20 méter mélyen a gránitban: megnéztünk belülről egy finn atombunkert

Legfontosabb

2022. június 21. – 16:32

20 méter mélyen a gránitban: megnéztünk belülről egy finn atombunkert
Fotó: Biró Marianna / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

Békeidőben floorballcsarnokok, parkolók vagy uszodák, ellenséges támadás esetén a város egész lakosságát befogadni képes föld alatti óvóhelyek: az egy évszázada épülő finn bunkerrendszerrel sokáig nem törődött a nemzetközi közvélemény, de az orosz–ukrán háború kirobbanása óta kiemelt figyelmet kap.

Finnországi utunk alatt piacon toborzó pártönkénteseket, helsinki halárusokat, szaunázó fiatalokat, sorkatonákat és veterán politikusokat kérdeztünk arról a finn fővárosban, mi a véleményük az ország várható csatlakozásáról a katonai szövetséghez. Közben pedig lehetőségünk volt arra is, hogy tárlatvezetés keretében személyesen megnézzünk egy ilyen bunkert.

Atombiztosnak tartják

A médiának is nyilvános bunker Helsinki belvárosában, a Sörnäinen negyedben található, és hatezer embert tud befogadni. Körülbelül 20 méter mélyre ereszkedtünk le lifttel a Balti-ősföld gránitjába vájt alagutakhoz, ennek első kapuja rögtön egy kanyar után várt minket. Tomi Rask, a túrát vezető biztonságtechnikai oktató – aki a város védelmi szolgálatában vesz részt – kérdésünkre azt válaszolta, ez az ajtó hivatott a robbanásokat megállítani, az előtte lévő kanyar pedig a lökéshullámok rá gyakorolt erejét csökkenteni.

Ezután egy másik, kisebb terem következett, amit egy gázbiztos kapu (és fal) zárt le.

Ha esetleg radioaktív sugárzás érne valakit, itt mosdatják meg, illetve veszik le a ruháit.

A második kapu után léptünk be magába az alagútrendszerbe. A folyosókon felfestett vonalak jelezték a mosdók potenciális helyét, egy-egy ágyat és a személyes holmik tárolására szánt szekrényt pedig kiállítási darabként toltak a falak mellé. Az amúgy több ezer, már lent lévő ágy és egyéb felszerelés mellett 3 napra elegendő ivóvíz is rendelkezésre áll.

Fotó: Biró Marianna / Telex Fotó: Biró Marianna / Telex
Fotó: Biró Marianna / Telex Fotó: Biró Marianna / Telex
Fotó: Biró Marianna / Telex

Az 1500 ember elszállásolására alkalmas nagycsarnokot jelenleg floorballpályának használják, de a bunkerrendszerben van kávézó, edzőterem és parkoló is. Berendeztek oktatási helyiséget is a gyerekeknek, akiknek adott esetben több napon át tanítják, mit kell tenni a rendkívüli helyzetekben.

Mindezt pedig akár 4 óra alatt teljesen át tudják átalakítani egy esetleges veszély jelzése után.

Tomi Rask szerint a létesítmény a szó legszorosabb értelmében atombiztos: mérnöki számítások alapján azt is kibírná, ha közvetlenül rálőnének egy nukleáris töltetet. Mindezek mellett a bunker teljesen manuálisan működik, semmilyen módon nincsen digitalizálva, ami a potenciális kibertámadások elhárítására szolgál.

Polgári védelmi rendszer

Az általunk látogatott létesítmény csak egyike volt az egész Finnországot lefedő hálózatnak, ami az ország civil lakosságát hivatott ellenséges támadás esetén megvédeni. A rendszert a belügyminisztérium alá tartozó polgári védelem tartja fenn, és fejleszti folyamatosan a második világháború óta.

Az ország területén 54 ezer óvóhely található, ami az 5,5 milliós ország lakosságának nagy részét, akár 4,4 millió embert képes befogadni.

Az óvóhelyek többsége magánkézben van, és inkább hasonlítható az itthon is ismert légópincékhez, mint a grandiózus atombunkerhez. Állami előírás, hogy minden 1200 négyzetméternél nagyobb alapterületű épülethez tartoznia kell egy ilyen bunkernek, békeidőbeli használatuk pedig erősen szabályozott. Abban az esetben használhatják egyéb célokra, például tárolóhelyiségként, ha az óvóhely 72 órán belül kiüríthető és használatba vehető.

Elképzelések szerint vészhelyzet esetén a lakosságot televízión, rádión, egy weboldalon és egy speciális alkalmazáson keresztül, valamint a havonta tesztelt kültéri szirénákon keresztül tájékoztatnák. Az emberek a legközelebbi óvóhelyre mennének, háziállatokat hátrahagyva, de élelmet és ruhát magukkal hozva. Az alkoholfogyasztást betiltanák, a mobilszolgáltatás korlátozva lenne.

Tomi Rask – Fotó: Juho Kuva / The Washington Post / Getty Images
Tomi Rask – Fotó: Juho Kuva / The Washington Post / Getty Images

Finnország azonban nemcsak óvóhelyekkel készül egy esetleges támadásra. A bunkerek csak kis részei annak a „totális védelmi rendszernek”, amelynek keretében például minden hidat, alagutat és felüljárót olyan gödrökkel együtt kell megépíteni, ahová szükség esetén robbanóanyagot lehet elhelyezni a támadó hadsereg lelassítására.

Finnország több mint ezer kilométeren határos az Ukrajnát lerohanó Oroszországgal, így sokak szerint egy lehetséges támadás aktualitása talán nagyobb, mint valaha. Arról, hogy a finnek mit gondolnak országuk NATO-csatlakozásáról és az orosz veszélyről, részletes helyszíni riportunkban olvashatnak.

A Telex munkatársai Finnország budapesti nagykövetsége meghívására és szervezésében utaztak Helsinkibe.

Kapcsolódó
Kövess minket Facebookon is!