Orosz harckocsik Mariupolban és a szétlőtt városból menekülő civilek – az orosz–ukrán háború 58. napja képekben
2022. április 22. – 20:56
frissítve
Lassan két hónapja tart a háború, egyre több bizonyíték kerül elő az orosz katonák háborús bűneire. Az ENSZ emberi jogi szervezetének vizsgálata szerint lakott területeket, kórházakat, iskolákat és egyéb civil létesítményeket bombáztak. Eddig közel 2400 civil vesztette életét a háború kezdete óta, és majdnem 3 ezren sérültek meg, nagyrészt ukrán területeken. A világ közben Mariupolra és az Azovsztal acélgyár védőire figyel. Az ostromlott városban még mindig rengeteg civil tartózkodik, a kimentésük bizonytalan. Az üzem védői az utolsó ütközetre készülnek.
A Mariupolból érkező menekültek Zaporizzsjában, a számukra fenntartott regisztrációs központban.
Pénteken nem nyílnak meg a humanitárius folyosók – mondta el Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes. „Az útvonalak veszélyei miatt április 22-én nem nyílnak meg a humanitárius folyosók. Üzenem mindazoknak, akik az evakuációra várnak: legyetek türelmesek, kérlek, tartsatok ki!” – írta a Telegramon.
A hét elején három egymást követő napon át nem nyíltak meg a menekülési útvonalak a civilek számára. Ugyanakkor négy, összesen 80 embert szállító autóbusz csütörtökön elérte az ukrán Zaporizzsja városát, miután egy konvojban megszöktek Mariupolból.
Ukrán katonák dolgoznak az orosz megszállás alól felszabadult területeteken összegyűjtött lőszer és robbanóanyag megsemmisítésén Kijev környékén.
Ukrán katona őrködik egy iskola bejáratánál Borogyankában.
Az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosa elmondta, hogy egyre több olyan megkeresést kapnak, amelyben orosz katonákat vádolnak nők, férfiak és gyerekek ellen elkövetett szexuális erőszakkal. A bejelentések alapján a civilek fogva tartása is „széles körben elterjedt gyakorlattá vált”.
„Eddig végzett munkánk egy részletes rémtörténet a civilek ellen elkövetett jogsértésekről. Mindenekelőtt véget kell vetni ennek az értelmetlen háborúnak. De mivel a harcok nem mutatják az enyhülés jelét, létfontosságú, hogy a konfliktusban részt vevő valamennyi fél egyértelmű utasításokat adjon a katonáinak, hogy szigorúan tartsák tiszteletben a nemzetközi humanitárius jogot és a nemzetközi emberi jogi törvényeket” – tette hozzá Michelle Bachelet.
Egy munkás felszereli az Ukrán hősök utcatáblát az orosz nagykövetség épülete előtt Prágában 2022. április 22-én. A prágai hatóságok március végén hagyták jóvá azt a javaslatot, amely alapján a városban lévő orosz nagykövetség előtt húzódó egyik utcát Ukrán hősökre keresztelik át.
Érdeklődő az 59. Velencei Képzőművészeti Biennálé ukrán pavilonjában 2022. április 22-én.
Irina Verescsuk szerint több tízezren ragadtak az oroszok által elfoglalt Mariupolban. „Legalább 50 ezer ember el akarja hagyni Mariupolt” – mondta. A menekülésre váró civileknek csak a töredéke jutott ki a városból tegnap. Arra számítottak, hogy legalább 5 ezer ember hagyja el a várost, de ehelyett csak 79-nek sikerült.
Harckocsi konvoj az ostromlott Mariupolban.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tegnap azt mondta, hogy körülbelül 120 ezer ember maradt Mariupolban, közülük ezren az Azovsztal acélműben estek csapdába. A gyár utolsó védői szerint az üzem épületeit lerombolták, a civilek pedig a pincékben rekedtek, ahonnan csak nehezen lehet kijönni. A katonák nem akarják megadni magukat, arra készülnek, hogy fegyverrel a kezükben halnak meg.
Mariupol polgármesterének állítása szerint az oroszok tömegsírokba temetik a halottakat a város közelében, ezt pedig a közelben készül műholdfelvételek is alátámasztják – írja a Guardian.
Sírásó pihen Mikola Goncsarenkó temetése után az irpinyi temetőben. A férfit másfél hónappal azután tudták eltemetni, miután azt oroszok agyonlőtték és rágyújtották az autóját.
Goncsarenkót csak úgy tudták azonosítani, hogy egy önkéntes felcímkézte a maradványokat az autó rendszámával. A férfi felesége túlélte a támadást, de helyi tisztségviselők szerint több mint ezer civil halt meg Kijev környékén.
Egy idős asszonyt tolószékben visznek a lépcsőn a vasútállomáson Lvivben.
Az HRMMU főbiztosa ma megerősítette, hogy az Ukrajnában lévő munkatársai 50 civil „törvénytelen meggyilkolását” dokumentálták Bucsában a háborús bűnökkel kapcsolatos nyomozások részeként.
Michelle Bachelet elmondta, hogy Bucsában szinte minden lakos beszélt az ENSZ emberi jogi tisztviselőinek arról, hogy rokonát, szomszédját kivégezték. Az ENSZ-hez több mint 300 vád érkezett civilek meggyilkolásával kapcsolatban Kijev, Csernyihiv, Harkov és Szumi régiókból, amelyek februárban és március elején mind az orosz fegyveres erők ellenőrzése alatt álltak.
„Tudjuk, hogy sokkal többet kell tenni annak érdekében, hogy feltárjuk, mi történt, és azt is tudjuk, hogy Bucsa nem egy elszigetelt eset”.