Európai Bíróság: Jogellenes, hogy Ausztriában kevesebb családi pótlékot fizetnek a magyaroknak

Diszkriminatív, ezért ellentétes az uniós joggal az Ausztriában dolgozó külföldi munkavállalóknak járó családi juttatásokat és különböző adókedvezményeket érintő osztrák jogszabály – derül ki az Európai Bíróság friss ítéletéből.

Ausztria 2019. január 1-től vezette be a kiigazítási mechanizmusnak nevezett jogszabályt azoknak a családi támogatásoknak és adókedvezményeknek az átalányszámítására, amelyeket olyan munkavállalóknak nyújt, akiknek a gyermekei állandó jelleggel egy másik tagállamban rendelkeznek lakóhellyel.

A szabályozás alá tartozik az:

• eltartott gyermek után járó adókedvezmény;
• a családi bónusz „plusz”;
• az egyedüli keresőknek járó adókedvezmény;
• a gyermeket egyedül nevelőknek járó adókedvezmény;
• tartásdíj után járó adókedvezmény.

Korábban az Európai Bizottság úgy ítélte meg, hogy az intézkedés hátrányos megkülönböztetésnek számít, ezért eljárást indított Ausztriával szemben. A mostani ítéletben a bírósága arra emlékeztetett, hogy

az uniós jog tiltja a bevándorló munkavállalók állampolgárságán alapuló bármely hátrányos megkülönböztetést a szociális biztonság területén.

Közölték azt is, hogy a családi támogatás és az eltartott gyermek után járó adókedvezmény nem csökkenthető, illetve nem módosítható azzal az indokkal, hogy a jogosult vagy családtagjai egy másik tagállamban rendelkeznek lakóhellyel.

A 2019-es döntés családokra gyakorolt hatását jól mutatja, egy korábbi, a témával részletesen foglalkozó cikkünkben megjelent példa: két kiskorú gyermek esetén a 394 eurós családi pótlék 221 euróra csökkent bő három éve. Egy 4 éves kis- és egy 18 esztendős nagykorú gyermeknél 418-ról 234 euróra változott a kifizetés. Ausztriában a családi pótlék alapvetően a gyermek 18 éves koráig jár, ám ha szakmát adó intézményben, felnőttképzésben tanul tovább, 24 éves koráig igényelhető.

Az Európai Bíróság döntése nem jelenti azt, hogy a juttatások össze automatikusan emelkedik, ahhoz az osztrák kormánynak először meg kell változtatnia a vonatkozó jogszabályt. Arról már korábban írtunk, hogy miért fájhat a feje a döntés miatt Ausztriának. Az osztrák Standard azt írja, hogy

a családügyi minisztérium „felkészült a Bíróság ítéletének minden lehetséges jogi következményére”.

Egy májusi parlamenti kérdés szerint a minisztérium vezetője, Susanne Raab (ÖVP) már 220 millió eurót különített el az esetleges utólagos kifizetésekre.