjogi politikusa, Leni Breymaier azt mondta a javaslatról:

„Szerintem ha elmondom a nénikémnek, hogy Németországban mostantól nem az ember két lába, hanem a két füle közötti micsoda dönti el, mi a neme, akkor igencsak meglepődne.”

A javaslat benyújtása óta a legnagyobb kormánypárt még nem nyilatkozott a kérdésben, de az ellenzéki kereszténydemokrata CDU szerint a kezdeményezés könnyen átterjedhet a jogi szabályozásról a fizikai nemváltoztatás kérdésére is. Ez pedig sok meggondolatlan hormonterápiás kezeléshez vezethet, mondta a Weltnek Kristina Schröder CDU-s volt családügyi miniszter.

De vannak olyanok is, akik szerint a kormánypártok nem mennek elég messzire a csütörtökön benyújtott javaslattal: a Német Leszbikusok és Melegek Szövetsége (LSVD) szerint érthetetlen, miért dönthetnek a 14-18 év közöttiek esetében a családbíróságok vagy a gyámok a fiatalkorú kérvényező nemi identitásáról. „A vallás kérdésében vagy a munkaválasztás szabadságában egyáltalán nem ez a helyzet. Akkor miért lenne ez másképp a nemiséggel?” – mondta a Funkénak az LSVD elnökségi tagja, Alfonso Pantisano.